Digital Governance Act 2022/0868 HU

1.	„ adat”: aktusok, tények vagy információk bármilyen digitális megjelenítése, vagy az említett aktusok, tények és információk összeállításai, többek között hang-, kép- vagy audiovizuális felvétel formájában is;

„ további_felhasználás”: a közszférabeli_szervezetek birtokában lévő adatok természetes vagy jogi személyek általi felhasználása olyan kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célokra, amelyek kívül esnek azon a közfel adat ellátása keretén belüli eredeti célon, amelyre az adatokat előállították, a közszférabeli_szervezetek közötti, kizárólag közfel adataik ellátása keretében történő adatcsere kivételével;

3.	„személyes adat”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott személyes adat;

4.	„nem személyes adat”: a személyes adatoktól eltérő adat;

5.	„ hozzájárulás”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 11. pontjában meghatározott hozzájárulás;

6.	„ engedély”: az adatfelhasználók feljogosítása arra, hogy nem személyes adatokat kezeljenek;

7.	„ érintett”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott érintett;

„ adatbirtokos”: olyan jogi személy – ideértve a közszférabeli_szervezeteket és a nemzetközi szervezeteket – vagy a szóban forgó konkrét adatok tekintetében nem érintett olyan természetes személy, amely vagy aki az alkalmazandó uniós vagy nemzeti joggal összhangban jogosult hozzáférést adni bizonyos személyes adatokhoz vagy nem személyes adatokhoz, vagy jogosult azokat megosztani;

„ adatfelhasználó”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely jogszerű hozzáféréssel rendelkezik bizonyos személyes vagy nem személyes adatokhoz, és többek között az (EU) 2016/679 rendelet értelmében a személyes adatok vonatkozásában jogosult ezeket az adatokat kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célokra felhasználni;

10.

„ adatmegosztás”: valamely érintett vagy adatbirtokos általi adatszolgáltatás egy adatfelhasználó számára az érintett adatok közös vagy egyéni felhasználása céljából, önkéntes megállapodások vagy az uniós vagy nemzeti jog alapján, közvetlenül vagy közvetítőn keresztül, például – kedvezményes díjért vagy díjmentesen – nyílt felhasználási vagy kereskedelmi engedélyek alapján;

11.

„ adatközvetítő szolgáltatás”: olyan szolgáltatás, amelynek célja kereskedelmi kapcsolatok létrehozása – technikai, jogi vagy egyéb eszközök révén – egyrészről meghatározatlan számú érintett és adatbirtokos, másrészről az adatfelhasználók közötti adatmegosztás – többek között az érintettek személyes adatokkal kapcsolatos jogainak gyakorlása – céljából; nem tartoznak e fogalommeghatározás körébe legalább a következők:

az olyan szolgáltatások, amelyek abból a célból szereznek be adatokat az adatbirtokosoktól és összesítik, gazdagítják vagy alakítják át az adatokat, hogy jelentősen növeljék azok értékét, és az így létrejött adatok felhasználását engedélyezzék az adatfelhasználóknak, anélkül, hogy az adatbirtokosok és az adatfelhasználók között kereskedelmi kapcsolatot hoznának létre;

b)	az olyan szolgáltatások, amelyek fő célja a szerzői jog által védett tartalom közvetítése;

az olyan szolgáltatások, amelyeket kizárólag egyetlen adatbirtokos vesz igénybe az említett adatbirtokos birtokában lévő adatok felhasználásának lehetővé tétele érdekében, vagy amelyeket egy zárt csoporthoz tartozó több jogi személy vesz igénybe, ideértve a szolgáltatói vagy ügyfélkapcsolatokat, illetve a szerződéssel létrehozott együttműködéseket, különösen azokat, amelyek fő célja a dolgok internetéhez csatlakoztatott tárgyak és eszközök funkcióinak biztosítása;

d)	a közszférabeli_szervezetek által kínált olyan adatmegosztási szolgáltatások, amelyeknek nem célja kereskedelmi kapcsolatok létrehozása;

12.	„ adatkezelés”: a személyes adatok tekintetében az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikke 2. pontjában meghatározott adatkezelés, a nem személyes adatok tekintetében az (EU) 2018/1807 rendelet 3. cikkének 2. pontjában meghatározott adatkezelés;

13.	„ hozzáférés”: az adatok felhasználása meghatározott műszaki, jogi vagy szervezeti követelményeknek megfelelően, anélkül, hogy ez szükségszerűen magában foglalná az adatok továbbítását vagy letöltését;

14.	jogi személy „tevékenységi központja”: az Unión belüli központi ügyvitelének helye;

15.

„ adatszövetkezetek szolgáltatásai”: olyan adatközvetítő szolgáltatások, amelyeket érintettekből, egyszemélyes vállalkozásokból vagy kkv-kból álló olyan szervezeti struktúra kínál, amelynek az említettek a tagjai, és amelynek fő céljai, hogy támogassa a tagjait bizonyos adatokra vonatkozó jogaik gyakorlásában, például arra vonatkozóan, hogy megalapozott döntéseket hozzanak az adatkezeléshez való hozzájárulásuk előtt, hogy eszmecserét folytassanak arról, hogy a tagjainak az adataikhoz fűződő érdekeit az adatkezelés milyen céljai és feltételei szolgálják a legjobban, és hogy a tagjai nevében megtárgyalja az adatkezelésre vonatkozó feltételeket, mielőtt a tagok engedélyt adnának a nem személyes adatok kezeléséhez vagy hozzájárulásukat adnák személyes adataik kezeléséhez;

16.

„ adataltruizmus”: olyan önkéntes adatmegosztás, amely az érintetteknek a rájuk vonatkozó személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulásán, vagy az adatbirtokosoknak a nem személyes adataik felhasználására vonatkozó engedélyén alapul anélkül, hogy ezért olyan díjat számítanának fel vagy kapnának, amely meghaladja az adataiknak adott esetben a nemzeti jogban előírt közérdekű célokra – mint például az egészségügy, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a mobilitás javítása, a hivatalos statisztikák fejlesztésének, előállításának és közzétételének megkönnyítése, a közszolgáltatások nyújtásának javítása, a közpolitikai döntéshozatal vagy a közérdeket szolgáló tudományos kutatás céljára – való rendelkezésre bocsátása esetén felmerült költségeik ellentételezését;

17.	„ közszférabeli_szervezet”: az állam, a regionális vagy helyi önkormányzatok, a közjogi_intézmények, vagy az olyan társulások, amelyeket egy vagy több ilyen hatóság, illetve közjogi intézmény hozott létre;

18.

„ közjogi_intézmények”: olyan szervek, amelyre a következők jellemzők:

a)	kifejezetten közérdekű célra jöttek létre, és nem ipari vagy kereskedelmi jellegűek;

b)	jogi személyiséggel rendelkeznek;

többségi részben az állam, regionális vagy helyi önkormányzatok, vagy egyéb közjogi_intézmények finanszírozzák, irányításuk e hatóságok vagy intézmények felügyelete alatt áll, vagy olyan ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testületük van, amely tagjainak több mint felét az állam, regionális vagy helyi önkormányzatok, vagy egyéb közjogi_intézmények nevezik ki;

19.

„ közvállalkozás”: olyan vállalkozás, amely felett a közszférabeli_szervezetek közvetlenül vagy közvetett módon meghatározó befolyást gyakorolhatnak tulajdonjoguknál, pénzügyi részvételüknél vagy a vállalkozást szabályozó rendelkezéseknél fogva; e fogalommeghatározás alkalmazásában a közszférabeli_szervezetek meghatározó befolyását vélelmezni kell minden olyan esetben, amikor az említett szervezetek közvetlenül vagy közvetve:

a)	birtokolják a vállalkozás jegyzett tőkéjének többségét;

b)	birtokolják a vállalkozás által kibocsátott részvényekhez kötődő szavazati jogok többségét; vagy

c)	a vállalkozás ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete tagjainak több mint a felét nevezhetik ki;

20.

„biztonságos adatkezelési környezet”: olyan fizikai vagy virtuális környezet és szervezeti eljárásmód, amely az uniós jognak, mint például – különösen az érintettek jogai, a szellemitulajdon-jogok, a kereskedelmi adatokra vonatkozó titoktartás és a statisztikai adatvédelem, valamint az adatok sértetlensége és hozzáférhetősége tekintetében – az (EU) 2016/679 rendeletnek és az alkalmazandó nemzeti jognak való megfelelés biztosítását és annak lehetővé tételét célozza, hogy a biztonságos adatkezelési környezetet biztosító szervezet meghatározza és felügyelje az összes adatkezelési műveletet, beleértve az adatok megjelenítését, tárolását, letöltését és exportálását, továbbá a számítási algoritmusok segítségével származtatott adatok kiszámítását;

21.

„ jogi_képviselő”: az Unióban letelepedett bármely olyan természetes vagy jogi személy, akit vagy amelyet kifejezetten kijelöltek valamely, az Unióban nem letelepedett adatközvetítő szolgáltató vagy az Unióban nem letelepedett olyan szervezet nevében történő eljárásra, amely közérdekű célokból természetes vagy jogi személyek által adataltruizmus alapján rendelkezésre bocsátott adatokat gyűjt, és akihez vagy amelyhez az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságok és az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságok fordulhatnak az adatközvetítő szolgáltató vagy a szervezet mellett vagy helyett az e rendelet szerinti kötelezettségek tekintetében, többek között az említett kötelezettségeket be nem tartó, az Unióban nem letelepedett adatközvetítő szolgáltatóval vagy a szervezettel szembeni végrehajtási eljárás kezdeményezése tekintetében is.

II. FEJEZET

A közszférabeli_szervezetek birtokában lévő védett adatok bizonyos kategóriáinak további_felhasználása

4. cikk

Kizárólagos megállapodások tilalma

(1) Tilos a közszférabeli_szervezetek birtokában lévő, a 3. cikk (1) bekezdésében említett adatkategóriákat tartalmazó adatok további_felhasználására vonatkozó olyan megállapodások megkötése vagy egyéb gyakorlatok folytatása, amelyek kizárólagos jogokat biztosítanak, vagy amelyeknek célja vagy következménye ilyen kizárólagos jogok megadása vagy az adatok további_felhasználásra való rendelkezésre állásának korlátozása az említett megállapodásokban nem részes vagy az egyéb gyakorlatokban részt nem vevő szervezetek számára.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, az abban a bekezdésben említett adatok további_felhasználására vonatkozó kizárólagos jog a szükséges mértékben megadható közérdekű szolgáltatás nyújtásához, illetve termék szolgáltatásához, amennyiben az másképp nem lenne lehetséges.

(3) A (2) bekezdésben említett kizárólagos jogot az alkalmazandó uniós vagy nemzeti joggal összhangban álló igazgatási aktus vagy szerződéses megállapodás útján, az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetés tilalma elvének megfelelően kell megadni.

(4) Az adatok további_felhasználására vonatkozó kizárólagos jog időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot. Szerződéskötés esetén a szerződés időtartamának a kizárólagos jog időtartamával azonosnak kell lennie.

(5) A kizárólagos jog (2), (3) és (4) bekezdés szerinti megadásának – beleértve annak indokolását, hogy miért szükséges az említett jog megadása – átláthatónak és online nyilvánosan elérhetőnek kell lennie, a közbeszerzésre vonatkozó releváns uniós jognak megfelelő formában.

(6) Az (1) bekezdésben említett tilalom hatálya alá tartozó olyan megállapodásokat vagy egyéb gyakorlatokat, amelyek nem felelnek meg a (2) és (3) bekezdésben megállapított feltételeknek, és amelyeket 2022. június 23. előtt kötöttek, az alkalmazandó szerződés lejártával, de minden esetben 2024. december 24-ig meg kell szüntetni.

5. cikk

A további_felhasználás feltételei

(1) Azoknak a közszférabeli_szervezeteknek, amelyek a nemzeti jog szerint hatáskörrel rendelkeznek a 3. cikk (1) bekezdésében említett egy vagy több adatkategória további_felhasználása céljából történő hozzáférés megadására vagy megtagadására, nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenniük a további_felhasználás engedélyezésének és a további_felhasználás 8. cikkben említett egyablakos információs ponton keresztül történő kérelmezésére vonatkozó eljárásnak a feltételeit. A közszférabeli_szervezeteket a további_felhasználás céljából történő hozzáférés megadása vagy megtagadása érdekében való eljárásuk során a 7. cikk (1) bekezdésében említett illetékes szervek segíthetik.

A tagállamok biztosítják, hogy a közszférabeli_szervezetek rendelkeznek az e cikknek való megfeleléshez szükséges erőforrásokkal.

(2) A további_felhasználás feltételeinek megkülönböztetéstől menteseknek, átláthatóknak, arányosaknak és objektíven indokoltnak kell lenniük az adatkategóriák és a további_felhasználás célja, valamint azon adatok jellege tekintetében, amelyek további_felhasználása megengedett. Az említett feltételek nem használhatók fel a verseny korlátozására.

(3) A közszférabeli_szervezeteknek az uniós és a nemzeti joggal összhangban biztosítaniuk kell az adatok védett jellegének megóvását. A közszférabeli_szervezetek a következő követelményeket írhatják elő:

az adatok további_felhasználásához való hozzáférés megadása kizárólag abban az esetben, ha a közszférabeli_szervezet vagy az illetékes szerv – a további_felhasználás iránti kérelmet követően – gondoskodott arról, hogy az adatokat:

i.	anonimizálják személyes adatok esetében; és

ii.	módosítsák, összesítsék vagy az adatfelfedés elleni védelmet szolgáló bármely más módszerrel kezeljék bizalmas üzleti információk – többek között üzleti titkok vagy szellemitulajdon-jogok által védett tartalmak – esetében;

b)	az adatokhoz való hozzáférés és azok további_felhasználása távoli eléréssel a közszférabeli_szervezet által biztosított vagy ellenőrzött biztonságos adatkezelési környezetben;

az adatokhoz való hozzáférés és azok további_felhasználása azon a fizikai létesítményen belül, amelyben magas szintű biztonsági előírásoknak megfelelően a biztonságos adatkezelési környezet található, feltéve hogy a távoli hozzáférés nem engedélyezhető harmadik felek jogainak és érdekeinek veszélyeztetése nélkül.

(4) A további_felhasználásnak a (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti engedélyezése esetén a közszférabeli_szervezeteknek olyan feltételeket kell szabniuk, amelyek megőrzik az alkalmazott biztonságos adatkezelési környezet műszaki rendszerei működésének integritását. A közszférabeli_szervezetnek fenn kell tartania a jogot arra, hogy ellenőrizze a továbbfelhasználó által végzett adatkezelés folyamatát, módszereit és eredményeit az adatvédelem sértetlenségének megóvása érdekében, továbbá fenn kell tartania a jogot arra, hogy megtiltsa az olyan eredmények felhasználását, amelyek harmadik felek jogait és érdekeit sértő információkat tartalmaznak. Az eredmények felhasználásának tilalmára vonatkozó döntésnek érthetőnek és átláthatónak kell lennie a továbbfelhasználó számára.

(5) Amennyiben a nemzeti jog nem ír elő konkrét biztosítékokat a 3. cikk (1) bekezdésében említett adatok további_felhasználásával kapcsolatban alkalmazandó titoktartási kötelezettségekre vonatkozóan, a közszférabeli_szervezetnek ahhoz a feltételhez kell kötnie az e cikk (3) bekezdésével összhangban nyújtott adatok további_felhasználását, hogy a továbbfelhasználó betartja az azt előíró titoktartási kötelezettséget, hogy tilos a harmadik felek jogait és érdekeit sértő minden olyan információ közzététele, amelyhez a továbbfelhasználó az alkalmazott biztosítékok ellenére hozzájuthatott. A továbbfelhasználók számára tilos azon érintettek újbóli azonosítása, akikre az adatok vonatkoznak, és a továbbfelhasználóknak technikai és működési intézkedéseket kell hozniuk az anonim jelleg megszüntetésének megelőzése, valamint a közszférabeli_szervezet minden olyan adatvédelmi incidensről való értesítése érdekében, amely a szóban forgó érintettek újbóli azonosításához vezet. Nem személyes adatok jogosulatlan további_felhasználásának esetében a továbbfelhasználónak késedelem nélkül – adott esetben a közszférabeli_szervezet segítségével – tájékoztatnia kell azokat a jogi személyeket, amelyek jogait és érdekeit ez érintheti.

(6) Ha az adatok további_felhasználása nem engedélyezhető az e cikk (3) és (4) bekezdésében megállapított kötelezettségeknek megfelelően, és az (EU) 2016/679 rendelet alapján nincs jogalap az adatok továbbítására, a közszférabeli_szervezetnek minden tőle telhetőt meg kell tennie – az uniós és a nemzeti joggal összhangban – annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a potenciális továbbfelhasználók részére abban, hogy azon érintettektől hozzájárulást, illetve azon adatbirtokosoktól engedélyt kérhessenek, akiknek a jogait és érdekeit az ilyen további_felhasználás érintheti, amennyiben ez a közszférabeli_szervezetre háruló aránytalan teher nélkül megvalósítható. A közszférabeli_szervezetet az említett segítségnyújtás során a 7. cikk (1) bekezdésében említett illetékes szervek segíthetik.

(7) Az adatok további_felhasználása csak a szellemitulajdon-jogokkal összhangban engedhető meg. A közszférabeli_szervezetek nem gyakorolhatják az adatbázis előállítójának a 96/9/EK irányelv 7. cikke (1) bekezdésében előírt jogát a dokumentumok további_felhasználásának megakadályozása vagy az e rendelet által megszabott korlátokon túlmenő korlátozása céljából.

(8) Amennyiben a kért adatok bizalmasnak minősülnek a kereskedelmi adatokra vonatkozó titoktartást vagy a statisztikai adatvédelmet szabályozó uniós vagy nemzeti joggal összhangban, a közszférabeli_szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy a bizalmas adatok ne kerüljenek nyilvánosságra a további_felhasználás engedélyezésének eredményeként, kivéve ha az ilyen további_felhasználás a (6) cikknek megfelelően engedélyezett.

(9) Amennyiben egy továbbfelhasználó a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott alapon védett nem személyes adatokat egy harmadik országnak szándékozik továbbítani, az ilyen adatok további_felhasználása kérelmezésének időpontjában tájékoztatnia kell a közszférabeli_szervezetet az ilyen adatok továbbítására irányuló szándékáról, valamint e továbbítás céljáról. Az e cikk (6) bekezdésének megfelelő további_felhasználás esetében a továbbfelhasználónak – adott esetben a közszférabeli_szervezet segítségével – tájékoztatnia kell ezen szándékról, célról és a megfelelő biztosítékokról azon jogi személyt, amelynek a jogait és érdekeit ez érintheti. A közszférabeli_szervezet csak abban az esetben engedélyezheti a további_felhasználást, ha a jogi személy engedélyt ad a továbbításra.

(10) A közszférabeli_szervezetek kizárólag akkor továbbíthatnak nem személyes bizalmas adatokat vagy szellemitulajdon-jogokkal védett adatokat egy olyan továbbfelhasználónak, aki ezen adatokat a (12) bekezdés szerint kijelölt országoktól eltérő harmadik országba szándékozik továbbítani, ha a továbbfelhasználó szerződéses kötelezettséget vállal a következőkre:

a)	a (7) és a (8) bekezdéssel összhangban előírt kötelezettségeknek való megfelelés, az adatok harmadik országba történő továbbítását követően is; valamint

b)	a továbbító közszférabeli_szervezet szerinti tagállam bíróságai joghatóságának elfogadása a (7) és a (8) bekezdésnek való megfeleléssel kapcsolatos bármely jogvita tekintetében.

(11) A közszférabeli_szervezeteknek adott esetben és lehetőségeik mértékéig iránymutatást és segítséget kell nyújtaniuk a továbbfelhasználók számára ahhoz, hogy megfeleljenek az e cikk (10) bekezdésében említett kötelezettségeknek.

A közszférabeli_szervezetek és a továbbfelhasználók segítése érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben az e cikk (10) bekezdésében említett kötelezettségek teljesítésére vonatkozó, a szerződésekben rögzítendő mintaklauzulákat hoz létre. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 33. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(12) Amennyiben a nem személyes adatok bizonyos harmadik országokban való további_felhasználására vonatkozóan Unió-szerte benyújtott kérelmek jelentős száma indokolja, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben megállapítja, hogy valamely harmadik ország jogi, felügyeleti és végrehajtási kerete:

a)	a szellemi tulajdon és az üzleti titkok védelmét az uniós jog által biztosított oltalommal lényegében egyenértékű módon biztosítja;

b)	ténylegesen alkalmazásra és végrehajtásra kerül; és

c)	hatékony bírósági jogorvoslatot biztosít.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 33. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(13) Adott uniós jogalkotási aktusok a közszférabeli_szervezetek birtokában lévő, nem személyes adatok kategóriáit e cikk alkalmazásában rendkívül érzékenynek minősíthetik, amennyiben azok harmadik országokba történő továbbítása veszélyeztetheti az Unió közpolitikai célkitűzéseit – például a biztonságot és a népegészséget – vagy a nem személyes, anonimizált adatok anonim jellege megszüntetésének kockázatát idézheti elő. Amennyiben ilyen jogi aktus elfogadására kerül sor, a Bizottság a 32. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyek ezt a rendeletet az ilyen adatok harmadik országokba történő továbbítására alkalmazandó különleges feltételek megállapítása révén kiegészítik.

E különleges feltételeknek az adott uniós jogalkotási aktusban meghatározott nem személyes adatkategóriák jellegén és azokon az okokon kell alapulniuk, amelyekre tekintettel e kategóriákat a nem személyes, anonimizált adatok anonim jellege megszüntetésének kockázatára tekintettel érzékenynek minősítik. E különleges feltételeknek megkülönböztetésmentesnek kell lenniük, és az említett jogi aktusban meghatározott uniós közpolitikai célkitűzések eléréséhez szükséges mértékre kell korlátozódniuk, az Unió nemzetközi kötelezettségeivel összhangban.

Amennyiben az első albekezdésben említett adott uniós jogalkotási aktusok ezt előírják, e különleges feltételek között szerepelhetnek a továbbításra alkalmazandó feltételek vagy az ezzel kapcsolatos technikai intézkedések, az adatok harmadik országokban történő további_felhasználására vonatkozó korlátozások vagy azon személyek kategóriái, akik jogosultak az említett adatok harmadik országokba történő továbbítására, vagy kivételes esetekben a harmadik országokba történő továbbításra vonatkozó korlátozások.

(14) Az a természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek a nem személyes adatok további_felhasználásának jogát megadták, az adatokat csak olyan harmadik országokba továbbíthatja, amelyek tekintetében teljesülnek a (10), a (12) és a (13) bekezdésben foglalt követelmények.

9. cikk

A további_felhasználás iránti kérelmekre vonatkozó eljárás

(1) Amennyiben a nemzeti jognak megfelelően nem kerültek megállapításra rövidebb határidők, az illetékes közszférabeli_szervezeteknek vagy a 7. cikk (1) bekezdésében említett illetékes szerveknek a kérelem beérkezésének napjától számított két hónapon belül döntést kell hozniuk a 3. cikk (1) bekezdésében említett adatkategóriák további_felhasználása iránti kérelemről.

Kivételesen a további_felhasználás iránti terjedelmes és összetett kérelmek esetében ezen kéthónapos határidő legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Ilyen esetben az illetékes közszférabeli_szervezeteknek vagy a 7. cikk (1) bekezdésében említett illetékes szerveknek a lehető leghamarabb értesíteniük kell a kérelmezőt arról, hogy az eljárás lefolytatása több időt igényel, valamint a határidő-hosszabbítás okairól.

(2) Minden olyan természetes vagy jogi személy számára, akit vagy amelyet közvetlenül érint az (1) bekezdésben említett döntés, tényleges jogot kell biztosítani arra, hogy a szóban forgó szervezet, illetve szerv helye szerinti tagállamban jogorvoslathoz folyamodhasson. Az említett, jogorvoslathoz való jogot a nemzeti jogban rögzíteni kell, és annak ki kell terjednie egy megfelelő szakértelemmel rendelkező pártatlan szerv, így például a nemzeti versenyhatóság, a dokumentumokhoz való hozzáférésért felelős megfelelő hatóság, az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban létrehozott felügyeleti hatóság vagy valamely nemzeti igazságügyi hatóság általi felülvizsgálat lehetőségére, amely szervek mindegyikének döntései kötelező erejűek az érintett közszférabeli_szervezetre vagy illetékes szervezetre.

III. FEJEZET

Az adatközvetítő szolgáltatásokra alkalmazandó követelmények

11. cikk

Az adatközvetítő szolgáltatók által teendő bejelentés

(1) Minden olyan adatközvetítő szolgáltatónak, aki a 10. cikkben említett adatközvetítő szolgáltatások nyújtását tervezi, bejelentést kell tennie az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak.

(2) E rendelet alkalmazásában az olyan adatközvetítő szolgáltatót, amely egynél több tagállamban rendelkezik tevékenységi hellyel, annak a tagállamnak a joghatósága alá tartozónak kell tekinteni, amelyben a tevékenységi központja található, a határokon átnyúló kártérítési keresetekre és a kapcsolódó eljárásokra vonatkozó uniós jog sérelme nélkül.

(3) Az olyan adatközvetítő szolgáltatónak, amely az Unióban nincs letelepedve, de az Unión belül kínálja a 10. cikkben említett adatközvetítő szolgáltatásokat, jogi_képviselőt kell kijelölnie az egyik olyan tagállamban, amelyben ezeket a szolgáltatásokat kínálja.

Az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében az adatközvetítő szolgáltatónak fel kell hatalmaznia a jogi_képviselőt arra, hogy az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságok, az érintettek és az adatbirtokosok a nyújtott adatközvetítő szolgáltatásokkal kapcsolatos valamennyi kérdésben hozzá fordulhassanak az adott adatközvetítő szolgáltató mellett vagy helyett. A jogi_képviselőnek együtt kell működnie az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságokkal, és kérésre teljes körűen be kell mutatnia az adatközvetítő szolgáltató által az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében hozott intézkedéseket és bevezetett rendelkezéseket.

Úgy kell tekinteni, hogy az adatközvetítő szolgáltató a jogi_képviselő helye szerinti tagállam joghatósága alá tartozik. Az, hogy az adatközvetítő szolgáltató jogi_képviselőt jelöl ki, nem érinti az adatközvetítő szolgáltatóval szemben indítható bármely jogi eljárást.

(4) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés benyújtása után az adatközvetítő szolgáltató az e fejezetben meghatározott feltételekkel megkezdheti a tevékenységet.

(5) Az (1) bekezdésben említett bejelentés minden tagállamban feljogosítja az adatközvetítő szolgáltatót az adatközvetítő szolgáltatások nyújtására.

(6) Az (1) bekezdésben említett bejelentésnek a következő információkat kell tartalmaznia:

a)	az adatközvetítő szolgáltató neve;

b)	az adatközvetítő szolgáltató jogállása, cégformája, tulajdonosi szerkezete, releváns leányvállalatai és – amennyiben az adatközvetítő szolgáltató cégnyilvántartásban vagy egyéb hasonló nemzeti nyilvános nyilvántartásban szerepel – a cégjegyzékszáma;

c)	az adatközvetítő szolgáltató tevékenységi központjának címe az Unióban, ha van ilyen, és adott esetben egy másik tagállamban található másodlagos fióktelepének vagy a jogi_képviselőnek a címe;

d)	egy olyan nyilvános weboldal, amelyen teljes és naprakész információk találhatók az adatközvetítő szolgáltatóval és a tevékenységekkel kapcsolatban, és amely tartalmazza legalább az a), b), c) és f) pontban említett információkat;

e)	az adatközvetítő szolgáltató kapcsolattartói és elérhetőségei;

f)	az adatközvetítő szolgáltató által nyújtani tervezett adatközvetítő szolgáltatás leírása, és a 10. cikkben felsorolt azon kategóriák megjelölése, amelyekbe ezen adatközvetítő szolgáltatás tartozik;

g)	a tevékenység megkezdésének becsült időpontja, amennyiben eltér a bejelentés időpontjától.

(7) Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak biztosítania kell, hogy a bejelentési eljárás megkülönböztetésmentes legyen és ne torzítsa a versenyt.

(8) Az adatközvetítő szolgáltató kérésére az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak a helyes és hiánytalan bejelentés benyújtásának napjától számított egy héten belül szabványosított nyilatkozatot kell kiállítania, amelyben megerősíti, hogy az adatközvetítő szolgáltató benyújtotta az (1) bekezdésben említett bejelentést, és hogy a bejelentés tartalmazza a (6) bekezdésben említett információkat.

(9) Az adatközvetítő szolgáltató kérésére az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak meg kell erősítenie, hogy az adatközvetítő szolgáltató megfelel ennek a cikknek és a 12. cikknek. Az ilyen megerősítés kézhezvételét követően az adatközvetítő szolgáltató használhatja „az Unióban elismert adatközvetítő szolgáltató” címet az írásbeli és szóbeli kommunikációjában, valamint egy közös logót.

annak biztosítása érdekében, hogy az Unióban elismert adatközvetítő szolgáltatók könnyen azonosíthatók legyenek az Unió egész területén, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján kidolgozza a közös logó rajzolatát. Az Unióban elismert adatközvetítő szolgáltatóknak egyértelműen fel kell tüntetniük a közös logót minden olyan online és offline kiadványon, amely adatközvetítői tevékenységeikre vonatkozik.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 33. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(10) Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak minden újabb bejelentésről elektronikus úton haladéktalanul értesítenie kell a Bizottságot. A Bizottság nyilvános nyilvántartást vezet a szolgáltatásait az Unióban nyújtó minden adatközvetítő szolgáltatóról, amelyet rendszeresen aktualizál. A (6) bekezdés a), b), c), d), f) és g) pontjában említett információkat a nyilvános nyilvántartásban kell közzétenni.

(11) Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóság a nemzeti joggal összhangban díjat számíthat fel a bejelentésért. Az említett díjaknak arányosaknak és objektíveknek kell lenniük, és azoknak az adatközvetítő szolgáltatások bejelentésével kapcsolatban az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságok részéről felmerült, a megfelelés ellenőrzésével és egyéb piacfelügyeleti tevékenységekkel kapcsolatos adminisztratív költségeken kell alapulniuk. A kkv-k és az induló innovatív vállalkozások esetében az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóság kedvezményes díjat is felszámíthat, vagy eltekinthet a díj felszámításától.

(12) Az adatközvetítő szolgáltatónak (6) bekezdés alapján megadott információk bármely változását a változás bekövetkezésétől számított 14 napon belül be kell jelentenie az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak.

(13) Ha az adatközvetítő szolgáltató beszünteti a tevékenységét, 15 napon belül értesítenie kell az (1), a (2) és a (3) bekezdés szerint meghatározott, az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős érintett illetékes hatóságot.

(14) Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak minden, a (12) és a (13) bekezdésben említett bejelentésről haladéktalanul, elektronikus úton értesítenie kell a Bizottságot. A Bizottság ennek megfelelően aktualizálja az Unióban működő adatközvetítő szolgáltatók nyilvános nyilvántartását.

17. cikk

Az elismert adataltruista szervezetek nyilvános nyilvántartásai

(1) Az elismert adataltruista szervezetek nyilvántartásáért felelős minden illetékes hatóságnak nyilvános nemzeti nyilvántartást kell vezetnie az elismert adataltruista szervezetekről, valamint rendszeresen aktualizálnia kell e nyilvántartást.

(2) A Bizottság tájékoztatási célból nyilvános uniós nyilvántartást vezet az elismert adataltruista szervezetekről. Amennyiben az elismert adataltruista szervezetek nyilvános nemzeti nyilvántartásába a 18. cikkel összhangban bejegyzett szervezetek, használhatják „az Unióban elismert adataltruista szervezet” címet írásbeli és szóbeli kommunikációjukban, továbbá a közös logót.

annak biztosítása érdekében, hogy az elismert adataltruista szervezetek könnyen azonosíthatók legyenek az Unió egész területén, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a közös logó rajzolatát. Az elismert adataltruista szervezeteknek egyértelműen fel kell tüntetniük a közös logót minden olyan online és offline kiadványon, amely adataltruista tevékenységeikre vonatkozik. A közös logót olyan QR-kódnak kell kísérnie, amely linket tartalmaz az elismert adataltruista szervezetek nyilvános uniós nyilvántartásához.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 33. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

20. cikk

Átláthatósági követelmények

(1) Az elismert adataltruista szervezeteknek teljes és pontos nyilvántartást kell vezetniük a következőkről:

a)	minden olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely lehetőséget kapott az elismert adataltruista szervezet birtokában lévő adatok kezelésére, valamint e személyek elérhetőségi adatai;

b)	a személyes adatok kezelésének vagy a nem személyes adatok felhasználásának az időpontja vagy időtartama;

c)	az adatkezelés azon természetes vagy jogi személy által megjelölt célja, aki vagy amely lehetőséget kapott az adatkezelésre;

d)	az adatokat kezelő természetes vagy jogi személyek által fizetett díjak, ha vannak ilyenek.

(2) Az elismert adataltruista szervezeteknek éves tevékenységi jelentést kell készíteniük, és azt továbbítaniuk kell az elismert adataltruista szervezetek nyilvántartásáért felelős illetékes hatóságnak, amely jelentésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)	az elismert adataltruista szervezet tevékenységére vonatkozó információk;

b)	annak leírása, hogy az adott pénzügyi évben hogyan mozdították elő az adatgyűjtés közérdekű céljait;

azoknak a természetes és jogi személyeknek a listája, amelyek számára engedélyezték a birtokukban lévő adatok kezelését, beleértve az ezen adatkezelés által szolgált közérdekű célok összefoglaló leírását és az adatkezeléshez használt technikai eszközök leírását, beleértve a magánélet védelmére és az adatvédelem szavatolására használt technikákat;

d)	adott esetben az elismert adataltruista szervezet által megengedett adatkezelés eredményeinek összefoglalása;

e)	információk az elismert adataltruista szervezet bevételi forrásairól, különös tekintettel az adatokhoz való hozzáférés lehetővé tételéből származó összes bevételre, valamint a kiadásokról.

21. cikk

Az érintettek és az adatbirtokosok adataikhoz fűződő jogainak és érdekeinek védelmét szolgáló egyedi követelmények

(1) Az elismert adataltruista szervezeteknek adataik bármilyen jellegű kezelése előtt világos és közérthető módon tájékoztatniuk kell az érintetteket vagy az adatbirtokosokat az alábbiakról:

a)	azon közérdekű célok és – adott esetben – kifejezett, konkrét és jogszerű célok, amely utóbbi célokra a személyes adat-kezelésnek irányulnia kell, és amely célok mindegyikére nézve a szervezet engedélyezi az adatbirtokosok vagy az érintettek adatainak az adatfelhasználók általi kezelését;

b)	azon helyszín és azon közérdekű célok, amelyen, illetve amelyekre a valamely harmadik országban végzett adatkezelést engedélyezi, amennyiben az adatkezelést az elismert adataltruista szervezet végzi.

(2) Az elismert adataltruista szervezet az adatokat nem használhatja az azon közérdekű céloktól eltérő célra, amelyekre az érintett vagy az adatbirtokos az adatkezelést engedélyezi. Az elismert adataltruista szervezet nem alkalmazhat megtévesztő marketingtechnikákat az adatszolgáltatás ösztönzése céljából.

(3) Az elismert adataltruista szervezetnek eszközöket kell biztosítania az érintettek hozzájárulásának vagy az adatbirtokosok által rendelkezésre bocsátott adatok kezelésére vonatkozó engedélyeknek a beszerzéséhez. Az elismert adataltruista szervezetnek eszközöket kell biztosítania az ilyen hozzájárulás vagy engedély egyszerű visszavonásához is.

(4) Az elismert adataltruista szervezetnek intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy szavatolja az általa adataltruizmus alapján gyűjtött nem személyes adatok tárolásának és kezelésének megfelelő szintű biztonságát.

(5) Az elismert adataltruista szervezetnek indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell az adatbirtokosokat az általa megosztott nem személyes adatokhoz való bármely jogosulatlan hozzáférésről, valamint az ilyen adatok bármely jogosulatlan továbbításáról vagy felhasználásáról.

(6) Ha az elismert adataltruista szervezet elősegíti a harmadik felek általi adatkezelést, például azáltal, hogy eszközöket biztosít az érintettek hozzájárulásának vagy az adatbirtokosok által rendelkezésre bocsátott adatok kezelésére vonatkozó engedélyeknek a beszerzéséhez, adott esetben meg kell határoznia azon harmadik ország joghatóságát, amelyben az adatokat felhasználni szándékoznak.

22. cikk

Szabálykönyv

(1) A Bizottság a 32. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kiegészíti e rendeletet egy olyan szabálykönyv kidolgozása révén, amely a következőket tartalmazza:

megfelelő tájékoztatási követelmények annak biztosítása érdekében, hogy az érintettek és az adatbirtokosok az adataltruizmushoz való hozzájárulás vagy engedély megadása előtt kellően részletes, egyértelmű és átlátható tájékoztatást kapjanak az adatok felhasználásáról, a hozzájárulás vagy engedély megadásának és visszavonásának eszközeiről, valamint az adataltruista szervezettel megosztott adatokkal való visszaélés elkerülése érdekében hozott intézkedésekről;

b)	megfelelő technikai és biztonsági követelmények az adattárolás és az adatkezelés, valamint a hozzájárulás vagy az engedély megadásának és visszavonásának eszközei megfelelő szintű biztonságának szavatolása érdekében;

multidiszciplináris megközelítésen alapuló olyan kommunikációs ütemtervek, amelyek célja a figyelem felhívása az adataltruizmusra, az „Unióban elismert adataltruista szervezet” elnevezésre és a szabálykönyvre az érdekelt felek, különösen az adataikat potenciálisan megosztó adatbirtokosok és érintettek körében;

d)	a releváns interoperabilitási szabványokra vonatkozó ajánlások.

(2) Az (1) bekezdésben említett szabálykönyvet az adataltruista szervezetekkel és az érdekelt felekkel szoros együttműködésben kell elkészíteni.

30. cikk

Az Európai Adatinnovációs Testület fel adatai

Az Európai Adatinnovációs Testületnek a következő fel adatokat kell ellátnia:

tanácsadás és segítségnyújtás a Bizottság részére a 7. cikk (1) bekezdésében említett közszférabeli_szervezetek és illetékes szervek által a 3. cikk (1) bekezdésében említett adatkategóriák további_felhasználására irányuló kérelmek kezelése során következetesen követendő gyakorlat kialakítására vonatkozóan;

b)	tanácsadás és segítségnyújtás a Bizottság részére az adataltruizmus Unió-szerte követendő következetes gyakorlatának kialakítására vonatkozóan;

tanácsadás és segítségnyújtás a Bizottság részére az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságok és az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságok által az adatközvetítő szolgáltatókra és az elismert adataltruista szervezetekre vonatkozó követelmények alkalmazása során következetesen követendő gyakorlat kialakítására vonatkozóan;

tanácsadás és segítségnyújtás a Bizottság részére az arra vonatkozó következetes iránymutatások kidolgozására vonatkozóan, hogy miként lehetne e rendelet keretében a legjobban megvédeni a jogosulatlan hozzáféréstől – amely a szellemitulajdon-lopás vagy az ipari kémkedés kockázatával jár – a nem személyes, bizalmas üzleti adatokat, különösen az üzleti titkokat, de az olyan nem személyes adatokat is, amelyek szellemitulajdon-jogok által védett tartalmat képeznek;

e)	tanácsadás és segítségnyújtás a Bizottság részére az adatcserére és -tárolásra vonatkozó kiberbiztonsági követelményekkel kapcsolatos következetes iránymutatások kidolgozására vonatkozóan;

tanácsadás a Bizottság részére – különösen a szabványügyi szervezetek észrevételeinek a figyelembevételével – az adatfelhasználáshoz és az újonnan megjelenő közös európai adatterek közötti ágazatközi adatmegosztáshoz alkalmazandó és kialakítandó ágazatközi szabványok priorizálását, az ágazatközi összehasonlítást és a biztonságra vonatkozó ágazati követelményekkel és a hozzáférési eljárásokkal kapcsolatos legjobb gyakorlatok megosztását illetően – figyelembe véve az ágazatspecifikus szabványosítási tevékenységeket –, különösen annak tisztázása és megkülönböztetése tekintetében, hogy mely szabványok és gyakorlatok ágazatközi jellegűek, és melyek ágazati jellegűek;

segítségnyújtás a Bizottság részére – különösen a szabványügyi szervezetek észrevételeinek a figyelembevételével – a belső piac és a belső piaci adatgazdaság széttöredezettségének a kezelésében, amely az adatok nemzetközi és ágazatközi interoperabilitásának, valamint a különböző ágazatok és területek közötti adatmegosztási szolgáltatásoknak a javításával valósulhat meg, a meglévő európai, nemzetközi vagy nemzeti szabványokra építve, többek között a közös európai adatterek létrehozásának ösztönzése céljából;

iránymutatástervetek kidolgozása a közös európai adatterekre, nevezetesen közös szabványok és gyakorlatok olyan cél- vagy ágazatspecifikus, illetve ágazatközi interoperábilis kereteire, amelyek az új termékek és szolgáltatások kifejlesztését, a tudományos kutatást vagy civil társadalmi kezdeményezéseket szolgáló adatmegosztásra vagy közös adatkezelésre irányulnak; e közös szabványoknak és gyakorlatoknak figyelembe kell venniük a meglévő szabványokat, meg kell felelniük a versenyszabályoknak, továbbá megkülönböztetésmentes hozzáférést kell biztosítaniuk valamennyi résztvevő számára az Unión belüli adatmegosztás előmozdítása, valamint a meglévő és a jövőbeli adatterekben rejlő lehetőségek kiaknázása céljából; amely iránymutatástervezetek többek között az alábbiakra terjednek ki:

az adatfelhasználáshoz és az ágazatközi adatmegosztáshoz alkalmazandó és kialakítandó ágazatközi szabványok, az ágazatközi összehasonlítás, a biztonságra vonatkozó ágazati követelményekkel és a hozzáférési eljárásokkal kapcsolatos legjobb gyakorlatok megosztása – figyelembe véve az ágazatspecifikus szabványosítási tevékenységeket –, valamint különösen annak tisztázása és megkülönböztetése, hogy mely szabványok és gyakorlatok ágazatközi jellegűek, és melyek ágazati jellegűek;

ii.	a piacra lépés akadályainak elhárítását és a bezáródási hatások elkerülését célzó követelmények, amelyek a tisztességes verseny és az interoperabilitás biztosításához szükségesek;

iii.	megfelelő védelem a harmadik országokba irányuló jogszerű adattovábbítás tekintetében, ideértve az uniós jog által tiltott adattovábbítás elleni biztosítékokat is;

iv.	az érdekelt felek megfelelő és megkülönböztetésmentes képviselete a közös európai adatterek irányításában;

v.	a kiberbiztonsági követelmények betartása az uniós joggal összhangban;

i)	a tagállamok közötti együttműködés elősegítése olyan harmonizált feltételek meghatározásával kapcsolatban, amelyek a közszférabeli_szervezetek birtokában lévő, a 3. cikk (1) bekezdése szerinti adatkategóriáknak a belső piacon történő további_felhasználására vonatkoznak;

az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságok és az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságok közötti együttműködés elősegítése kapacitásépítés és információcsere révén, különösen az adatközvetítő szolgáltatókra vonatkozó bejelentési eljárással, valamint az elismert adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételével és ellenőrzésével kapcsolatos hatékony információcsere módszereinek a kidolgozása révén – beleértve a díjak és a szankciók meghatározása terén folytatott koordinációt is –, valamint az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságok és az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságok közötti együttműködés elősegítése a nemzetközi hozzáférés és adattovábbítás terén;

k)	tanácsadás és segítségnyújtás a Bizottság részére annak értékeléséhez, hogy szükség van-e az 5. cikk (11) és (12) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására;

l)	tanácsadás és segítségnyújtás a Bizottság részére az adataltruizmushoz való hozzájárulás európai űrlapjának a 25. cikk (1) bekezdésével összhangban történő kidolgozásához;

m)	tanácsadás a Bizottság részére a nem személyes adatokra vonatkozó nemzetközi szabályozási környezet javításával – például a szabványosítással – kapcsolatban.

VII. FEJEZET

Nemzetközi hozzáférés és továbbítás

31. cikk

Nemzetközi hozzáférés és továbbítás

(1) A közszférabeli_szervezetnek, a II. fejezet alapján az adatok további_felhasználására feljogosított természetes vagy jogi személynek, az adatközvetítő szolgáltatónak vagy az elismert adataltruista szervezetnek minden észszerű technikai, jogi és szervezési intézkedést meg kell hoznia – ideértve a szerződéses megállapodások megkötését is – annak érdekében, hogy – a (2) vagy (3) bekezdés sérelme nélkül – megakadályozza az Unióban tárolt nem személyes adatok nemzetközi továbbítását vagy az azokhoz való nemzetközi kormányzati hozzáférést, amennyiben az említett továbbítás vagy hozzáférés ellentétes lenne az uniós joggal vagy az érintett tagállam nemzeti jogával.

(2) Valamely harmadik országok bíróságainak bármely olyan határozatát vagy ítéletét, valamint valamely harmadik ország közigazgatási hatóságainak bármely olyan határozatát, amely egy közszférabeli_szervezet, a II. fejezet alapján az adatok további_felhasználására feljogosított természetes vagy jogi személy, egy adatközvetítő szolgáltató vagy az elismert adataltruista szervezet számára előírja az Unióban tárolt, e rendelet hatálya alá tartozó nem személyes adatok továbbítását, vagy az azokhoz az Unióban való hozzáférés biztosítását, csak akkor lehet bármilyen módon elismerni vagy végrehajtani, ha az olyan hatályos nemzetközi megállapodáson, például kölcsönös jogsegélyről szóló megállapodáson alapul, amely a megkereső harmadik ország és az Unió vagy a megkereső harmadik ország és egy tagállam között jött létre.

(3) Az e cikk (2) bekezdésében említett nemzetközi megállapodás hiányában, amennyiben egy harmadik ország bírósága vagy egy harmadik ország közigazgatási hatósága által hozott, az Unióban tárolt, az e rendelet hatálya alá tartozó nem személyes adatok továbbítására vagy az azokhoz való hozzáférés biztosítására irányuló határozat vagy ítélet címzettje egy közszférabeli_szervezet, a II. fejezet alapján az adatok további_felhasználására feljogosított természetes vagy jogi személy, egy adatközvetítő szolgáltató vagy az elismert adataltruista szervezet, és a címzett az említett határozatnak való megfeleléssel az uniós jog vagy az érintett tagállam nemzeti jogának megsértését kockáztatná, az említett adatoknak az adott harmadik országbeli hatósághoz történő továbbítására vagy az azokhoz való hozzáférés biztosítására csak akkor kerülhet sor, ha:

a)	a harmadik országbeli rendszer előírja az ilyen határozat vagy ítélet indokainak és arányosságának bemutatását, valamint az ilyen határozat vagy ítélet konkrét jellegét, például azáltal, hogy az kellő hivatkozást tartalmaz bizonyos gyanúsított személyekre vagy jogsértésekre;

b)	a címzett indokolt kifogását a harmadik ország illetékes bírósága vizsgálja felül; és

a határozatot vagy ítéletet kiadó vagy a közigazgatási hatóság határozatának felülvizsgálatát végző harmadik országbeli illetékes bíróságnak az adott harmadik ország joga szerint hatásköre van arra, hogy kellően figyelembe vegye az uniós jog vagy az érintett tagállam nemzeti joga által védett adatok szolgáltatójának vonatkozó jogi érdekeit.

(4) Ha a (2) vagy a (3) bekezdésben megállapított feltételek teljesülnek, a közszférabeli_szervezetnek, a II. fejezet alapján az adatok további_felhasználására feljogosított természetes vagy jogi személynek, az adatközvetítő szolgáltatónak vagy az elismert adataltruista szervezetnek – a kérelem észszerű értelmezése alapján – csak a kérelem alapján engedélyezhető minimális adatmennyiséget kell rendelkezésre bocsátania.

(5) A közszférabeli_szervezetnek, a II. fejezet alapján az adatok további_felhasználására feljogosított természetes vagy jogi személynek, az adatközvetítő szolgáltatónak és az elismert adataltruista szervezetnek – még a kérelem teljesítését megelőzően – tájékoztatnia kell az adatbirtokost a harmadik országbeli közigazgatási hatóság adatokhoz való hozzáférés iránti kérelmének a fennállásáról, kivéve azokat az eseteket, amikor a kérelem bűnüldözési célokat szolgál, és mindaddig, amíg ez a bűnüldözési tevékenység hatékonyságának megőrzése érdekében szükséges.

VIII. FEJEZET

Felhatalmazás és bizottsági eljárás

36. cikk

Az (EU) 2018/1724 rendelet módosítása

Az (EU) 2018/1724 rendelet II. mellékletében található táblázatban a „Vállalkozás indítása, működtetése és megszüntetése” bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

Életesemények	Eljárások	Várt eredmény, a kérelemnek adott esetben az illetékes hatóság által a nemzeti jog szerint való elbírálása függvényében
Vállalkozás indítása, működtetése és megszüntetése	Üzleti tevékenység bejegyzése, az annak gyakorlásához szükséges engedélyek, üzleti tevékenység módosítása és üzleti tevékenység megszüntetése csődeljárás vagy felszámolási eljárás nélkül, kivéve az üzleti tevékenység cégnyilvántartásba való kezdeti bejegyzését és az EUMSZ 54. cikkének második bekezdése szerinti társaságok alapítására vagy az ilyen társaságok bármilyen későbbi bejegyzési kérelmére vonatkozó eljárásokat	Visszaigazolás az üzleti tevékenység bejegyzése, módosítása vagy az engedélyezésre irányuló kérelem kézhezvételéről
	Munkáltató (természetes személy) kötelező nyugdíj- és biztosítási rendszereknél való nyilvántartásba vétele	A nyilvántartásba vétel vagy a társadalombiztosítási nyilvántartási szám visszaigazolása
	Munkavállaló kötelező nyugdíj- és biztosítási rendszereknél való bejelentése	A bejelentés vagy a társadalombiztosítási nyilvántartási szám visszaigazolása
	Társaságiadó-bevallás benyújtása	Visszaigazolás a bevallás kézhezvételéről
	A társadalombiztosítási rendszerek értesítése a munkavállalóval kötött szerződés megszűnéséről, ide nem értve a munkaszerződések csoportos megszüntetésére vonatkozó eljárásokat	Az értesítés kézhezvételének igazolása
	A munkavállalók társadalombiztosítási járulékainak befizetése	A munkavállalók társadalombiztosítási járulékainak befizetéséről szóló elismervény vagy más igazolás
	Adatközvetítő szolgáltatóként történő bejelentés	Visszaigazolás a bejelentés kézhezvételéről
	Az Unióban elismert adataltruista szervezetként történő nyilvántartásba vétel	Visszaigazolás a nyilvántartásba vételről

whereas

keyboard_tab Digital Governance Act 2022/0868 HU

Digital Governance Act 2022/0868 HU