Cyber Resilience Act 2023/2841 HU

(1) A személyes adatok e rendelet szerinti, a CERT-EU, a 10. cikk alapján létrehozott Intézményközi Kiberbiztonsági Testület és az uniós_szervezetek általi kezelését az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban kell végezni.

(2) Amennyiben az e rendelet szerinti feladatokat látnak el vagy kötelezettségeket teljesítenek, a CERT-EU, a 10. cikk alapján létrehozott Intézményközi Kiberbiztonsági Testület és az uniós_szervezetek csak az említett feladatok ellátásához vagy kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékben és kizárólag abból a célból kezelhetnek és cserélhetnek személyes adatokat.

(3) A személyes adatok különleges kategóriáinak az (EU) 2018/1725 rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében említett kezelését az említett rendelet 10. cikke (2) bekezdésének g) pontja értelmében jelentős közérdek miatt szükségesnek kell tekinteni. Ezeket az adatokat csak a 6. és a 8. cikkben említett kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedések végrehajtásához, a CERT-EU által a 13. cikk alapján nyújtott szolgáltatásokhoz, a biztonsági_eseményekre vonatkozó információknak a 17. cikk (3) bekezdése és a 18. cikk (3) bekezdése szerinti megosztásához, a 20. cikk szerinti információmegosztáshoz, a 21. cikk szerinti jelentéstételi kötelezettségekhez, a biztonsági_eseményekre való reagálás 22. cikk szerinti koordinálásához és az ezzel kapcsolatos együttműködéshez, valamint a súlyos biztonsági_események e rendelet 23. cikke szerinti kezeléséhez szükséges mértékben lehet kezelni. Az uniós_szervezeteknek és a CERT-EU-nak, amikor adatkezelőként járnak el, technikai intézkedéseket kell alkalmazniuk a személyes adatok különleges kategóriái más célból történő kezelésének megelőzése érdekében, és megfelelő és konkrét intézkedésekről kell rendelkezniük az érintettek alapvető jogainak és érdekeinek védelme érdekében.

II. FEJEZET

A KIBERBIZTONSÁG EGYSÉGESEN MAGAS SZINTJÉRE IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEK

6. cikk

Kiberbiztonsági kockázatkezelési, -irányítási és -ellenőrzési keretrendszer

(1) 2025. április 8-ig minden uniós szervezet a kezdeti kiberbiztonsági felülvizsgálat, például audit elvégzését követően belső kiberbiztonsági kockázatkezelési, -irányítási és -ellenőrzési keretrendszert (a továbbiakban: a keretrendszer) hoz létre. A keretrendszer létrehozását az uniós szervezet legmagasabb_vezetői_szintje felügyeli és annak felelősségi körébe tartozik.

(2) A keretrendszernek ki kell terjednie az érintett uniós szervezet teljes nem minősített IKT-környezetére, beleértve a helyszíni IKT-környezetet, a helyszíni működő technológiai hálózatot (OT-rendszer), a felhőalapú számítástechnikai környezetben működő vagy harmadik felek által üzemeltetett, kiszervezett eszközöket és szolgáltatásokat, a mobil eszközöket, a vállalati hálózatokat, az internethez nem kapcsolódó üzleti hálózatokat és az e környezetekhez (a továbbiakban: az IKT-környezet) kapcsolódó eszközöket. A keretrendszernek minden veszélyre kiterjedő megközelítésen kell alapulnia.

(3) A keretrendszernek magas szintű kiberbiztonságot kell biztosítania. A keretrendszer meghatározza a hálózati_és_információs_rendszerek biztonságára vonatkozó belső kiberbiztonsági politikákat, beleértve a célkitűzéseket és prioritásokat, valamint az uniós szervezet e rendelet hatékony végrehajtásának biztosításával megbízott személyzetének szerepét és felelősségi körét. A keretrendszernek tartalmaznia kell a végrehajtás hatékonyságának mérésére szolgáló mechanizmusokat is.

(4) A keretrendszert a változó kiberbiztonsági kockázatok fényében rendszeresen, de legalább négyévente felül kell vizsgálni. Adott esetben és a 10. cikk alapján létrehozott Intézményközi Kiberbiztonsági Testület kérését követően az uniós szervezet keretrendszerét frissíteni lehet a CERT-EU-nak az e rendelet rendelkezéseinek végrehajtása során azonosított biztonsági_eseményekre vagy esetleges hiányosságokra vonatkozó iránymutatása alapján.

(5) Az egyes uniós_szervezetek legmagasabb_vezetői_szintje felel e rendelet végrehajtásáért, és felügyeli, hogy szervezete megfeleljen a keretrendszerrel kapcsolatos kötelezettségeknek.

(6) Adott esetben és az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos felelősségének sérelme nélkül, az egyes uniós_szervezetek legmagasabb_vezetői_szintje az e rendelet szerinti konkrét kötelezettségeket átruházhatja a személyzeti szabályzat 29. cikkének (2) bekezdése értelmében vett rangidős tisztviselőkre vagy az érintett uniós szervezeten belüli egyéb azonos szintű tisztviselőkre. Az ilyen átruházástól függetlenül a legmagasabb_vezetői_szint felelősségre vonható e rendeletnek az érintett uniós szervezet általi megsértéséért.

(7) Minden uniós szervezetnek hatékony mechanizmusokkal kell rendelkeznie annak biztosítására, hogy az IKT-költségvetés megfelelő százalékát a kiberbiztonságra fordítsák. Az említett százalékos arány meghatározásakor kellően figyelembe kell venni a keretrendszert.

(8) Minden uniós szervezet helyi kiberbiztonsági tisztviselőt vagy azzal egyenértékű funkciót nevez ki, aki a kiberbiztonság valamennyi vonatkozása tekintetében egyedüli kapcsolattartó pontjaként jár el. A helyi kiberbiztonsági tisztviselő elősegíti e rendelet végrehajtását, és rendszeresen beszámol közvetlenül a legmagasabb_vezetői_szintnek a végrehajtás állásáról. Annak sérelme nélkül, hogy a helyi kiberbiztonsági tisztviselő az egyes uniós_szervezeteken belül az egyedüli kapcsolattartó pont, az uniós_szervezetek a köztük és a CERT-EU között létrejött, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás alapján átruházhatják a CERT-EU-ra a helyi kiberbiztonsági tisztviselő e rendelet végrehajtásával kapcsolatos bizonyos feladatait, vagy ezeket a feladatokat több uniós szervezet megoszthatja. Amennyiben ezeket a feladatokat a CERT-EU-ra ruházzák, a 10. cikk alapján létrehozott Intézményközi Kiberbiztonsági Testületnek kell döntenie arról, hogy e szolgáltatás nyújtása részét képezi-e a CERT-EU alapszolgáltatásainak, figyelembe véve az érintett uniós szervezet emberi és pénzügyi erőforrásait. Az egyes uniós_szervezeteknek indokolatlan késedelem nélkül értesíteniük kell a CERT-EU-t a kinevezett helyi kiberbiztonsági tisztviselőkről és a személyükben történő minden későbbi változásról.

A CERT-EU-nak létre kell hoznia és naprakészen kell tartania a kinevezett helyi kiberbiztonsági tisztviselők jegyzékét.

(9) Az egyes uniós_szervezeteknek a személyzeti szabályzat 29. cikkének (2) bekezdése értelmében vett rangidős tisztviselői vagy egyéb azonos szintű tisztviselői, valamint a személyzetnek az e rendeletben meghatározott kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedések végrehajtásával és kötelezettségek betartásával megbízott tagjai rendszeresen külön képzéseken vesznek részt azon ismeretek és készségek elsajátítása érdekében, amelyek a kiberbiztonsági kockázatok és irányítási gyakorlatok, valamint az azok által az uniós szervezet működésére gyakorolt hatások megismeréséhez és értékeléséhez szükségesek.

13. cikk

A CERT-EU küldetése és feladatai

(1) A CERT-EU küldetése, hogy hozzájáruljon az uniós_szervezetek nem minősített IKT-környezetének biztonságához azáltal, hogy kiberbiztonsági tanácsadást nyújt számukra, segíti a biztonsági_események megelőzését, észlelését, kezelését, mérséklését, az azokra való reagálást és az azokat követő helyreállítást, valamint azáltal, hogy a kiberbiztonsági információcsere és a biztonsági_eseményekre való reagálás koordinációs központjaként működik.

(2) A CERT-EU információkat gyűjt a nem minősített IKT-infrastruktúrát érintő kiberfenyegetésekről, sérülékenységekről és biztonsági_eseményekről, ezeket az információkat kezeli és elemzi, valamint megosztja az uniós_szervezetekkel. Intézményközi szinten és az uniós_szervezetek szintjén koordinálja a biztonsági_eseményekre való reagálást, ideértve konkrét operatív segítségnyújtás biztosítását vagy koordinálását is.

(3) A CERT-EU a következő feladatokat látja el az uniós_szervezetek támogatása érdekében:

a)	támogatja őket e rendelet végrehajtásában, és a 14. cikk (1) bekezdésében felsorolt intézkedések vagy az IICB által kért eseti jelentések révén hozzájárul e rendelet végrehajtásának koordinálásához;

b)	az uniós_szervezetek számára szabványos CSIRT-szolgáltatásokat kínál a szolgáltatási katalógusában ismertetett kiberbiztonsági szolgáltatáscsomag eszközei által (a továbbiakban: alapszolgáltatások);

c)	hálózatot tart fenn a hasonló szervezetekkel és partnerekkel a 17. és 18. cikkben vázolt szolgáltatások támogatása érdekében;

d)	felhívja az IICB figyelmét az e rendelet végrehajtásával, valamint az iránymutatások, ajánlások és cselekvési felhívások végrehajtásával kapcsolatos bármely problémára;

e)	a (2) bekezdésben említett információk alapján az ENISA-val szorosan együttműködve hozzájárul az Unió kiberbiztonsági helyzetismeretéhez;

f)	koordinálja a súlyos biztonsági_események kezelését;

g)	az (EU) 2022/2555 irányelv 12. cikkének (1) bekezdése szerint a sérülékenységek összehangolt közzététele céljából kijelölt koordinátorral egyenértékűként eljár az uniós_szervezetek részéről;

h)	valamely uniós szervezet kérésére proaktív, behatolásmentes átvilágítást végez az adott uniós szervezet nyilvánosan hozzáférhető hálózati_és_információs_rendszerein.

Az első albekezdés e) pontjában említett információkat adott esetben, megfelelő titoktartási feltételek mellett kell megosztani az IICB-vel, a CSIRT-ek hálózatával és az Európai Unió Helyzetelemző Központjával (EU INTCEN).

(4) A CERT-EU a 17. vagy adott esetben a 18. cikkel összhangban együttműködhet az Unión és tagállamain belüli releváns kiberbiztonsági közösségekkel, többek között a következő területeken:

a)	felkészültség, biztonsági_események koordinálása, információcsere és válságreagálás technikai szinten az uniós_szervezetekkel kapcsolatos ügyekben;

b)	operatív együttműködés a CSIRT-ek hálózatával, többek között a kölcsönös segítségnyújtással kapcsolatban;

c)	kiberfenyegetettségi információk, beleértve a helyzetismeretet;

d)	a CERT-EU technikai kiberbiztonsági szakértelmét igénylő bármely téma.

(5) Hatáskörén belül a CERT-EU az (EU) 2019/881 rendelettel összhangban strukturált együttműködést folytat az ENISA-val a kapacitásépítés, az operatív együttműködés és a kiberfenyegetések hosszú távú stratégiai elemzése terén. A CERT-EU együttműködhet és információt cserélhet az Europol Kiberbűnözés Elleni Európai Központjával.

(6) A CERT-EU a szolgáltatáskatalógusában nem szereplő következő szolgáltatásokat (a továbbiakban: díjköteles szolgáltatások) nyújthatja:

a (3) bekezdésben említettektől eltérő, az uniós_szervezetek IKT-környezetének kiberbiztonságát támogató szolgáltatások, a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások alapján és a rendelkezésre álló erőforrások függvényében, különösen a hálózatok széles spektrumú nyomon követése, beleértve a súlyos kiberfenyegetések a hét minden napján, napi 24 órában történő közvetlen nyomon követését is;

b)	olyan szolgáltatások, amelyek írásbeli megállapodások alapján és az IICB előzetes jóváhagyásával támogatják az uniós_szervezetek kiberbiztonsági műveleteit vagy projektjeit, kivéve azokat, amelyek IKT-környezetük védelmét szolgálják;

c)	kérésre az érintett uniós szervezet hálózati_és_információs_rendszereinek proaktív átvilágítása a potenciálisan jelentős hatással bíró sérülékenységek felderítése érdekében;

írásbeli megállapodások alapján és az IICB előzetes jóváhagyásával az uniós_szervezetektől eltérő olyan szervezetek számára nyújtott, IKT-környezetük biztonságát támogató szolgáltatások, amelyek szorosan együttműködnek az uniós_szervezetekkel, például az uniós jog által rájuk ruházott feladatok vagy felelősségi körök teljesítése révén.

Az első albekezdés d) pontja tekintetében a CERT-EU kivételes esetben, az IICB előzetes jóváhagyásával az uniós_szervezeteken kívüli egyéb szervezetekkel is köthet szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat.

(7) A CERT-EU – adott esetben az ENISA-val szoros együttműködésben – kiberbiztonsági gyakorlatokat szervez, és részt vehet azokban, vagy ajánlhatja a meglévő gyakorlatokban való részvételt az uniós_szervezetek kiberbiztonsági szintjének tesztelése céljából.

(8) A CERT-EU segítséget nyújthat az uniós_szervezeteknek az EU-minősített adatokat kezelő hálózati_és_információs_rendszerekben előforduló biztonsági_események tekintetében, amennyiben az érintett uniós_szervezetek erre saját eljárásaikkal összhangban kifejezetten felkérik. A CERT-EU által e bekezdés alapján nyújtott segítség nem érinti a minősített adatok védelmére vonatkozó alkalmazandó szabályokat.

(9) A CERT-EU tájékoztatja az uniós_szervezeteket a biztonsági_események kezelésére szolgáló eljárásairól és folyamatairól.

(10) A CERT-EU a megfelelő együttműködési mechanizmusokon és jelentési útvonalakon keresztül magas szintű titoktartás és megbízhatóság mellett szolgáltat releváns és anonimizált információkat a súlyos biztonsági_eseményekről és azok kezelésének módjáról. Ezeket az információkat bele kell foglalni a 10. cikk (14) bekezdésében említett jelentésbe.

(11) A CERT-EU az európai adatvédelmi biztossal együttműködve támogatja az érintett uniós_szervezeteket a személyes adatok megsértéséhez vezető biztonsági_események kezelésében, az európai adatvédelmi biztosnak az (EU) 2018/1725 rendelet szerinti felügyeleti hatóságként fennálló hatáskörének és feladatainak sérelme nélkül.

(12) Ha az uniós_szervezetek szakpolitikai részlegei azt kifejezetten kérik, a CERT-EU technikai tanácsot adhat vagy technikai véleményt nyilváníthat releváns szakpolitikai kérdésekben.

21. cikk

Jelentéstételi kötelezettségek

(1) Egy biztonsági_esemény akkor tekintendő jelentősnek, ha:

a)	súlyos működési zavart eredményezett, illetve eredményezhet az uniós szervezet működésében, vagy pénzügyi veszteséggel járt, illetve járhat az érintett uniós szervezet számára;

b)	a biztonsági_esemény jelentős vagyoni vagy nem vagyoni kár okozásával más természetes vagy jogi személyeket érintett vagy érinthet.

(2) Az uniós_szervezeteknek be kell nyújtaniuk a CERT-EU-nak a következőket:

indokolatlan késedelem nélkül, de minden esetben a jelentős biztonsági_eseményről való tudomásszerzéstől számított 24 órán belül egy első figyelmeztetést, amelyben adott esetben fel kell tüntetni, hogy a jelentős biztonsági_eseményt gyaníthatóan jogellenes vagy rosszindulatú cselekmény okozta-e és hogy lehet-e több szervezetre kiterjedő vagy határokon átnyúló hatása;

indokolatlan késedelem nélkül, de minden esetben a jelentős biztonsági_eseményről való tudomásszerzéstől számított 72 órán belül a biztonsági_eseményről szóló értesítést, amely adott esetben aktualizálja az a) pontban említett információkat, és tartalmazza a jelentős biztonsági_esemény, illetve annak súlyossága és hatása kezdeti értékelését, valamint – amennyiben rendelkezésre állnak – a fertőzöttségi mutatókat;

c)	a CERT-EU kérésére a releváns állapotfrissítésekről szóló időközi jelentést.

zárójelentést, legkésőbb a b) pont szerinti, a biztonsági_eseményről való értesítés benyújtását követő egy hónapon belül, amely tartalmazza a következőket:

i.	a biztonsági_esemény részletes leírása, beleértve annak súlyosságát és hatását;

ii.	a biztonsági_eseményt valószínűsíthetően előidéző fenyegetés vagy kiváltó ok típusa;

iii.	az alkalmazott és folyamatban lévő mérséklő intézkedések;

iv.	adott esetben a biztonsági_esemény határokon átnyúló vagy intézmények közötti hatása;

e)	a d) pontban említett zárójelentés benyújtásának időpontjában folyamatban lévő biztonsági_esemény esetén az említett időpontban eredményjelentés, a biztonsági_esemény kezelését követő egy hónapon belül pedig zárójelentés.

(3) Az uniós szervezet indokolatlan késedelem nélkül, de minden esetben a jelentős biztonsági_eseményről való tudomásszerzéstől számított 24 órán belül tájékoztatja a 17. cikk (1) bekezdésében említett, a székhelye szerinti tagállamban működő érintett tagállami partnereket a jelentős biztonsági_esemény bekövetkezéséről.

(4) Az uniós_szervezeteknek be kell jelenteniük többek között minden olyan információt, amely lehetővé teszi a CERT-EU számára, hogy a jelentős biztonsági_eseményt követően azonosítsa a szervezetek közötti, a fogadó tagállamra gyakorolt vagy határokon átnyúló hatást. A 12. cikk sérelme nélkül, pusztán az értesítés következtében az uniós szervezetet többletfelelősség nem terhelheti.

(5) Adott esetben az uniós_szervezetek indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják az érintett hálózati_és_információs_rendszerek vagy az IKT-környezet más elemei azon felhasználóit, akiket jelentős biztonsági_esemény vagy jelentős kiberfenyegetés érinthet, és adott esetben tájékoztatják őket a biztonsági_eseményre vagy fenyegetésre válaszul általuk hozható mérséklő intézkedésekről, egyéb intézkedésekről vagy korrekciós intézkedésekről is. Adott esetben az uniós_szervezetek tájékoztatják a felhasználókat magáról a jelentős kiberfenyegetésről.

(6) Amennyiben egy jelentős biztonsági_esemény vagy jelentős kiberfenyegetés egy hálózati_és_információs_rendszert, vagy egy uniós szervezet IKT-környezetének valamely olyan elemét érinti, amely köztudottan kapcsolódik egy másik uniós szervezet IKT-környezetéhez, a CERT-EU megfelelő kiberbiztonsági riasztást ad ki.

(7) Az uniós_szervezetek a CERT-EU kérésére indokolatlan késedelem nélkül átadják a CERT-EU részére a biztonsági_eseményekben érintett elektronikus eszközök használatával létrehozott digitális információkat. A CERT-EU további részletekkel szolgálhat a helyzetismerethez és a biztonsági_eseményre való reagáláshoz szükséges információtípusokról.

(8) A CERT-EU háromhavonta összefoglaló jelentést nyújt be az IICB-nek, az ENISA-nak, az EU INTCEN-nek és a CSIRT-hálózatnak, amely anonimizált és összesített adatokat tartalmaz a 20. cikk szerinti jelentős biztonsági_eseményekről, biztonsági_eseményekről, kiberfenyegetésekről, majdnem_bekövetkezett_(near_miss)_eseményekről és sérülékenységekről, valamint az e cikk (2) bekezdése szerint bejelentett jelentős biztonsági_eseményekről. Az összefoglaló jelentés hozzájárul az uniós kiberbiztonsági helyzetről az (EU) 2022/2555 irányelv 18. cikke alapján elfogadott, kétévente kiadandó jelentéshez.

(9) Az IICB-nek 2024. július 8-ig iránymutatásokat vagy ajánlásokat kell ki bocsátania, amelyekben tovább pontosítja az e cikk szerinti jelentéstétel szabályait, formátumát és tartalmát. Az ilyen iránymutatások vagy ajánlások kidolgozása során az IICB figyelembe veszi az (EU) 2022/2555 irányelv 23. cikkének (11) bekezdése alapján elfogadott, az információk típusát, formátumát és az értesítésekre vonatkozó eljárást meghatározó végrehajtási jogi aktusokat. A CERT-EU megosztja a megfelelő technikai részleteket annak érdekében, hogy lehetővé tegye az uniós_szervezetek általi proaktív felderítést, biztonsági_eseményekre való reagálást vagy a mérséklő intézkedések meghozatalát.

(10) Az e cikkben meghatározott jelentéstételi kötelezettségek nem terjednek ki a következőkre:

a)	EU-minősített adatok;

b)	olyan információk, amelyek további terjesztését egy látható jelöléssel kizárták, kivéve, ha kifejezetten engedélyezték azok CERT-EU-val való megosztását.

25. cikk

Felülvizsgálat

(1) 2025. január 8-ig, majd azt követően évente az IICB a CERT-EU segítségével jelentést tesz a Bizottságnak e rendelet végrehajtásáról. Az IICB ajánlásokat tehet a Bizottságnak e rendelet felülvizsgálatára.

(2) A Bizottság 2027. január 8-ig és azt követően kétévente értékeli e rendelet végrehajtását, valamint a stratégiai és operatív szinten szerzett tapasztalatokat, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Az e bekezdés első albekezdésében említett jelentés tartalmazza a 16. cikk (1) bekezdésében említett felülvizsgálatot a CERT-EU uniós hivatalként való létrehozásának lehetőségéről.

(3) A Bizottság 2029. január 8-ig értékeli e rendelet működését, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. A Bizottság azt is értékeli, hogy helyénvaló-e e rendelet hatálya alá vonni az EU-minősített adatokat kezelő hálózati_és_információs_rendszereket, figyelembe véve az e rendszerekre alkalmazandó egyéb uniós jogalkotási aktusokat is. A jelentéshez szükség esetén jogalkotási javaslatot kell csatolni.

whereas

keyboard_tab Cyber Resilience Act 2023/2841 HU

Cyber Resilience Act 2023/2841 HU