search

keyboard_tab Digital Service Act 2022/2065 HU

 BG CS DA DE EL EN ES ET FI FR GA HR HU IT LV LT MT NL PL PT RO SK SL SV print pdf

2022/2065 HU Art. 21 cercato: 'egyértelmű' . Output generated live by software developed by IusOnDemand srl


expand index egyértelmű:


whereas egyértelmű:


definitions:


cloud tag: and the number of total unique words without stopwords is: 1487

 

21. cikk

Peren kívüli vitarendezés

(1)   A szolgáltatás azon igénybe vevői, köztük a bejelentéssel élő magánszemélyek és szervezetek, akik vagy amelyek a 20. cikk (1) bekezdésében említett döntések címzettjei, jogosultak kiválasztani egy – e cikk (3) bekezdésének megfelelően tanúsított – peren kívüli vitarendezési testületet az említett döntésekkel kapcsolatos jogviták, valamint azon panaszok rendezése céljára, amelyeket az említett cikkben szereplő belső panaszkezelési rendszer segítségével nem sikerült rendezni.

Az online_platformot üzemeltető szolgáltatók biztosítják, hogy a_szolgáltatás_igénybe_vevője számára az első albekezdésben említett peren kívüli vitarendezési lehetőségre vonatkozó egyértelmű és felhasználóbarát információk könnyen hozzáférhetők legyenek az online_interfészükön.

Az első albekezdés nem érinti a szolgáltatás érintett igénybe vevőjének azon jogát, hogy az online_platformot üzemeltető szolgáltatók döntései ellen az alkalmazandó joggal összhangban bármely szakaszban bírósági eljárást kezdeményezzen.

(2)   A vita rendezése érdekében mindkét fél jóhiszeműen együttműködik a kiválasztott, tanúsított, peren kívüli vitarendezési testülettel.

Az online_platformot üzemeltető szolgáltatók megtagadhatják az együttműködést az ilyen peren kívüli vitarendezési testülettel, ha az ugyanarra az információra és a tartalom feltételezett jogellenességének vagy összeegyeztethetetlenségének ugyanazon okaira vonatkozó vita már rendezésre került.

A tanúsított peren kívüli vitarendezési testület nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a vita kötelező erejű rendezését írja elő a felek számára.

(3)   A digitális szolgáltatásokkal foglalkozó, a peren kívüli vitarendezési testület letelepedési helye szerinti tagállamban működő koordinátor – e testület kérésre – egy legfeljebb ötéves, megújítható időszakra tanúsítja a testületet, ha az bizonyította, hogy eleget tesz valamennyi alábbi feltételnek:

a)

pártatlan, és pénzügyileg is független az online_platformot üzemeltető szolgáltatóktól és az online_platformot üzemeltető szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybe vevőitől, köztük a bejelentésekkel élő magánszemélyektől vagy szervezetektől;

b)

rendelkezik a szükséges szakértelemmel a jogellenes_tartalom egy vagy több adott területén, vagy az online_platformok egy vagy több típusa szerződési feltételeinek alkalmazása és érvényesítése vonatkozásában felmerülő kérdésekben, lehetővé téve, hogy a testület hatékonyan hozzájáruljon a vitarendezéshez;

c)

tagjainak díjazása nem függ az eljárás kimenetelétől;

d)

az általa kínált peren kívüli vitarendezés elektronikus hírközlési technológia használatával könnyen hozzáférhető, és biztosítja a vitarendezés elindításának és a szükséges igazoló dokumentumok online benyújtásának lehetőségét;

e)

képes gyorsan, eredményesen és költséghatékonyan rendezni a vitákat, az Unió intézményeinek legalább egy hivatalos nyelvén;

f)

a peren kívüli vitarendezésre egyértelmű és tisztességes, könnyen és nyilvánosan hozzáférhető eljárási szabályzatnak, valamint az alkalmazandó jognak, többek között e cikknek megfelelően kerül sor.

A digitális szolgáltatási koordinátor adott esetben meghatározza a tanúsítványban:

a)

azokat a konkrét témaköröket, amelyekre a testület szakértelme vonatkozik, az első albekezdés b) pontjában említettek szerint; és

b)

azt, hogy a testület az Unió intézményeinek mely hivatalos nyelvén vagy nyelvein képes a vitarendezésre az első albekezdés e) pontjában említettek szerint.

(4)   A tanúsított peren kívüli vitarendezési testületek évente jelentést tesznek működésükről annak a digitális szolgáltatási koordinátornak, amely tanúsította őket, megjelölve legalább a beérkezett viták számát, az e viták kimenetelére vonatkozó információkat, a rendezésükhöz szükséges átlagos időtartamot, valamint a felmerült hiányosságokat vagy nehézségeket. Az említett digitális szolgáltatási koordinátor kérésére további információkat kell szolgáltatniuk.

A digitális szolgáltatási koordinátorok kétévente jelentést készítenek az általuk tanúsított peren kívüli vitarendezési testületek működéséről. E jelentés különösen:

a)

felsorolja az egyes tanúsított peren kívüli vitarendezési testületekhez évente beérkezett viták számát;

b)

feltünteti az említett testületek elé terjesztett eljárások eredményét és a viták rendezéséhez szükséges átlagos időtartamot;

c)

azonosítja és megmagyarázza az e testületek működésével kapcsolatban tapasztalt rendszerszintű vagy ágazati hiányosságokat vagy nehézségeket;

d)

meghatározza az említett működéssel kapcsolatos bevált gyakorlatokat;

e)

adott esetben ajánlásokat tesz arra vonatkozóan, hogy miként lehetne javítani az említett működést.

A tanúsított, peren kívüli vitarendezési testületek észszerű határidőn belül, de legkésőbb a panasz kézhezvételétől számított 90 naptári napon belül a felek közlik. Rendkívül összetett viták esetén a tanúsított peren kívüli vitarendezési testület saját mérlegelési jogkörében eljárva meghosszabbíthatja a 90 naptári napos határidőt egy további, 90 napot meg nem haladó időtartammal, amelynek eredményeként a teljes időtartam legfeljebb 180 napos lehet.

(5)   Ha a peren kívüli vitarendezési testület a jogvitát a_szolgáltatás_igénybe_vevője, ezen belül a bejelentéssel élő magánszemély vagy szervezet javára dönti el, az online_platformot üzemeltető szolgáltatónak kell viselnie a peren kívüli vitarendezési testület által felszámított valamennyi díjat, valamint meg kell térítenie a_szolgáltatás_igénybe_vevője számára – beleértve az adott magánszemélyt vagy szervezetet – az általa a vitarendezéssel kapcsolatban kifizetett egyéb észszerű költségeket. Ha a peren kívüli vitarendezési testület a jogvitát az online_platformot üzemeltető szolgáltató javára dönti el, a_szolgáltatás_igénybe_vevője – beleértve a magánszemélyt vagy szervezetet – nem kötelezhető az online_platformot üzemeltető szolgáltató által a vitarendezéssel kapcsolatban kifizetett vagy kifizetendő díjak és egyéb költségek megtérítésére, kivéve, ha a peren kívüli vitarendezési testület azt állapítja meg, hogy a_szolgáltatás_igénybe_vevője nyilvánvalóan rosszhiszeműen járt el.

A peren kívüli vitarendezési testület által a vitarendezés tekintetében az online_platformot üzemeltető szolgáltatóval szemben kiszabott díjak észszerűek kell, hogy legyenek, és semmi esetre sem haladhatják meg a testületnél felmerült költségeket. A vitarendezésnek a szolgáltatás igénybe vevői számára ingyenesnek vagy jelképes összegért elérhetőnek kell lenniük.

A tanúsított, peren kívüli vitarendezési testületeknek a vitarendezés megkezdése előtt tájékoztatniuk kell a szolgáltatás igénybe vevőjét – beleértve a bejelentéssel élő magánszemélyeket vagy szervezeteket – és az érintett online_platformot üzemeltető szolgáltatót a díjakról, illetve a díjak meghatározására használt módszerekről.

(6)   A tagállamok peren kívüli vitarendezéssel foglalkozó testületeket hozhatnak létre az (1) bekezdés céljára, vagy támogathatják a peren kívüli vitarendezéssel foglalkozó, az általuk a (3) bekezdésnek megfelelően tanúsított néhány vagy valamennyi testület tevékenységét.

A tagállamok biztosítják, hogy az első albekezdésének megfelelően végzett tevékenységek ne érintsék a digitális szolgáltatási koordinátoruk arra vonatkozó képességét, hogy a (3) bekezdésnek megfelelően tanúsítsa az érintett testületeket.

(7)   Azon digitális szolgáltatási koordinátornak, amely tanúsított egy peren kívüli vitarendezési testületet, vissza kell vonnia a tanúsítást, ha a – saját kezdeményezésére vagy harmadik féltől származó információk alapján – lefolytatott vizsgálat alapján megállapítja, hogy a peren kívüli vitarendezési testület a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek már nem felel meg. A tanúsítás visszavonását megelőzően a digitális szolgáltatási koordinátornak lehetőséget kell nyújtania a testületnek, hogy reagáljon vizsgálatának megállapításaira és a koordinátor azon szándékára, hogy visszavonja a peren kívüli vitarendezési testület tanúsítását.

(8)   A digitális szolgáltatási koordinátoroknak értesíteniük kell a Bizottságot azokról a peren kívüli vitarendezéssel foglalkozó testületekről, amelyeket a (3) bekezdésnek megfelelően tanúsítottak – beleértve adott esetben a (2) bekezdés második albekezdésében említett adatokat is –, valamint azokról a peren kívüli vitarendezési testületekről is, amelyek tanúsítását visszavonták. A Bizottság egy erre a célra szolgáló, könnyen hozzáférhető honlapon közzéteszi és naprakészen tartja az ilyen testületek jegyzékét, ideértve az említett adatokat.

(9)   Ez a cikk nem érinti a 2013/11/EU irányelvet és az annak alapján létrehozott alternatív vitarendezési eljárásokat és fogyasztói szervezeteket.

9. cikk

A jogellenes_tartalom elleni fellépésre vonatkozó végzések

(1)   A jogellenes_tartalom egy vagy több konkrét eleme elleni fellépésre vonatkozó, a releváns nemzeti igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok által az alkalmazandó uniós vagy – az uniós joggal összhangban álló – nemzeti jog alapján kibocsátott végzés kézhezvételét követően a közvetítő szolgáltatóknak indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatniuk kell a végzést kibocsátó vagy a végzésben megjelölt bármely más hatóságot a végzés bármely mértékben történő végrehajtásáról, feltüntetve, hogy végrehajtották-e a végzést, és ha igen, mikor.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett végzés a szolgáltatónak való továbbításakor megfeleljen legalább az alábbi feltételeknek:

a)

az említett végzés tartalmazza a következő elemeket:

i.

hivatkozás a végzés uniós vagy nemzeti jog szerinti jogalapjára;

ii.

annak indokolása, hogy miért minősül jogellenes_tartalomnak az adott információ, hivatkozva az uniós vagy az uniós joggal összhangban álló nemzeti jog egy vagy több konkrét rendelkezésére;

iii.

a kibocsátó hatóság azonosítására szolgáló információk;

iv.

olyan egyértelmű információk, amelyek lehetővé teszik a közvetítő szolgáltató számára az érintett jogellenes_tartalom azonosítását és lokalizálását, például egy vagy több pontos URL és szükség esetén további információk;

v.

a közvetítő szolgáltató számára és a szolgáltatásnak a tartalmat nyújtó igénybe vevője számára elérhető jogorvoslati mechanizmusokkal kapcsolatos információk;

vi.

adott esetben tájékoztatás arról, hogy melyik hatóságnak kell tájékoztatást kapnia a végzések végrehajtásáról;

b)

az említett végzés területi hatálya – az uniós és nemzeti jog vonatkozó szabályai alapján, beleértve a Chartát, továbbá adott esetben a nemzetközi jog általános alapelveit – a célkitűzésének eléréséhez szigorúan szükséges mértékre korlátozódik;

c)

az említett végzést a közvetítő szolgáltató által a 11. cikk (3) bekezdése szerint megjelölt nyelvek egyikén vagy a tagállamok egy másik olyan hivatalos nyelvén továbbítják, amelyről a végzést kibocsátó hatóság és a szolgáltató megállapodott, és a végzést elküldik a szolgáltató által a 11. cikkel összhangban kijelölt elektronikus kapcsolattartó pontnak; amennyiben a végzés nem a közvetítő szolgáltató által megjelölt nyelven vagy egy másik, kétoldalú megállapodás szerinti nyelven készült, a végzés a kibocsátó hatóság nyelvén is továbbítható, feltéve, hogy ahhoz mellékelik legalább az e bekezdés a) és b) pontjában meghatározott elemek fordítását az említett – megjelölt vagy kétoldalú megállapodás szerinti – nyelven.

(3)   A végzést kibocsátó hatóságnak vagy adott esetben a végzésben meghatározott hatóságnak továbbítania kell e végzést a közvetítő szolgáltatótól a végzés végrehajtására vonatkozóan kapott információkkal együtt a kibocsátó hatóság szerinti tagállam digitális szolgáltatási koordinátorának.

(4)   Az érintett tagállam digitális szolgáltatási koordinátorának az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság végzésének kézhezvételét követően indokolatlan késedelem nélkül továbbítania kell az e cikk (1) bekezdésében említett végzés egy példányát az összes többi digitális szolgáltatási koordinátornak a 85. cikknek megfelelően létrehozott rendszerben.

(5)   A közvetítő szolgáltatóknak legkésőbb a végzés végrehajtásának időpontjában vagy adott esetben a kibocsátó hatóság által a végzésében megadott időpontban, tájékoztatniuk kell a szolgáltatás érintett igénybe vevőjét a kapott végzésről és annak végrehajtásáról. A szolgáltatás igénybe vevőjének nyújtott tájékoztatás magában kell, hogy foglalja a végzés indokolását, a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket és a végzés területi hatályának leírását a (2) bekezdés szerint.

(6)   Az e cikkben meghatározott feltételek és követelmények nem érintik a nemzeti polgári és büntető eljárásjogi jogszabályokat.

10. cikk

Információszolgáltatásra vonatkozó végzések

(1)   A közvetítő szolgáltatók az érintett nemzeti igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok által az alkalmazandó uniós jog vagy – az uniós joggal összhangban álló – nemzeti jog alapján kibocsátott, a szolgáltatás egy vagy több konkrét egyéni igénybe vevőjére vonatkozó konkrét tájékoztatást előíró végzés kézhezvételét követően indokolatlan késedelem nélkül kötelesek tájékoztatni a végzést kibocsátó hatóságot vagy a végzésben megjelölt bármely más hatóságot a végzés kézhezvételétől, valamint végrehajtásáról, megjelölve, hogy a végzést végrehajtották-e, és ha igen, mikor.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett végzés a szolgáltatónak való továbbításakor megfeleljen legalább az alábbi feltételeknek:

a)

az említett végzés tartalmazza a következő elemeket:

i.

hivatkozás a végzés uniós vagy nemzeti jog szerinti jogalapjára;

ii.

a kibocsátó azonosítására szolgáló információk;

iii.

olyan egyértelmű információk – mint például egy vagy több fióknév vagy egyedi azonosító –, amelyek lehetővé teszik a közvetítő szolgáltató számára a szolgáltatás azon konkrét igénybe vevőjének vagy igénybe vevőinek azonosítását, akikre vonatkozóan az információt kérik;

iv.

egy indoklás, amely ismerteti az információkérés célját, valamint azt, hogy az információkérés miért szükséges és arányos annak meghatározása vonatkozásában, hogy a közvetítő_szolgáltatás igénybe vevői megfelelnek-e a vonatkozó uniós vagy – az uniós joggal összhangban álló – nemzeti jognak, kivéve, ha bűncselekmények megelőzésével, kivizsgálásával, felderítésével és a vádeljárás lefolytatásával kapcsolatos okokból nem adható ilyen indokolás;

v.

a szolgáltató és a szolgáltatás érintett igénybe vevői számára elérhető jogorvoslati mechanizmusokkal kapcsolatos információk;

vi.

adott esetben tájékoztatás arról, hogy mely hatóságnak kell tájékoztatást adni a végzések végrehajtásáról;

b)

az említett végzés csak olyan információkat kér a szolgáltatótól, amelynek összegyűjtésére már sor került a szolgáltatás nyújtásának céljára, és amely felett ellenőrzéssel bír;

c)

az említett végzést a szolgáltató által a 11. cikk (3) bekezdése szerint megjelölt nyelvek egyikén vagy a tagállamok egy másik olyan hivatalos nyelvén továbbítják, amelyről a végzést kibocsátó hatóság és a közvetítő szolgáltató megállapodott, és a végzést elküldik a szolgáltató által a 11. cikkel összhangban kijelölt elektronikus kapcsolattartó pontnak.; Amennyiben a végzés nem a közvetítő szolgáltató által megjelölt nyelven vagy egy másik, kétoldalú megállapodás szerinti nyelven készült, a végzés a kibocsátó hatóság nyelvén is továbbítható, feltéve, hogy ahhoz mellékelik legalább az e bekezdés a) és b) pontjában meghatározott elemek fordítását az említett – megjelölt vagy kétoldalú megállapodás szerinti – nyelven.

(3)   A végzést kibocsátó hatóságnak vagy adott esetben a végzésben meghatározott hatóságnak továbbítania kell a végzést a közvetítő szolgáltatótól a végzés végrehajtására vonatkozóan kapott valamennyi információkkal együtt a kibocsátó hatóság szerinti tagállam digitális szolgáltatási koordinátorának.

(4)   Az érintett tagállam digitális szolgáltatási koordinátorának az igazságügyi vagy közigazgatási hatóság végzésének kézhezvételét követően indokolatlan késedelem nélkül továbbítania kell az e cikk (1) bekezdésében említett végzés egy példányát az összes digitális szolgáltatási koordinátornak a 85. cikknek megfelelően létrehozott rendszerben.

(5)   A közvetítő szolgáltatóknak legkésőbb a végzés végrehajtásának időpontjában vagy adott esetben a kibocsátó hatóság által a végzésében megadott időpontban tájékoztatniuk kell a szolgáltatás érintett igénybe vevőjét a kapott végzésről és annak végrehajtásáról. A szolgáltatás igénybe vevőjének nyújtott tájékoztatás magában kell, hogy foglalja a végzés indokolását és a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket a (2) bekezdés szerint.

(6)   Az e cikkben meghatározott feltételek és követelmények nem érintik a nemzeti polgári és büntető eljárásjogi jogszabályokat.

III. FEJEZET

KELLŐ GONDOSSÁGI KÖTELEZETTSÉGEK AZ ÁTLÁTHATÓ ÉS BIZTONSÁGOS ONLINE KÖRNYEZET VONATKOZÁSÁBAN

1. SZAKASZ

Valamennyi közvetítő szolgáltatóra vonatkozó rendelkezések

14. cikk

Szerződési feltételek

(1)   A közvetítő szolgáltatók a szerződési feltételeikben tájékoztatást nyújtanak a szolgáltatás igénybe vevői által megadott információkra vonatkozóan a szolgáltatásaik használatával kapcsolatban általuk megszabott korlátozásokról. Ez a tájékoztatás magában foglalja a tartalommoderálás céljából alkalmazott valamennyi szabályra, eljárásra, intézkedésre és eszközre – beleértve az algoritmikus döntéshozatalt és az emberi felülvizsgálatot –, valamint a belső panaszkezelési rendszerük eljárási szabályzatára vonatkozó információkat. Ezeket világosan, egyszerűen, érthetően, felhasználóbarát módon és egyértelműen kell megfogalmazni, továbbá könnyen hozzáférhető és géppel olvasható formátumban közzé kell tenni.

(2)   A közvetítő szolgáltatók tájékoztatják a szolgáltatás igénybe vevőit a szerződési_feltételek bármely jelentős változásáról.

(3)   Amennyiben a közvetítő_szolgáltatás elsősorban kiskorúakat céloz meg, vagy azt túlnyomórészt kiskorúak veszik igénybe, e közvetítő_szolgáltatás nyújtójának oly módon kell elmagyaráznia a szolgáltatás igénybevételének feltételeit és az arra vonatkozó korlátozásokat, hogy az a kiskorúak számára érthető legyen.

(4)   A közvetítő szolgáltatók kellő gondossággal, objektíven és arányosan járnak el az (1) bekezdésben említett korlátozások alkalmazása és érvényesítése során, kellően figyelembe véve valamennyi érdekelt fél jogait és jogos érdekeit, beleértve a szolgáltatás igénybe vevőit megillető alapvető jogokat, mint a véleménynyilvánítás szabadságát, a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét, valamint a Chartában foglaltak szerinti más alapvető jogokat és szabadságokat.

(5)   Az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatóknak összefoglalót kell biztosítaniuk a szolgáltatások igénybe vevői számára világosan és egyértelműen megfogalmazva, tömör, könnyen hozzáférhető és géppel olvasható formátumban a szerződési_feltételekről, beleértve a rendelkezésre álló jogorvoslati és jogérvényesítési lehetőségeket is.

(6)   A 33. cikkben szerinti online óriásplatformoknak és a nagyon népszerű online_keresőprogramoknak az összes olyan tagállam hivatalos nyelvén meg kell jelentetniük a szerződési feltételeiket, amelyben szolgáltatásaikat kínálják.

16. cikk

Bejelentési és cselekvési mechanizmusok

(1)   A tárhelyszolgáltatók olyan mechanizmusokat alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik bármely személy vagy szervezet számára az olyan konkrét, a szolgáltatás keretében elérhető információk bejelentését, amelyek a magánszemély vagy szervezet szerint jogellenes_tartalomnak minősül. E mechanizmusoknak könnyen hozzáférhetőnek és felhasználóbarátnak kell lenniük, valamint lehetővé kell tenniük a bejelentések kizárólag elektronikus úton történő benyújtását.

(2)   Az (1) bekezdésben említett mechanizmusoknak meg kell könnyíteniük a kellően pontos és megfelelően indokolt bejelentések benyújtását. Ebből a célból a tárhelyszolgáltatók meghozzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy lehetővé tegyék és megkönnyítsék az alábbi elemek mindegyikét tartalmazó bejelentések benyújtását:

a)

annak kellően részletes magyarázata, hogy az adott magánszemély vagy szervezet miért állítja, hogy a szóban forgó információ jogellenes_tartalom;

b)

az információ pontos elektronikus helyének egyértelmű megadása, például a pontos URL vagy URL-ek, vagy szükség esetén a jogellenes_tartalom azonosítását lehetővé tevő további információk a tartalom típusa és az adott tárhelyszolgáltatás típusa szerint;

c)

a bejelentést tevő magánszemély vagy szervezet neve és e-mail-címe, kivéve a 2011/93/EU irányelv 3–7. cikkében említett valamely bűncselekményt magukban foglaló információk esetében;

d)

nyilatkozat, amely megerősíti, hogy a bejelentést tevő magánszemély vagy szervezet jóhiszeműen jár el, és a bejelentésben szereplő információk és állítások pontosak és hiánytalanok.

(3)   Az e cikkben említett bejelentések alapján úgy tekintendő, hogy a szolgáltató ténylegesen tudomást szerzett a 6. cikk alkalmazásában az érintett konkrét információról, amennyiben a bejelentések lehetővé teszik a megfelelő gondossággal eljáró tárhelyszolgáltató számára, hogy részletes jogi vizsgálat nélkül azonosítsa az adott tevékenység vagy információ jogellenességét.

(4)   Ha a bejelentés tartalmazza a bejelentést tevő magánszemély vagy szervezet elektronikus elérhetőségét, a tárhelyszolgáltató indokolatlan késedelem nélkül elküldi a bejelentés kézhezvételének megerősítését az adott magánszemélynek vagy szervezetnek.

(5)   A szolgáltató emellett – indokolatlan késedelem nélkül – értesíti az adott magánszemélyt vagy szervezetet a bejelentés tárgyát képező információkkal kapcsolatos döntéséről, tájékoztatást nyújtva az e döntéssel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségekről.

(6)   A tárhelyszolgáltatók feldolgozzák az (1) bekezdésben említett mechanizmusok keretében tett bejelentéseket, és időben, kellő gondossággal, nem önkényesen és tárgyilagosan eljárva döntést hoznak a bejelentés tárgyát képező információkkal kapcsolatban. Ha a tárhelyszolgáltatók az említett feldolgozáshoz vagy döntéshozatalhoz automatizált eszközöket vesznek igénybe, akkor az erre vonatkozó tájékoztatást az (5) bekezdésben említett értesítésbe foglalják.

17. cikk

Indokolás

(1)   A tárhelyszolgáltatók kötelesek egyértelmű és konkrét indokolást nyújtani a szolgáltatás érintett igénybe vevői számára a következő korlátozások bármelyikéről, amelyeket azért alkalmaznak, mert a szolgáltatást igénybe vevő által nyújtott információ jogellenes_tartalom vagy nem felel meg a szerződési feltételeiknek:

a)

a_szolgáltatás_igénybe_vevője által nyújtott egyes információk láthatóságának korlátozása, ideértve a tartalom eltávolítását, a tartalomhoz való hozzáférés megszüntetését vagy a tartalom hátrasorolását;

b)

a pénzkifizetések felfüggesztése, megszüntetése vagy egyéb korlátozása;

c)

a szolgáltatásnyújtás teljes vagy részleges felfüggesztése vagy megszüntetése;

d)

a szolgáltatást igénybe vevő fiókjának felfüggesztése vagy megszüntetése.

(2)   Az (1) bekezdés csak akkor alkalmazandó, ha a szolgáltató ismeri a vonatkozó elektronikus elérhetőségeket. Az említett bekezdést legkésőbb a korlátozás bevezetésének időpontjától kezdődően – annak okától és módjától függetlenül – kell alkalmazni.

Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha az információ megtévesztő, nagy mennyiségű, kereskedelmi tartalom.

(3)   Az (1) bekezdésben említett indokolás legalább az alábbi információkat tartalmazza:

a)

információ arról, hogy a döntés maga után vonja-e az információ eltávolítását, hozzáférhetőségének megszüntetését, hátrasorolását vagy láthatóságának korlátozását, vagy az adott információhoz kapcsolódó pénzkifizetések felfüggesztését vagy megszüntetését, vagy az (1) bekezdésben említett egyéb intézkedéseket ír-e elő az információ tekintetében, és adott esetben a döntés területi hatályát és időtartamát;

b)

a döntés meghozatala során figyelembe vett tények és körülmények, beleértve adott esetben azt, hogy a döntésre a 16. cikknek megfelelően tett bejelentés következtében került-e sor, vagy önkéntes, saját kezdeményezésű vizsgálatok alapján, valamint a bejelentő személyazonossága, ha feltétlenül szükséges;

c)

adott esetben a döntés meghozatala során használt automatizált eszközök alkalmazására vonatkozó információk, beleértve az arra vonatkozó információt is, ha a döntéshozatalra az automatizált eszközök használatával észlelt vagy azonosított tartalom vonatkozásában került sor;

d)

ha a döntés feltételezetten jogellenes_tartalomra vonatkozik, a jogalapra való hivatkozás, valamint arra vonatkozó magyarázat, hogy ennek alapján miért minősül jogellenes_tartalomnak az adott információ;

e)

ha a döntés azon alapul, hogy az információk feltételezhetően nem egyeztethetők össze a tárhelyszolgáltató szerződési feltételeivel, a szerződéses indokra vonatkozó hivatkozás, valamint arra vonatkozó magyarázat, hogy ennek alapján miért minősül összeegyeztethetetlennek az adott információ;

f)

a_szolgáltatás_igénybe_vevője számára a döntéssel kapcsolatban elérhető jogorvoslati lehetőségekkel – adott esetben különösen a belső panaszkezelési mechanizmusokkal, peren kívüli vitarendezéssel és bírósági jogorvoslatokkal – kapcsolatos egyértelmű és felhasználóbarát tájékoztatás.

(4)   A tárhelyszolgáltatók által e cikknek megfelelően nyújtott tájékoztatás egyértelmű és könnyen érthető kell, hogy legyen, valamint az adott körülmények között észszerűen lehetséges mértékben pontos és konkrét. A tájékoztatás mindenekelőtt olyan kell, hogy legyen, hogy észszerűen lehetővé tegye a szolgáltatás érintett igénybe vevője számára a (3) bekezdés f) pontjában említett jogorvoslati lehetőségek hatékony gyakorlását.

(5)   Ez a cikk nem alkalmazandó a 9. cikkben említett végzésekre.

21. cikk

Peren kívüli vitarendezés

(1)   A szolgáltatás azon igénybe vevői, köztük a bejelentéssel élő magánszemélyek és szervezetek, akik vagy amelyek a 20. cikk (1) bekezdésében említett döntések címzettjei, jogosultak kiválasztani egy – e cikk (3) bekezdésének megfelelően tanúsított – peren kívüli vitarendezési testületet az említett döntésekkel kapcsolatos jogviták, valamint azon panaszok rendezése céljára, amelyeket az említett cikkben szereplő belső panaszkezelési rendszer segítségével nem sikerült rendezni.

Az online_platformot üzemeltető szolgáltatók biztosítják, hogy a_szolgáltatás_igénybe_vevője számára az első albekezdésben említett peren kívüli vitarendezési lehetőségre vonatkozó egyértelmű és felhasználóbarát információk könnyen hozzáférhetők legyenek az online_interfészükön.

Az első albekezdés nem érinti a szolgáltatás érintett igénybe vevőjének azon jogát, hogy az online_platformot üzemeltető szolgáltatók döntései ellen az alkalmazandó joggal összhangban bármely szakaszban bírósági eljárást kezdeményezzen.

(2)   A vita rendezése érdekében mindkét fél jóhiszeműen együttműködik a kiválasztott, tanúsított, peren kívüli vitarendezési testülettel.

Az online_platformot üzemeltető szolgáltatók megtagadhatják az együttműködést az ilyen peren kívüli vitarendezési testülettel, ha az ugyanarra az információra és a tartalom feltételezett jogellenességének vagy összeegyeztethetetlenségének ugyanazon okaira vonatkozó vita már rendezésre került.

A tanúsított peren kívüli vitarendezési testület nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a vita kötelező erejű rendezését írja elő a felek számára.

(3)   A digitális szolgáltatásokkal foglalkozó, a peren kívüli vitarendezési testület letelepedési helye szerinti tagállamban működő koordinátor – e testület kérésre – egy legfeljebb ötéves, megújítható időszakra tanúsítja a testületet, ha az bizonyította, hogy eleget tesz valamennyi alábbi feltételnek:

a)

pártatlan, és pénzügyileg is független az online_platformot üzemeltető szolgáltatóktól és az online_platformot üzemeltető szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybe vevőitől, köztük a bejelentésekkel élő magánszemélyektől vagy szervezetektől;

b)

rendelkezik a szükséges szakértelemmel a jogellenes_tartalom egy vagy több adott területén, vagy az online_platformok egy vagy több típusa szerződési feltételeinek alkalmazása és érvényesítése vonatkozásában felmerülő kérdésekben, lehetővé téve, hogy a testület hatékonyan hozzájáruljon a vitarendezéshez;

c)

tagjainak díjazása nem függ az eljárás kimenetelétől;

d)

az általa kínált peren kívüli vitarendezés elektronikus hírközlési technológia használatával könnyen hozzáférhető, és biztosítja a vitarendezés elindításának és a szükséges igazoló dokumentumok online benyújtásának lehetőségét;

e)

képes gyorsan, eredményesen és költséghatékonyan rendezni a vitákat, az Unió intézményeinek legalább egy hivatalos nyelvén;

f)

a peren kívüli vitarendezésre egyértelmű és tisztességes, könnyen és nyilvánosan hozzáférhető eljárási szabályzatnak, valamint az alkalmazandó jognak, többek között e cikknek megfelelően kerül sor.

A digitális szolgáltatási koordinátor adott esetben meghatározza a tanúsítványban:

a)

azokat a konkrét témaköröket, amelyekre a testület szakértelme vonatkozik, az első albekezdés b) pontjában említettek szerint; és

b)

azt, hogy a testület az Unió intézményeinek mely hivatalos nyelvén vagy nyelvein képes a vitarendezésre az első albekezdés e) pontjában említettek szerint.

(4)   A tanúsított peren kívüli vitarendezési testületek évente jelentést tesznek működésükről annak a digitális szolgáltatási koordinátornak, amely tanúsította őket, megjelölve legalább a beérkezett viták számát, az e viták kimenetelére vonatkozó információkat, a rendezésükhöz szükséges átlagos időtartamot, valamint a felmerült hiányosságokat vagy nehézségeket. Az említett digitális szolgáltatási koordinátor kérésére további információkat kell szolgáltatniuk.

A digitális szolgáltatási koordinátorok kétévente jelentést készítenek az általuk tanúsított peren kívüli vitarendezési testületek működéséről. E jelentés különösen:

a)

felsorolja az egyes tanúsított peren kívüli vitarendezési testületekhez évente beérkezett viták számát;

b)

feltünteti az említett testületek elé terjesztett eljárások eredményét és a viták rendezéséhez szükséges átlagos időtartamot;

c)

azonosítja és megmagyarázza az e testületek működésével kapcsolatban tapasztalt rendszerszintű vagy ágazati hiányosságokat vagy nehézségeket;

d)

meghatározza az említett működéssel kapcsolatos bevált gyakorlatokat;

e)

adott esetben ajánlásokat tesz arra vonatkozóan, hogy miként lehetne javítani az említett működést.

A tanúsított, peren kívüli vitarendezési testületek észszerű határidőn belül, de legkésőbb a panasz kézhezvételétől számított 90 naptári napon belül a felek közlik. Rendkívül összetett viták esetén a tanúsított peren kívüli vitarendezési testület saját mérlegelési jogkörében eljárva meghosszabbíthatja a 90 naptári napos határidőt egy további, 90 napot meg nem haladó időtartammal, amelynek eredményeként a teljes időtartam legfeljebb 180 napos lehet.

(5)   Ha a peren kívüli vitarendezési testület a jogvitát a_szolgáltatás_igénybe_vevője, ezen belül a bejelentéssel élő magánszemély vagy szervezet javára dönti el, az online_platformot üzemeltető szolgáltatónak kell viselnie a peren kívüli vitarendezési testület által felszámított valamennyi díjat, valamint meg kell térítenie a_szolgáltatás_igénybe_vevője számára – beleértve az adott magánszemélyt vagy szervezetet – az általa a vitarendezéssel kapcsolatban kifizetett egyéb észszerű költségeket. Ha a peren kívüli vitarendezési testület a jogvitát az online_platformot üzemeltető szolgáltató javára dönti el, a_szolgáltatás_igénybe_vevője – beleértve a magánszemélyt vagy szervezetet – nem kötelezhető az online_platformot üzemeltető szolgáltató által a vitarendezéssel kapcsolatban kifizetett vagy kifizetendő díjak és egyéb költségek megtérítésére, kivéve, ha a peren kívüli vitarendezési testület azt állapítja meg, hogy a_szolgáltatás_igénybe_vevője nyilvánvalóan rosszhiszeműen járt el.

A peren kívüli vitarendezési testület által a vitarendezés tekintetében az online_platformot üzemeltető szolgáltatóval szemben kiszabott díjak észszerűek kell, hogy legyenek, és semmi esetre sem haladhatják meg a testületnél felmerült költségeket. A vitarendezésnek a szolgáltatás igénybe vevői számára ingyenesnek vagy jelképes összegért elérhetőnek kell lenniük.

A tanúsított, peren kívüli vitarendezési testületeknek a vitarendezés megkezdése előtt tájékoztatniuk kell a szolgáltatás igénybe vevőjét – beleértve a bejelentéssel élő magánszemélyeket vagy szervezeteket – és az érintett online_platformot üzemeltető szolgáltatót a díjakról, illetve a díjak meghatározására használt módszerekről.

(6)   A tagállamok peren kívüli vitarendezéssel foglalkozó testületeket hozhatnak létre az (1) bekezdés céljára, vagy támogathatják a peren kívüli vitarendezéssel foglalkozó, az általuk a (3) bekezdésnek megfelelően tanúsított néhány vagy valamennyi testület tevékenységét.

A tagállamok biztosítják, hogy az első albekezdésének megfelelően végzett tevékenységek ne érintsék a digitális szolgáltatási koordinátoruk arra vonatkozó képességét, hogy a (3) bekezdésnek megfelelően tanúsítsa az érintett testületeket.

(7)   Azon digitális szolgáltatási koordinátornak, amely tanúsított egy peren kívüli vitarendezési testületet, vissza kell vonnia a tanúsítást, ha a – saját kezdeményezésére vagy harmadik féltől származó információk alapján – lefolytatott vizsgálat alapján megállapítja, hogy a peren kívüli vitarendezési testület a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek már nem felel meg. A tanúsítás visszavonását megelőzően a digitális szolgáltatási koordinátornak lehetőséget kell nyújtania a testületnek, hogy reagáljon vizsgálatának megállapításaira és a koordinátor azon szándékára, hogy visszavonja a peren kívüli vitarendezési testület tanúsítását.

(8)   A digitális szolgáltatási koordinátoroknak értesíteniük kell a Bizottságot azokról a peren kívüli vitarendezéssel foglalkozó testületekről, amelyeket a (3) bekezdésnek megfelelően tanúsítottak – beleértve adott esetben a (2) bekezdés második albekezdésében említett adatokat is –, valamint azokról a peren kívüli vitarendezési testületekről is, amelyek tanúsítását visszavonták. A Bizottság egy erre a célra szolgáló, könnyen hozzáférhető honlapon közzéteszi és naprakészen tartja az ilyen testületek jegyzékét, ideértve az említett adatokat.

(9)   Ez a cikk nem érinti a 2013/11/EU irányelvet és az annak alapján létrehozott alternatív vitarendezési eljárásokat és fogyasztói szervezeteket.

23. cikk

A visszaélésekkel szembeni intézkedések és védelem

(1)   Az online_platformot üzemeltető szolgáltatóknak – észszerű időtartamra és előzetes figyelmeztetést követően – fel kell függeszteniük szolgáltatásaik nyújtását a szolgáltatás azon igénybe vevői számára, amelyek gyakran bocsátanak rendelkezésre nyilvánvalóan jogellenes tartalmakat.

(2)   Az online_platformot üzemeltető szolgáltatók – észszerű időre és előzetes figyelmeztetést követően – felfüggesztik a 16. cikkben említett bejelentési és cselekvési mechanizmusok, illetve a 20. cikkben említett belső panaszkezelési rendszerek révén az olyan magánszemélyek vagy szervezetek, illetve panaszosok által tett bejelentések és panaszok kezelését, akik vagy amelyek gyakran tesznek nyilvánvalóan megalapozatlan bejelentéseket vagy panaszokat.

(3)   A felfüggesztésről szóló döntés meghozatalakor az online_platformot üzemeltető szolgáltatóknak eseti elbírálás alapján, időben, kellő gondossággal és objektíven értékelniük kell, hogy a_szolgáltatás_igénybe_vevője, az adott magánszemély, szervezet vagy panaszos részt vesz-e az (1) és (2) bekezdésben említett visszaélésben; ezen értékelés során minden olyan releváns tényt és körülményt figyelembe kell venniük, amely az online_platformot üzemeltető szolgáltató rendelkezésére álló információkból nyilvánvaló. Ezek a körülmények magukban foglalják legalább az alábbiakat:

a)

a nyilvánvalóan jogellenes tartalmú elemek vagy a nyilvánvalóan megalapozatlan olyan bejelentések vagy panaszok abszolút száma, amelyeket egy adott időtartományon belül nyújtottak be;

b)

ezek relatív aránya az adott időtartományon belül a rendelkezésre bocsátott információk, illetve megtett bejelentések teljes számához képest;

c)

a visszaéléseknek – beleértve a jogellenes tartalmak jellegét is –, illetve azok következményeinek a súlyossága;

d)

a szolgáltatás igénybe vevőjének, az adott magánszemélynek, szervezetnek vagy panaszosnak a szándéka, amennyiben azt azonosítani lehet.

(4)   Az online_platformot üzemeltető szolgáltatóknak a szerződési feltételeikben egyértelműen és részletesen meg kell határozniuk az (1) és a (2) bekezdésben említett visszaélésekkel kapcsolatos üzletpolitikájukat, és példákat kell említeniük azon tényekre és körülményekre, amelyeket figyelembe vesznek annak értékelésekor, hogy egy bizonyos magatartás visszaélésnek minősül-e, illetve hogy mennyi időre szóljon a felfüggesztés.

26. cikk

Hirdetés az online_platformokon

(1)   Az online_platformot üzemeltető azon szolgáltatóknak, akik online_interfészükön hirdetéseket jelenítenek meg, biztosítaniuk kell, hogy a szolgáltatások igénybe vevői számára – az egyes igénybe vevőknek megjelenített minden egyes hirdetés vonatkozásában – világosan, tömören, egyértelműen és valós időben feltüntessék a következőket:

a)

az információ hirdetésnek minősül; ezt többek között feltűnő megjelölésekkel kell biztosítani, amelyek a 44. cikknek megfelelően egységesíthetők;

b)

mely természetes vagy jogi személy nevében került sor a hirdetés megjelenítésére;

c)

a hirdetést mely természetes vagy jogi személy finanszírozta, amennyiben e személy eltér a b) pontban említett természetes vagy jogi személytől;

d)

melyek a szolgáltatás hirdetéssel megcélzott igénybe vevőjének meghatározására szolgáló paraméterekkel kapcsolatos érdemi információk – amelyeknek közvetlenül és könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük a hirdetésből –, és adott esetben az, hogy hogyan lehet módosítani e paramétereket.

(2)   Az online_platformot üzemeltető szolgáltatóknak biztosítaniuk kell a szolgáltatás igénybe vevői számára egy olyan funkciót, amely lehetővé teszi annak bejelentését, hogy az általuk szolgáltatott tartalom kereskedelmi_tájékoztatásnak minősül-e, vagy tartalmaz-e ilyet.

Amikor a_szolgáltatás_igénybe_vevője benyújt egy e bekezdés szerinti nyilatkozatot, az online_platformot üzemeltető szolgáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy a szolgáltatás más igénybe vevői világos és egyértelmű módon, valós időben – többek között olyan feltűnő megjelölések alapján, amelyek a 44. cikknek megfelelően egységesíthetők – megállapíthassák, hogy az említett nyilatkozatban foglaltak szerint a_szolgáltatás_igénybe_vevője által szolgáltatott tartalom kereskedelmi_tájékoztatásnak minősül vagy ilyen tájékoztatást tartalmaz.

(3)   Az online_platformot üzemeltető szolgáltatók nem jeleníthetnek meg az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 4. pontjában foglalt fogalommeghatározás szerinti profilalkotáson alapuló hirdetéseket a szolgáltatások igénybe vevői számára a személyes adatoknak az (EU) 2016/679 rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett különleges kategóriáinak felhasználásával.

30. cikk

A kereskedők nyomonkövethetősége

(1)   Az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltatók, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, biztosítják, hogy a kereskedők csak akkor használhassák az említett platformokat üzenetek küldésére vagy termékek vagy szolgáltatások kínálására az Unióban tartózkodó fogyasztók számára, ha a szolgáltatásaik e célból történő használatát megelőzően megszerezték a következő, a kereskedőkre - adott esetben - vonatkozó információkat:

a)

a kereskedő neve, címe, telefonszáma és e-mail-címe;

b)

a kereskedő személyazonosító okmányának másolata vagy egyéb, a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (40) 3. cikkében meghatározott elektronikus azonosítás;

c)

a kereskedő fizetési számlájának adatai;

d)

amennyiben a kereskedő a cégjegyzékbe vagy ahhoz hasonló közérdekű nyilvántartásba be van jegyezve, a szóban forgó cégjegyzék megjelölése és a kereskedő azonosítási száma vagy azonosításának azzal egyenértékű, az adott nyilvántartásban alkalmazott eszköze;

e)

a kereskedő saját kiállítású tanúsítványa, amelyben vállalja, hogy csak olyan termékeket vagy szolgáltatásokat kínál, amelyek megfelelnek az uniós jog alkalmazandó szabályainak.

(2)   Az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltató, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel – az (1) bekezdésben említett információk kézhezvételét követően, és azt megelőzően, hogy az érintett kereskedő számára lehetővé tenné szolgáltatásai igénybevételét – legjobb tudása szerint törekszik annak értékelésére, hogy az (1) bekezdés a)–e) pontjában említett információk megbízhatóak és hiánytalanok-e, amihez a tagállamok vagy az Unió által rendelkezésre bocsátott, szabadon hozzáférhető hivatalos online adatbázisokat vagy online_interfészeket használ, vagy kéri a kereskedőt, hogy nyújtson be megbízható forrásból származó alátámasztó okmányokat. E rendelet alkalmazásában a kereskedőket felelősség terheli a szolgáltatott információk pontosságáért.

Azon kereskedők vonatkozásában, akik 2024. február 17-én az (1) bekezdésében említett célokra már igénybe veszik az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltatók szolgáltatásait, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, a szolgáltatók 12 hónapon belül a legjobb tudásuk szerint beszerzik a felsorolt információkat az érintett kereskedőktől. Amennyiben az érintett kereskedők az említett határidőn belül nem adják át az információkat, a szolgáltatók mindaddig felfüggesztik szolgáltatásaik nyújtását e kereskedők számára, amíg azok az összes információt meg nem adják.

(3)   Ha az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltató, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, elegendő információval rendelkezik arra nézve, vagy oka van feltételezni, hogy az (1) bekezdésben említett, a kereskedőtől kapott valamely információ pontatlan, hiányos, vagy már nem aktuális, a szolgáltatónak – haladéktalanul, vagy az uniós és a nemzeti jogban meghatározott határidőn belül – fel kell szólítania a kereskedőt a helyzet orvoslására.

Ha a kereskedő nem helyesbíti vagy nem egészíti ki az ilyen információt, az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltató, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, a termékeknek vagy szolgáltatásoknak az Unióban található fogyasztók számára történő kínálásával kapcsolatban haladéktalanul felfüggeszti a szolgáltatásnyújtását az említett kereskedő felé, amíg az maradéktalanul nem tesz eleget a felszólításnak.

(4)   Az (EU) 2019/1150 rendelet 4. cikkének sérelme nélkül abban az esetben, ha az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltató, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, e cikk (1) alapján megtagadja a kereskedőtől a szolgáltatás igénybevételének engedélyezését, vagy e cikk (3) bekezdése alapján felfüggeszti annak nyújtását, az érintett kereskedőnek joga van panaszt benyújtani az e rendelet 20. és 21. cikkében előírtak szerint.

(5)   Az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltatónak, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, az érintett kereskedővel fennálló szerződéses jogviszony megszűnését követően további hat hónapig biztonságos módon tárolnia kell az (1) és (2) bekezdésnek megfelelően megkapott információkat. Ezt követően törölnie kell az információkat.

(6)   E cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltató, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, csak akkor adhat ki információkat harmadik feleknek, ha azt az alkalmazandó jog előírja, ideértve a 10. cikkben említett végzéseket, valamint a tagállami illetékes hatóságok vagy a Bizottság által az e rendelet szerinti feladataik ellátása érdekében kibocsátott végzéseket.

(7)   Az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltatónak, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, egyértelmű, könnyen hozzáférhető és érthető módon a szolgáltatás igénybe vevőinek rendelkezésére kell bocsátania online_platformjain az (1) bekezdés a), d) és e) pontjában említett információkat. Ezeket az információkat hozzáférhetővé kell tenni legalább az online_platform azon online_interfészén, amelyen a termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó információt megjelenítik.

31. cikk

Beépített megfelelés a kialakítás által

(1)   Az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltatónak, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, biztosítania kell, hogy online_interfésze úgy legyen tervezve és kialakítva, hogy a kereskedők az alkalmazandó uniós jog értelmében eleget tehessenek kötelezettségeiknek a szerződéskötés előtti tájékoztatás, a megfelelés és a termékbiztonságra vonatkozó tájékoztatás vonatkozásában.

Az érintett szolgáltatónak biztosítania kell különösen azt, hogy online_interfésze lehetővé tegye a kereskedők számára, hogy az (EU) 2019/1020 rendelet 3. cikkének 13. pontjában és más uniós jogszabályokban meghatározott gazdasági szereplő nevére, címére, telefonszámára és e-mail-címére vonatkozó információkat bocsássanak rendelkezésre.

(2)   Az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltatónak, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, biztosítania kell, hogy online_interfésze úgy legyen tervezve és kialakítva, hogy a kereskedők legalább a következőket rendelkezésre bocsáthassák:

a)

a szolgáltatók szolgáltatásain keresztül az Unióban tartózkodó fogyasztók számára népszerűsített vagy kínált termékek vagy szolgáltatások világos és egyértelmű azonosításához szükséges információk;

b)

a kereskedőt azonosító bármely jelzés, például a védjegy, a szimbólum vagy a logó; és

c)

adott esetben – a termékbiztonságra és a termékmegfelelésre vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban – a címkézésre és jelölésre vonatkozó információk.

(3)   Az online_platformot üzemeltető azon szolgáltatók, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, a legjobb tudásuk szerint és még azt megelőzően, hogy lehetővé tennék a kereskedők számára a termék vagy a szolgáltatás az említett platformon történő kínálását, törekedniük kell annak értékelésére, hogy a kereskedők rendelkezésre bocsátották-e az (1) és (2) bekezdésben említett információkat. Miután az olyan online_platformot üzemeltető szolgáltató, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy távollevők_közötti_szerződéseket kössenek a kereskedőkkel, engedélyezte a kereskedő számára a termék vagy szolgáltatás kínálását online_platformján, észszerű erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy véletlenszerűen ellenőrizze bármely hivatalos, szabadon hozzáférhető és géppel olvasható online adatbázisban vagy online_interfészben, hogy a kínált termékeket vagy szolgáltatásokat jogellenesnek minősítették-e.

45. cikk

Magatartási kódexek

(1)   A Bizottság és a Testület előmozdítja és elősegíti az olyan uniós szintű önkéntes magatartási kódexek kidolgozását, amelyek hozzájárulnak e rendelet megfelelő alkalmazásához, figyelembe véve különösen a jogellenes_tartalom és a rendszerszintű kockázatok különböző típusainak kezelésével kapcsolatos sajátos kihívásokat, az uniós jognak megfelelően, különös tekintettel a versenyről és a személyes adatok védelméről szóló jogra.

(2)   Ha olyan, a 34. cikk (1) bekezdésének értelmében vett jelentős rendszerszintű kockázat merül fel, amely több online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot érint, a Bizottság adott esetben felkérheti az érintett online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatókat, az egyéb online óriásplatformot vagy nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgátókat, az online_platformot üzemeltető szolgáltatókat, az egyéb közvetítő szolgálatókat - esettől függően –, illetve az érintett illetékes hatóságokat, a civil társadalmi szervezeteket és egyéb érdekelt feleket, hogy vegyenek részt magatartási kódexek kidolgozásában, többek között arra vonatkozó vállalások meghatározásával, hogy konkrét kockázatcsökkentési intézkedéseket hozzanak, illetve kidolgozzák a meghozott intézkedésekre és azok eredményeire vonatkozó rendszeres jelentéstétel keretrendszerét.

(3)   Az (1) és (2) bekezdés érvényesítésekor a Bizottság és a Testület, valamint adott esetben az egyéb érintett szervek, törekszenek annak biztosítására, hogy a magatartási kódexek egyértelműen meghatározzák a konkrét célkitűzéseiket, tartalmazzák az e célkitűzések elérésének mérésére szolgáló főbb teljesítménymutatókat, illetve uniós szinten kellően figyelembe vegyék valamennyi érdekelt fél – különösen pedig a polgárok – igényeit és érdekeit. A Bizottság és a Testület emellett törekszik annak biztosítására, hogy a résztvevők rendszeresen jelentsenek a Bizottságnak és a_letelepedési_hely_szerinti_digitális_szolgáltatási_koordinátoroknak a meghozott intézkedésekről és azok eredményeiről a magatartási kódexben található főbb teljesítménymutatók alapján. A fő teljesítménymutatóknak és a jelentéstételi kötelezettségvállalásoknak figyelembe kell venniük a különböző résztvevők közötti méret- és kapacitásbeli különbségeket.

(4)   A Bizottság és a Testület értékeli, hogy a magatartási kódexek megfelelnek-e az (1) és (3) bekezdésben meghatározott célkitűzéseknek, és rendszeresen nyomon követi és értékeli a célkitűzések elérését, figyelembe véve a kódexekben esetlegesen szereplő fő teljesítménymutatókat. A Bizottság és a Testület közzéteszi a következtetéseit.

A Bizottság és a Testület ösztönzi és elősegíti továbbá a magatartási kódexek rendszeres felülvizsgálatát és kiigazítását.

A magatartási kódexek rendszeres be nem tartása esetén a Bizottság és a Testület felkérheti a magatartási kódexek aláíróit, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket.

48. cikk

Válságkezelési protokollok

(1)   A Testület ajánlhatja a Bizottságnak, hogy kezdeményezze – a (2), (3) és (4) bekezdésnek megfelelően – önkéntes válságkezelési protokollok kidolgozását válsághelyzetek kezelésére. E helyzetek szigorúan a közbiztonságot vagy közegészségügyet érintő rendkívüli körülményekre korlátozódnak.

(2)   A Bizottság előmozdítja és elősegíti, hogy az online óriásplatformot, a nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók és adott esetben az egyéb online_platformot vagy egyéb online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók részt vegyenek az említett válságkezelési protokollok kidolgozásában, tesztelésében és alkalmazásában. A Bizottság törekszik annak biztosítására, hogy az említett válságkezelési protokollok magukban foglaljanak egy vagy több intézkedést az alábbiak közül

a)

a válsághelyzettel kapcsolatban a tagállami hatóságok által vagy uniós szinten – illetve a válsághelyzet körülményeitől függően egyéb érintett megbízható szervek által – biztosított tájékoztatás hangsúlyos megjelenítése;

b)

annak biztosítása, hogy a közvetítő szolgáltató kinevezzen egy kifejezetten a válságkezelésért felelős kapcsolattartó pontot; ez adott esetben lehet a 11. cikk szerinti elektronikus kapcsolattartó pont, illetve az online óriásplatformot és a nagyon népszerű online_keresőprogramot üzemeltető szolgáltatók esetében a 41. cikkben említett megfelelési tisztviselő;

c)

adott esetben a 16., 20., 22., 23. és 35. cikkben meghatározott követelményeknek való megfelelés céljára szánt erőforrások hozzáigazítása a válsághelyzetből fakadó igényekhez.

(3)   A Bizottság bevonja adott esetben a tagállami hatóságokat, valamint bevonhatja az uniós szerveket, hivatalokat és ügynökségeket is a válságkezelési protokollok kidolgozásába, tesztelésébe és felügyeletébe. A Bizottság szükség esetén, illetve adott esetben civil társadalmi szervezeteket és egyéb releváns szervezeteket is bevonhat a válságkezelési protokollok kidolgozásába.

(4)   A Bizottság törekszik annak biztosítására, hogy a válságkezelési protokollok egyértelműen meghatározzák az alábbiak mindegyikét:

a)

konkrét paraméterek annak meghatározására, hogy mi minősül rendkívüli körülménynek a válságkezelési protokoll szempontjából, és a válságkezelési protokoll célkitűzései;

b)

az egyes résztvevők szerepe és az általuk meghozandó intézkedések az előkészületek során, illetve a válságkezelési protokoll életbelépésekor;

c)

a válságkezelési protokoll életbelépésének meghatározására szolgáló egyértelmű eljárás;

d)

a válságkezelési protokoll életbelépése után meghozandó intézkedések meghozatalára szolgáló időszak megállapítását célzó egyértelmű eljárás, amely időszak szigorúan az adott rendkívüli körülmények kezeléséhez szükséges mértékre korlátozódik;

e)

óvintézkedések a Chartában foglalt alapvető jogok – különös tekintettel a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságára, és a megkülönböztetésmentességhez való jogra – gyakorlására kifejtett negatív hatások kezelése érdekében;

f)

a meghozott intézkedésekről, azok időtartamáról és eredményeiről szóló nyilvános jelentéstételre vonatkozó eljárás a válsághelyzet lezárultával.

(5)   Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a válságkezelési protokoll nem kezeli hatékonyan a válsághelyzetet vagy nem biztosítja a (4) bekezdés e) pontjában említett alapvető jogok gyakorlásának védelmét, felkéri a résztvevőket a válságkezelési protokoll felülvizsgálatára, többek között további intézkedések meghozatalával.

IV. FEJEZET

VÉGREHAJTÁS, EGYÜTTMŰKÖDÉS, SZANKCIÓK ÉS ÉRVÉNYESÍTÉS

1. SZAKASZ

Illetékes hatóságok és a digitális szolgáltatásokkal foglalkozó nemzeti koordinátorok

49. cikk

Illetékes hatóságok és a digitális szolgáltatási koordinátorok

(1)   A tagállamok kijelölnek egy vagy több, a közvetítői szolgáltatók felügyeletéért és e rendelet érvényesítéséért felelős illetékes hatóságot (a továbbiakban: az illetékes hatóságok).

(2)   A tagállamok az egyik illetékes hatóságot kijelölik a digitális szolgáltatási koordinátoruknak. A digitális szolgáltatási koordinátor lát el valamennyi feladatot az e rendeletnek az adott tagállamban való felügyeletével és érvényesítésével kapcsolatban, kivéve, ha az érintett tagállam más illetékes hatóságokra bízott egyes konkrét feladatokat vagy ágazatokat. Minden esetben a digitális szolgáltatási koordinátor feladata, hogy biztosítsa a nemzeti szintű koordinációt ezekben az ügyekben, illetve hozzájáruljon e rendelet hatékony és következetes felügyeletéhez és érvényesítéséhez az egész Unióban.

Ennek érdekében a digitális szolgáltatási koordinátoroknak együtt kell működniük egymással, az egyéb nemzeti illetékes hatóságokkal, a Testülettel és a Bizottsággal, de ez nem érinti a tagállamok azon lehetőségét, hogy együttműködési mechanizmusokat és rendszeres véleménycserét írjanak elő a digitális szolgáltatási koordinátor és az egyéb nemzeti hatóságok közötti viszonylatban, amennyiben ilyen együttműködésre, illetve véleménycserére van szükség a koordinátor és az említett hatóságok feladatainak ellátásához.

Ha egy tagállam a digitális szolgáltatási koordinátor mellett egy vagy több illetékes hatóságot is kijelöl, biztosítja, hogy ezen hatóságok és a digitális szolgáltatási koordinátor feladatainak meghatározása egyértelmű legyen, és hogy szorosan és hatékonyan együttműködjenek feladataik ellátása során.

(3)   2024. február 17-ig a tagállamok kijelölik a digitális szolgáltatási koordinátorokat.

A tagállamok közzéteszik a digitális szolgáltatási koordinátornak kijelölt illetékes hatóságuk nevét és annak kapcsolattartási információit, valamint tájékoztatják ezekről a Bizottságot és a Testületet. Az érintett tagállam tájékoztatja a Bizottságot és a Testületet a (2) bekezdésben említett további illetékes hatóságok nevéről és feladatairól

(4)   A digitális szolgáltatási koordinátorokra vonatkozó, az 50., 51. és 56. cikkben foglalt rendelkezések minden olyan egyéb illetékes hatóságra is alkalmazandók, amelyet a tagállamok e cikk (1) bekezdésével összhangban kijelölnek.


whereas
keyboard_arrow_down