Digital Governance Act 2022/0868 HU

BG CS DA DE EL EN ES ET FI FR GA HR HU IT LV LT MT NL PL PT RO SK SL SV print pdf

2022/0868 HU cercato: 'vállalkozás' . Output generated live by software developed by IusOnDemand srl

expand index vállalkozás:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

II. FEJEZET

A közszférabeli szervezetek birtokában lévő védett adatok bizonyos kategóriáinak további felhasználása

7 2. cikk Fogalommeghatározások

1 3. cikk Adatkategóriák

2 6. cikk Díjak

1 8. cikk Egyablakos információs pontok

III. FEJEZET

Az adatközvetítő szolgáltatásokra alkalmazandó követelmények

1 11. cikk Az adatközvetítő szolgáltatók által teendő bejelentés

IV. FEJEZET

Adataltruizmus

V. FEJEZET

Illetékes hatóságok és eljárási rendelkezések

VI. FEJEZET

Az Európai Adatinnovációs Testület

VII. FEJEZET

Nemzetközi hozzáférés és továbbítás

VIII. FEJEZET

Felhatalmazás és bizottsági eljárás

IX. FEJEZET

Záró és átmeneti rendelkezések

whereas vállalkozás:

definitions:

cloud tag:

and the number of total unique words without stopwords is: 1222

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„ adat”: aktusok, tények vagy információk bármilyen digitális megjelenítése, vagy az említett aktusok, tények és információk összeállításai, többek között hang-, kép- vagy audiovizuális felvétel formájában is;

„ további_felhasználás”: a közszférabeli_szervezetek birtokában lévő adatok természetes vagy jogi személyek általi felhasználása olyan kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célokra, amelyek kívül esnek azon a közfel adat ellátása keretén belüli eredeti célon, amelyre az adatokat előállították, a közszférabeli_szervezetek közötti, kizárólag közfel adataik ellátása keretében történő adatcsere kivételével;

3.	„személyes adat”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott személyes adat;

4.	„nem személyes adat”: a személyes adatoktól eltérő adat;

5.	„ hozzájárulás”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 11. pontjában meghatározott hozzájárulás;

6.	„ engedély”: az adatfelhasználók feljogosítása arra, hogy nem személyes adatokat kezeljenek;

7.	„ érintett”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott érintett;

„ adatbirtokos”: olyan jogi személy – ideértve a közszférabeli_szervezeteket és a nemzetközi szervezeteket – vagy a szóban forgó konkrét adatok tekintetében nem érintett olyan természetes személy, amely vagy aki az alkalmazandó uniós vagy nemzeti joggal összhangban jogosult hozzáférést adni bizonyos személyes adatokhoz vagy nem személyes adatokhoz, vagy jogosult azokat megosztani;

„ adatfelhasználó”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely jogszerű hozzáféréssel rendelkezik bizonyos személyes vagy nem személyes adatokhoz, és többek között az (EU) 2016/679 rendelet értelmében a személyes adatok vonatkozásában jogosult ezeket az adatokat kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célokra felhasználni;

10.

„ adatmegosztás”: valamely érintett vagy adatbirtokos általi adatszolgáltatás egy adatfelhasználó számára az érintett adatok közös vagy egyéni felhasználása céljából, önkéntes megállapodások vagy az uniós vagy nemzeti jog alapján, közvetlenül vagy közvetítőn keresztül, például – kedvezményes díjért vagy díjmentesen – nyílt felhasználási vagy kereskedelmi engedélyek alapján;

11.

„ adatközvetítő szolgáltatás”: olyan szolgáltatás, amelynek célja kereskedelmi kapcsolatok létrehozása – technikai, jogi vagy egyéb eszközök révén – egyrészről meghatározatlan számú érintett és adatbirtokos, másrészről az adatfelhasználók közötti adatmegosztás – többek között az érintettek személyes adatokkal kapcsolatos jogainak gyakorlása – céljából; nem tartoznak e fogalommeghatározás körébe legalább a következők:

az olyan szolgáltatások, amelyek abból a célból szereznek be adatokat az adatbirtokosoktól és összesítik, gazdagítják vagy alakítják át az adatokat, hogy jelentősen növeljék azok értékét, és az így létrejött adatok felhasználását engedélyezzék az adatfelhasználóknak, anélkül, hogy az adatbirtokosok és az adatfelhasználók között kereskedelmi kapcsolatot hoznának létre;

b)	az olyan szolgáltatások, amelyek fő célja a szerzői jog által védett tartalom közvetítése;

az olyan szolgáltatások, amelyeket kizárólag egyetlen adatbirtokos vesz igénybe az említett adatbirtokos birtokában lévő adatok felhasználásának lehetővé tétele érdekében, vagy amelyeket egy zárt csoporthoz tartozó több jogi személy vesz igénybe, ideértve a szolgáltatói vagy ügyfélkapcsolatokat, illetve a szerződéssel létrehozott együttműködéseket, különösen azokat, amelyek fő célja a dolgok internetéhez csatlakoztatott tárgyak és eszközök funkcióinak biztosítása;

d)	a közszférabeli_szervezetek által kínált olyan adatmegosztási szolgáltatások, amelyeknek nem célja kereskedelmi kapcsolatok létrehozása;

12.	„ adatkezelés”: a személyes adatok tekintetében az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikke 2. pontjában meghatározott adatkezelés, a nem személyes adatok tekintetében az (EU) 2018/1807 rendelet 3. cikkének 2. pontjában meghatározott adatkezelés;

13.	„ hozzáférés”: az adatok felhasználása meghatározott műszaki, jogi vagy szervezeti követelményeknek megfelelően, anélkül, hogy ez szükségszerűen magában foglalná az adatok továbbítását vagy letöltését;

14.	jogi személy „tevékenységi központja”: az Unión belüli központi ügyvitelének helye;

15.

„ adatszövetkezetek szolgáltatásai”: olyan adatközvetítő szolgáltatások, amelyeket érintettekből, egyszemélyes vállalkozásokból vagy kkv-kból álló olyan szervezeti struktúra kínál, amelynek az említettek a tagjai, és amelynek fő céljai, hogy támogassa a tagjait bizonyos adatokra vonatkozó jogaik gyakorlásában, például arra vonatkozóan, hogy megalapozott döntéseket hozzanak az adatkezeléshez való hozzájárulásuk előtt, hogy eszmecserét folytassanak arról, hogy a tagjainak az adataikhoz fűződő érdekeit az adatkezelés milyen céljai és feltételei szolgálják a legjobban, és hogy a tagjai nevében megtárgyalja az adatkezelésre vonatkozó feltételeket, mielőtt a tagok engedélyt adnának a nem személyes adatok kezeléséhez vagy hozzájárulásukat adnák személyes adataik kezeléséhez;

16.

„ adataltruizmus”: olyan önkéntes adatmegosztás, amely az érintetteknek a rájuk vonatkozó személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulásán, vagy az adatbirtokosoknak a nem személyes adataik felhasználására vonatkozó engedélyén alapul anélkül, hogy ezért olyan díjat számítanának fel vagy kapnának, amely meghaladja az adataiknak adott esetben a nemzeti jogban előírt közérdekű célokra – mint például az egészségügy, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a mobilitás javítása, a hivatalos statisztikák fejlesztésének, előállításának és közzétételének megkönnyítése, a közszolgáltatások nyújtásának javítása, a közpolitikai döntéshozatal vagy a közérdeket szolgáló tudományos kutatás céljára – való rendelkezésre bocsátása esetén felmerült költségeik ellentételezését;

17.	„ közszférabeli_szervezet”: az állam, a regionális vagy helyi önkormányzatok, a közjogi_intézmények, vagy az olyan társulások, amelyeket egy vagy több ilyen hatóság, illetve közjogi intézmény hozott létre;

18.

„ közjogi_intézmények”: olyan szervek, amelyre a következők jellemzők:

a)	kifejezetten közérdekű célra jöttek létre, és nem ipari vagy kereskedelmi jellegűek;

b)	jogi személyiséggel rendelkeznek;

többségi részben az állam, regionális vagy helyi önkormányzatok, vagy egyéb közjogi_intézmények finanszírozzák, irányításuk e hatóságok vagy intézmények felügyelete alatt áll, vagy olyan ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testületük van, amely tagjainak több mint felét az állam, regionális vagy helyi önkormányzatok, vagy egyéb közjogi_intézmények nevezik ki;

19.

„ közvállalkozás”: olyan vállalkozás, amely felett a közszférabeli_szervezetek közvetlenül vagy közvetett módon meghatározó befolyást gyakorolhatnak tulajdonjoguknál, pénzügyi részvételüknél vagy a vállalkozást szabályozó rendelkezéseknél fogva; e fogalommeghatározás alkalmazásában a közszférabeli_szervezetek meghatározó befolyását vélelmezni kell minden olyan esetben, amikor az említett szervezetek közvetlenül vagy közvetve:

a)	birtokolják a vállalkozás jegyzett tőkéjének többségét;

b)	birtokolják a vállalkozás által kibocsátott részvényekhez kötődő szavazati jogok többségét; vagy

c)	a vállalkozás ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete tagjainak több mint a felét nevezhetik ki;

20.

„biztonságos adatkezelési környezet”: olyan fizikai vagy virtuális környezet és szervezeti eljárásmód, amely az uniós jognak, mint például – különösen az érintettek jogai, a szellemitulajdon-jogok, a kereskedelmi adatokra vonatkozó titoktartás és a statisztikai adatvédelem, valamint az adatok sértetlensége és hozzáférhetősége tekintetében – az (EU) 2016/679 rendeletnek és az alkalmazandó nemzeti jognak való megfelelés biztosítását és annak lehetővé tételét célozza, hogy a biztonságos adatkezelési környezetet biztosító szervezet meghatározza és felügyelje az összes adatkezelési műveletet, beleértve az adatok megjelenítését, tárolását, letöltését és exportálását, továbbá a számítási algoritmusok segítségével származtatott adatok kiszámítását;

21.

„ jogi_képviselő”: az Unióban letelepedett bármely olyan természetes vagy jogi személy, akit vagy amelyet kifejezetten kijelöltek valamely, az Unióban nem letelepedett adatközvetítő szolgáltató vagy az Unióban nem letelepedett olyan szervezet nevében történő eljárásra, amely közérdekű célokból természetes vagy jogi személyek által adataltruizmus alapján rendelkezésre bocsátott adatokat gyűjt, és akihez vagy amelyhez az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságok és az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságok fordulhatnak az adatközvetítő szolgáltató vagy a szervezet mellett vagy helyett az e rendelet szerinti kötelezettségek tekintetében, többek között az említett kötelezettségeket be nem tartó, az Unióban nem letelepedett adatközvetítő szolgáltatóval vagy a szervezettel szembeni végrehajtási eljárás kezdeményezése tekintetében is.

II. FEJEZET

A közszférabeli_szervezetek birtokában lévő védett adatok bizonyos kategóriáinak további_felhasználása

3. cikk

Adatkategóriák

(1) Ez a fejezet a közszférabeli_szervezetek birtokában lévő olyan adatokra vonatkozik, amelyek a következő alapon védettek:

a)	kereskedelmi adatokra vonatkozó titoktartás, ideértve az üzleti, a szakmai vagy a vállalati titkokat is;

b)	statisztikai adatvédelem;

c)	harmadik felek szellemitulajdon-jogainak védelme; vagy

d)	személyes adatok védelme, amennyiben azok az (EU) 2019/1024 irányelv hatályán kívül esnek.

(2) Ez a fejezet nem alkalmazandó az alábbiakra:

a)	a közvállalkozások birtokában lévő adatok;

b)	közszolgálati műsorszolgáltatók és leányvállalataik, valamint más szervek és leányvállalataik birtokában lévő olyan adatok, amelyek a közszolgálati műsorszolgáltatási fel adat teljesítéséhez szükségesek;

c)	kulturális intézmények és oktatási intézmények birtokában lévő adatok;

d)	közszférabeli_szervezetek birtokában lévő, közbiztonsági, védelmi vagy nemzetbiztonsági okokból védett adatok; vagy

olyan adatok, amelyek rendelkezésre bocsátása kívül esik az érintett közszférabeli_szervezeteknek a törvény vagy a tagállam más kötelező erejű rendelkezései által – vagy ilyen rendelkezések hiányában az érintett tagállam szokásos igazgatási gyakorlatával összhangban – meghatározott közfel adatainak hatályán, feltéve, hogy a közfel adatok köre átlátható és felülvizsgálat tárgyát képezi.

(3) Ez a fejezet nem érinti:

a)	az uniós és nemzeti jogot és az (1) bekezdésben említett adatkategóriák védelméről szóló azon nemzetközi megállapodásokat, amelyeknek az Unió vagy a tagállamok részes felei; és

b)	a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó uniós és nemzeti jogot.

6. cikk

Díjak

(1) Azok a közszférabeli_szervezetek, amelyek engedélyezik a 3. cikk (1) bekezdésében említett adatkategóriák további_felhasználását, díjat számíthatnak fel az említett adatok további_felhasználásának engedélyezéséért.

(2) Az (1) bekezdés alapján felszámított díjaknak átláthatóknak, megkülönböztetésmenteseknek, arányosaknak és objektíven indokoltnak kell lenniük, és nem korlátozhatják a versenyt.

(3) A közszférabeli_szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy a díjakat online, széles körben elterjedt, határokon átnyúló pénzforgalmi szolgáltatásokon keresztül is meg lehessen fizetni, aszerinti megkülönböztetés nélkül, hogy az Unióban hol van a pénzforgalmi szolgáltató letelepedési helye, a fizetési eszköz kibocsátási helye vagy a fizetési számla helye.

(4) Amennyiben a közszférabeli_szervezetek díjat számítanak fel, intézkedéseket kell hozniuk, hogy ösztönzőket nyújtsanak a 3. cikk (1) bekezdésében említett adatkategóriák nem kereskedelmi célú, például tudományos kutatási célú, valamint kkv-k és induló innovatív vállalkozások általi további_felhasználására, az állami támogatási szabályokkal összhangban. E tekintetben a közszférabeli_szervezetek az adatokat kedvezményes díjért vagy díjmentesen is rendelkezésre bocsáthatják, különösen kkv-k, induló innovatív vállalkozások, a civil társadalom és oktatási intézmények számára. E célból a közszférabeli_szervezetek összeállíthatják a továbbfelhasználók azon kategóriáinak listáját, akik számára az adatokat kedvezményes díj ellenében vagy díjmentesen bocsátják rendelkezésre. Ezt a listát – az összeállításához használt kritériumokkal együtt – nyilvánosságra kell hozni.

(5) A díjakat a 3. cikk (1) bekezdésében említett adatkategóriák további_felhasználása iránti kérelmekre vonatkozó eljárás lefolytatásához kapcsolódó költségek alapján kell kiszámítani; és azoknak a következőkkel kapcsolatban felmerülő, szükséges költségekre kell korlátozódniuk:

a)	az adatok sokszorosítása, szolgáltatása és terjesztése;

b)	szerzői jogi engedélyeztetés;

c)	a személyes és a bizalmas üzleti adatoknak az 5. cikk (3) bekezdésében előírt anonimizálása vagy egyéb előkészítési módja;

d)	a biztonságos adatkezelési környezet karbantartása;

e)	az e fejezet szerinti további_felhasználás engedélyezésére való jognak a közszférán kívüli harmadik felektől történő megszerzése; és

f)	a továbbfelhasználók abban való segítése, hogy azon érintettektől hozzájárulást, illetve azon adatbirtokosoktól engedélyt kérjenek, akiknek a jogait és érdekeit az ilyen további_felhasználás érintheti.

(6) A díjak kiszámítására vonatkozó kritériumokat és módszertant a tagállamok állapítják meg, és hozzák nyilvánosságra. A közszférabeli_szervezetnek közzé kell tennie a költségek fő kategóriáinak a leírását és a költségek felosztására alkalmazott szabályokat.

8. cikk

Egyablakos információs pontok

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az 5. és 6. cikk alkalmazásával kapcsolatos minden lényeges információ elérhető és könnyen hozzáférhető legyen egy egyablakos információs ponton keresztül. A tagállamok létrehoznak egy új szervet vagy kijelölnek egy létező szervet vagy struktúrát egyablakos információs pontként. Az egyablakos információs pont hozzá lehet kapcsolva ágazati, regionális vagy helyi információs pontokhoz. Az egyablakos információs pont fel adatai automatizálhatók, feltéve hogy a közszférabeli_szervezet megfelelő támogatást biztosít.

(2) Az egyablakos információs pontnak hatáskörrel kell rendelkeznie a 3. cikk (1) bekezdésében említett adatkategóriák további_felhasználására vonatkozó érdeklődések vagy kérelmek fogadására, és – ha lehetséges és megfelelő, akkor automatikusan – továbbítania kell azokat az illetékes közszférabeli_szervezeteknek vagy adott esetben a 7. cikk (1) bekezdésében említett illetékes szerveknek. Az egyablakos információs pontnak elektronikus úton elérhetővé kell tennie egy olyan kereshető eszközlistát, amely tartalmazza az összes rendelkezésre álló adatforrást, ideértve adott esetben az ágazati, regionális vagy helyi információs pontoknál elérhető adatforrásokat is, és amely tartalmazza a rendelkezésre álló adatokat leíró releváns információkat, többek között legalább az adatok formátumát és méretét, valamint azok további_felhasználásának feltételeit.

(3) Az egyablakos információs pont létrehozhat egy olyan különálló, egyszerűsített és megfelelően dokumentált információs csatornát a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások számára, amelyet azok igényeihez és képességeihez igazít a 3. cikk (1) bekezdésében említett adatkategóriák további_felhasználásának kérelmezését illetően.

(4) A Bizottság európai egyablakos hozzáférési pontot hoz létre, amelyen keresztül elérhető a nemzeti egyablakos információs pontoknál rendelkezésre álló adatok kereshető elektronikus nyilvántartása, valamint az említett nemzeti egyablakos információs pontokon keresztül történő adatigénylések módjára vonatkozó további információk.

11. cikk

Az adatközvetítő szolgáltatók által teendő bejelentés

(1) Minden olyan adatközvetítő szolgáltatónak, aki a 10. cikkben említett adatközvetítő szolgáltatások nyújtását tervezi, bejelentést kell tennie az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak.

(2) E rendelet alkalmazásában az olyan adatközvetítő szolgáltatót, amely egynél több tagállamban rendelkezik tevékenységi hellyel, annak a tagállamnak a joghatósága alá tartozónak kell tekinteni, amelyben a tevékenységi központja található, a határokon átnyúló kártérítési keresetekre és a kapcsolódó eljárásokra vonatkozó uniós jog sérelme nélkül.

(3) Az olyan adatközvetítő szolgáltatónak, amely az Unióban nincs letelepedve, de az Unión belül kínálja a 10. cikkben említett adatközvetítő szolgáltatásokat, jogi_képviselőt kell kijelölnie az egyik olyan tagállamban, amelyben ezeket a szolgáltatásokat kínálja.

Az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében az adatközvetítő szolgáltatónak fel kell hatalmaznia a jogi_képviselőt arra, hogy az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságok, az érintettek és az adatbirtokosok a nyújtott adatközvetítő szolgáltatásokkal kapcsolatos valamennyi kérdésben hozzá fordulhassanak az adott adatközvetítő szolgáltató mellett vagy helyett. A jogi_képviselőnek együtt kell működnie az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságokkal, és kérésre teljes körűen be kell mutatnia az adatközvetítő szolgáltató által az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében hozott intézkedéseket és bevezetett rendelkezéseket.

Úgy kell tekinteni, hogy az adatközvetítő szolgáltató a jogi_képviselő helye szerinti tagállam joghatósága alá tartozik. Az, hogy az adatközvetítő szolgáltató jogi_képviselőt jelöl ki, nem érinti az adatközvetítő szolgáltatóval szemben indítható bármely jogi eljárást.

(4) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés benyújtása után az adatközvetítő szolgáltató az e fejezetben meghatározott feltételekkel megkezdheti a tevékenységet.

(5) Az (1) bekezdésben említett bejelentés minden tagállamban feljogosítja az adatközvetítő szolgáltatót az adatközvetítő szolgáltatások nyújtására.

(6) Az (1) bekezdésben említett bejelentésnek a következő információkat kell tartalmaznia:

a)	az adatközvetítő szolgáltató neve;

b)	az adatközvetítő szolgáltató jogállása, cégformája, tulajdonosi szerkezete, releváns leányvállalatai és – amennyiben az adatközvetítő szolgáltató cégnyilvántartásban vagy egyéb hasonló nemzeti nyilvános nyilvántartásban szerepel – a cégjegyzékszáma;

c)	az adatközvetítő szolgáltató tevékenységi központjának címe az Unióban, ha van ilyen, és adott esetben egy másik tagállamban található másodlagos fióktelepének vagy a jogi_képviselőnek a címe;

d)	egy olyan nyilvános weboldal, amelyen teljes és naprakész információk találhatók az adatközvetítő szolgáltatóval és a tevékenységekkel kapcsolatban, és amely tartalmazza legalább az a), b), c) és f) pontban említett információkat;

e)	az adatközvetítő szolgáltató kapcsolattartói és elérhetőségei;

f)	az adatközvetítő szolgáltató által nyújtani tervezett adatközvetítő szolgáltatás leírása, és a 10. cikkben felsorolt azon kategóriák megjelölése, amelyekbe ezen adatközvetítő szolgáltatás tartozik;

g)	a tevékenység megkezdésének becsült időpontja, amennyiben eltér a bejelentés időpontjától.

(7) Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak biztosítania kell, hogy a bejelentési eljárás megkülönböztetésmentes legyen és ne torzítsa a versenyt.

(8) Az adatközvetítő szolgáltató kérésére az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak a helyes és hiánytalan bejelentés benyújtásának napjától számított egy héten belül szabványosított nyilatkozatot kell kiállítania, amelyben megerősíti, hogy az adatközvetítő szolgáltató benyújtotta az (1) bekezdésben említett bejelentést, és hogy a bejelentés tartalmazza a (6) bekezdésben említett információkat.

(9) Az adatközvetítő szolgáltató kérésére az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak meg kell erősítenie, hogy az adatközvetítő szolgáltató megfelel ennek a cikknek és a 12. cikknek. Az ilyen megerősítés kézhezvételét követően az adatközvetítő szolgáltató használhatja „az Unióban elismert adatközvetítő szolgáltató” címet az írásbeli és szóbeli kommunikációjában, valamint egy közös logót.

Annak biztosítása érdekében, hogy az Unióban elismert adatközvetítő szolgáltatók könnyen azonosíthatók legyenek az Unió egész területén, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján kidolgozza a közös logó rajzolatát. Az Unióban elismert adatközvetítő szolgáltatóknak egyértelműen fel kell tüntetniük a közös logót minden olyan online és offline kiadványon, amely adatközvetítői tevékenységeikre vonatkozik.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 33. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(10) Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak minden újabb bejelentésről elektronikus úton haladéktalanul értesítenie kell a Bizottságot. A Bizottság nyilvános nyilvántartást vezet a szolgáltatásait az Unióban nyújtó minden adatközvetítő szolgáltatóról, amelyet rendszeresen aktualizál. A (6) bekezdés a), b), c), d), f) és g) pontjában említett információkat a nyilvános nyilvántartásban kell közzétenni.

(11) Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóság a nemzeti joggal összhangban díjat számíthat fel a bejelentésért. Az említett díjaknak arányosaknak és objektíveknek kell lenniük, és azoknak az adatközvetítő szolgáltatások bejelentésével kapcsolatban az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságok részéről felmerült, a megfelelés ellenőrzésével és egyéb piacfelügyeleti tevékenységekkel kapcsolatos adminisztratív költségeken kell alapulniuk. A kkv-k és az induló innovatív vállalkozások esetében az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóság kedvezményes díjat is felszámíthat, vagy eltekinthet a díj felszámításától.

(12) Az adatközvetítő szolgáltatónak (6) bekezdés alapján megadott információk bármely változását a változás bekövetkezésétől számított 14 napon belül be kell jelentenie az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak.

(13) Ha az adatközvetítő szolgáltató beszünteti a tevékenységét, 15 napon belül értesítenie kell az (1), a (2) és a (3) bekezdés szerint meghatározott, az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős érintett illetékes hatóságot.

(14) Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak minden, a (12) és a (13) bekezdésben említett bejelentésről haladéktalanul, elektronikus úton értesítenie kell a Bizottságot. A Bizottság ennek megfelelően aktualizálja az Unióban működő adatközvetítő szolgáltatók nyilvános nyilvántartását.

36. cikk

Az (EU) 2018/1724 rendelet módosítása

Az (EU) 2018/1724 rendelet II. mellékletében található táblázatban a „vállalkozás indítása, működtetése és megszüntetése” bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

Életesemények	Eljárások	Várt eredmény, a kérelemnek adott esetben az illetékes hatóság által a nemzeti jog szerint való elbírálása függvényében
vállalkozás indítása, működtetése és megszüntetése	Üzleti tevékenység bejegyzése, az annak gyakorlásához szükséges engedélyek, üzleti tevékenység módosítása és üzleti tevékenység megszüntetése csődeljárás vagy felszámolási eljárás nélkül, kivéve az üzleti tevékenység cégnyilvántartásba való kezdeti bejegyzését és az EUMSZ 54. cikkének második bekezdése szerinti társaságok alapítására vagy az ilyen társaságok bármilyen későbbi bejegyzési kérelmére vonatkozó eljárásokat	Visszaigazolás az üzleti tevékenység bejegyzése, módosítása vagy az engedélyezésre irányuló kérelem kézhezvételéről
	Munkáltató (természetes személy) kötelező nyugdíj- és biztosítási rendszereknél való nyilvántartásba vétele	A nyilvántartásba vétel vagy a társadalombiztosítási nyilvántartási szám visszaigazolása
	Munkavállaló kötelező nyugdíj- és biztosítási rendszereknél való bejelentése	A bejelentés vagy a társadalombiztosítási nyilvántartási szám visszaigazolása
	Társaságiadó-bevallás benyújtása	Visszaigazolás a bevallás kézhezvételéről
	A társadalombiztosítási rendszerek értesítése a munkavállalóval kötött szerződés megszűnéséről, ide nem értve a munkaszerződések csoportos megszüntetésére vonatkozó eljárásokat	Az értesítés kézhezvételének igazolása
	A munkavállalók társadalombiztosítási járulékainak befizetése	A munkavállalók társadalombiztosítási járulékainak befizetéséről szóló elismervény vagy más igazolás
	Adatközvetítő szolgáltatóként történő bejelentés	Visszaigazolás a bejelentés kézhezvételéről
	Az Unióban elismert adataltruista szervezetként történő nyilvántartásba vétel	Visszaigazolás a nyilvántartásba vételről

38. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2023. szeptember 24-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. május 30-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

B. LE MAIRE

(1) HL C 286., 2021.7.16., 38. o.

(2) Az Európai Parlament 2022. április 6-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2022. május 16 -i határozata.

(3) A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/24/EU irányelve (2011. március 9.) a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről (HL L 88., 2011.4.4., 45. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1239 rendelete (2019. június 20.) az európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezet létrehozásáról és a 2010/65/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 198., 2019.7.25., 64. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1056 rendelete (2020. július 15.) az elektronikus áruszállítási információkról (HL L 249., 2020.7.31., 33. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/40/EU irányelve (2010. július 7.) az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről (HL L 207., 2010.8.6., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az említett járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2018.6.14., 1. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1807 rendelete (2018. november 14.) a nem személyes adatok Európai Unióban való szabad áramlásának keretéről (HL L 303., 2018.11.28., 59. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról (HL L 167., 2001.6.22., 10. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről (HL L 157., 2004.4.30., 45. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/943 irányelve (2016. június 8.) a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről (HL L 157., 2016.6.15., 1. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1132 irányelve (2017. június 14.) a társasági jog egyes vonatkozásairól (HL L 169., 2017.6.30., 46. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 irányelve (2019. április 17.) a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról (HL L 130., 2019.5.17., 92. o.).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további_felhasználásáról (HL L 172., 2019.6.26., 56. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(22) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(23) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről („Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv”) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(24) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

(25) A Bizottság 557/2013/EU rendelete (2013. június 17.) az európai statisztikákról szóló 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizalmas adatokhoz való tudományos célú hozzáférés tekintetében történő végrehajtásáról és a 831/2002/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 164., 2013.6.18., 16. o.).

(26) Az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok jogi védelméről (HL L 77., 1996.3.27., 20. o.).

(27) Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

(28) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.).

(29) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 295., 2018.11.21., 1. o.).

(30) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(31) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(32) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2102 irányelve (2016. október 26.) a közszférabeli_szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről (HL L 327., 2016.12.2., 1. o.).

(33) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (HL L 151., 2019.6.7., 70. o.).

whereas

keyboard_tab Digital Governance Act 2022/0868 HU

Digital Governance Act 2022/0868 HU