search


keyboard_tab Digital Governance Act 2022/0868 HU

BG CS DA DE EL EN ES ET FI FR GA HR HU IT LV LT MT NL PL PT RO SK SL SV print pdf

2022/0868 HU cercato: 'unióban' . Output generated live by software developed by IusOnDemand srl


expand index unióban:

    I. FEJEZET
    Általános rendelkezések

    II. FEJEZET
    A közszférabeli szervezetek birtokában lévő védett adatok bizonyos kategóriáinak további felhasználása

    III. FEJEZET
    Az adatközvetítő szolgáltatásokra alkalmazandó követelmények

    IV. FEJEZET
    Adataltruizmus

    V. FEJEZET
    Illetékes hatóságok és eljárási rendelkezések

    VI. FEJEZET
    Az Európai Adatinnovációs Testület

    VII. FEJEZET
    Nemzetközi hozzáférés és továbbítás

    VIII. FEJEZET
    Felhatalmazás és bizottsági eljárás

    IX. FEJEZET
    Záró és átmeneti rendelkezések


whereas unióban:


definitions:


cloud tag: and the number of total unique words without stopwords is: 1545

 

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

adat”: aktusok, tények vagy információk bármilyen digitális megjelenítése, vagy az említett aktusok, tények és információk összeállításai, többek között hang-, kép- vagy audiovizuális felvétel formájában is;

2.

további_felhasználás”: a közszférabeli_szervezetek birtokában lévő adatok természetes vagy jogi személyek általi felhasználása olyan kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célokra, amelyek kívül esnek azon a közfel adat ellátása keretén belüli eredeti célon, amelyre az adatokat előállították, a közszférabeli_szervezetek közötti, kizárólag közfel adataik ellátása keretében történő adatcsere kivételével;

3.

„személyes adat”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott személyes adat;

4.

„nem személyes adat”: a személyes adatoktól eltérő adat;

5.

hozzájárulás”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 11. pontjában meghatározott hozzájárulás;

6.

engedély”: az adatfelhasználók feljogosítása arra, hogy nem személyes adatokat kezeljenek;

7.

érintett”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott érintett;

8.

adatbirtokos”: olyan jogi személy – ideértve a közszférabeli_szervezeteket és a nemzetközi szervezeteket – vagy a szóban forgó konkrét adatok tekintetében nem érintett olyan természetes személy, amely vagy aki az alkalmazandó uniós vagy nemzeti joggal összhangban jogosult hozzáférést adni bizonyos személyes adatokhoz vagy nem személyes adatokhoz, vagy jogosult azokat megosztani;

9.

adatfelhasználó”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely jogszerű hozzáféréssel rendelkezik bizonyos személyes vagy nem személyes adatokhoz, és többek között az (EU) 2016/679 rendelet értelmében a személyes adatok vonatkozásában jogosult ezeket az adatokat kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célokra felhasználni;

10.

adatmegosztás”: valamely érintett vagy adatbirtokos általi adatszolgáltatás egy adatfelhasználó számára az érintett adatok közös vagy egyéni felhasználása céljából, önkéntes megállapodások vagy az uniós vagy nemzeti jog alapján, közvetlenül vagy közvetítőn keresztül, például – kedvezményes díjért vagy díjmentesen – nyílt felhasználási vagy kereskedelmi engedélyek alapján;

11.

adatközvetítő szolgáltatás”: olyan szolgáltatás, amelynek célja kereskedelmi kapcsolatok létrehozása – technikai, jogi vagy egyéb eszközök révén – egyrészről meghatározatlan számú érintett és adatbirtokos, másrészről az adatfelhasználók közötti adatmegosztás – többek között az érintettek személyes adatokkal kapcsolatos jogainak gyakorlása – céljából; nem tartoznak e fogalommeghatározás körébe legalább a következők:

a)

az olyan szolgáltatások, amelyek abból a célból szereznek be adatokat az adatbirtokosoktól és összesítik, gazdagítják vagy alakítják át az adatokat, hogy jelentősen növeljék azok értékét, és az így létrejött adatok felhasználását engedélyezzék az adatfelhasználóknak, anélkül, hogy az adatbirtokosok és az adatfelhasználók között kereskedelmi kapcsolatot hoznának létre;

b)

az olyan szolgáltatások, amelyek fő célja a szerzői jog által védett tartalom közvetítése;

c)

az olyan szolgáltatások, amelyeket kizárólag egyetlen adatbirtokos vesz igénybe az említett adatbirtokos birtokában lévő adatok felhasználásának lehetővé tétele érdekében, vagy amelyeket egy zárt csoporthoz tartozó több jogi személy vesz igénybe, ideértve a szolgáltatói vagy ügyfélkapcsolatokat, illetve a szerződéssel létrehozott együttműködéseket, különösen azokat, amelyek fő célja a dolgok internetéhez csatlakoztatott tárgyak és eszközök funkcióinak biztosítása;

d)

a közszférabeli_szervezetek által kínált olyan adatmegosztási szolgáltatások, amelyeknek nem célja kereskedelmi kapcsolatok létrehozása;

12.

adatkezelés”: a személyes adatok tekintetében az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikke 2. pontjában meghatározott adatkezelés, a nem személyes adatok tekintetében az (EU) 2018/1807 rendelet 3. cikkének 2. pontjában meghatározott adatkezelés;

13.

hozzáférés”: az adatok felhasználása meghatározott műszaki, jogi vagy szervezeti követelményeknek megfelelően, anélkül, hogy ez szükségszerűen magában foglalná az adatok továbbítását vagy letöltését;

14.

jogi személy „tevékenységi központja”: az Unión belüli központi ügyvitelének helye;

15.

adatszövetkezetek szolgáltatásai”: olyan adatközvetítő szolgáltatások, amelyeket érintettekből, egyszemélyes vállalkozásokból vagy kkv-kból álló olyan szervezeti struktúra kínál, amelynek az említettek a tagjai, és amelynek fő céljai, hogy támogassa a tagjait bizonyos adatokra vonatkozó jogaik gyakorlásában, például arra vonatkozóan, hogy megalapozott döntéseket hozzanak az adatkezeléshez való hozzájárulásuk előtt, hogy eszmecserét folytassanak arról, hogy a tagjainak az adataikhoz fűződő érdekeit az adatkezelés milyen céljai és feltételei szolgálják a legjobban, és hogy a tagjai nevében megtárgyalja az adatkezelésre vonatkozó feltételeket, mielőtt a tagok engedélyt adnának a nem személyes adatok kezeléséhez vagy hozzájárulásukat adnák személyes adataik kezeléséhez;

16.

adataltruizmus”: olyan önkéntes adatmegosztás, amely az érintetteknek a rájuk vonatkozó személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulásán, vagy az adatbirtokosoknak a nem személyes adataik felhasználására vonatkozó engedélyén alapul anélkül, hogy ezért olyan díjat számítanának fel vagy kapnának, amely meghaladja az adataiknak adott esetben a nemzeti jogban előírt közérdekű célokra – mint például az egészségügy, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a mobilitás javítása, a hivatalos statisztikák fejlesztésének, előállításának és közzétételének megkönnyítése, a közszolgáltatások nyújtásának javítása, a közpolitikai döntéshozatal vagy a közérdeket szolgáló tudományos kutatás céljára – való rendelkezésre bocsátása esetén felmerült költségeik ellentételezését;

17.

közszférabeli_szervezet”: az állam, a regionális vagy helyi önkormányzatok, a közjogi_intézmények, vagy az olyan társulások, amelyeket egy vagy több ilyen hatóság, illetve közjogi intézmény hozott létre;

18.

közjogi_intézmények”: olyan szervek, amelyre a következők jellemzők:

a)

kifejezetten közérdekű célra jöttek létre, és nem ipari vagy kereskedelmi jellegűek;

b)

jogi személyiséggel rendelkeznek;

c)

többségi részben az állam, regionális vagy helyi önkormányzatok, vagy egyéb közjogi_intézmények finanszírozzák, irányításuk e hatóságok vagy intézmények felügyelete alatt áll, vagy olyan ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testületük van, amely tagjainak több mint felét az állam, regionális vagy helyi önkormányzatok, vagy egyéb közjogi_intézmények nevezik ki;

19.

közvállalkozás”: olyan vállalkozás, amely felett a közszférabeli_szervezetek közvetlenül vagy közvetett módon meghatározó befolyást gyakorolhatnak tulajdonjoguknál, pénzügyi részvételüknél vagy a vállalkozást szabályozó rendelkezéseknél fogva; e fogalommeghatározás alkalmazásában a közszférabeli_szervezetek meghatározó befolyását vélelmezni kell minden olyan esetben, amikor az említett szervezetek közvetlenül vagy közvetve:

a)

birtokolják a vállalkozás jegyzett tőkéjének többségét;

b)

birtokolják a vállalkozás által kibocsátott részvényekhez kötődő szavazati jogok többségét; vagy

c)

a vállalkozás ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete tagjainak több mint a felét nevezhetik ki;

20.

„biztonságos adatkezelési környezet”: olyan fizikai vagy virtuális környezet és szervezeti eljárásmód, amely az uniós jognak, mint például – különösen az érintettek jogai, a szellemitulajdon-jogok, a kereskedelmi adatokra vonatkozó titoktartás és a statisztikai adatvédelem, valamint az adatok sértetlensége és hozzáférhetősége tekintetében – az (EU) 2016/679 rendeletnek és az alkalmazandó nemzeti jognak való megfelelés biztosítását és annak lehetővé tételét célozza, hogy a biztonságos adatkezelési környezetet biztosító szervezet meghatározza és felügyelje az összes adatkezelési műveletet, beleértve az adatok megjelenítését, tárolását, letöltését és exportálását, továbbá a számítási algoritmusok segítségével származtatott adatok kiszámítását;

21.

jogi_képviselő”: az unióban letelepedett bármely olyan természetes vagy jogi személy, akit vagy amelyet kifejezetten kijelöltek valamely, az unióban nem letelepedett adatközvetítő szolgáltató vagy az unióban nem letelepedett olyan szervezet nevében történő eljárásra, amely közérdekű célokból természetes vagy jogi személyek által adataltruizmus alapján rendelkezésre bocsátott adatokat gyűjt, és akihez vagy amelyhez az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságok és az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságok fordulhatnak az adatközvetítő szolgáltató vagy a szervezet mellett vagy helyett az e rendelet szerinti kötelezettségek tekintetében, többek között az említett kötelezettségeket be nem tartó, az unióban nem letelepedett adatközvetítő szolgáltatóval vagy a szervezettel szembeni végrehajtási eljárás kezdeményezése tekintetében is.

II. FEJEZET

A közszférabeli_szervezetek birtokában lévő védett adatok bizonyos kategóriáinak további_felhasználása

6. cikk

Díjak

(1)   Azok a közszférabeli_szervezetek, amelyek engedélyezik a 3. cikk (1) bekezdésében említett adatkategóriák további_felhasználását, díjat számíthatnak fel az említett adatok további_felhasználásának engedélyezéséért.

(2)   Az (1) bekezdés alapján felszámított díjaknak átláthatóknak, megkülönböztetésmenteseknek, arányosaknak és objektíven indokoltnak kell lenniük, és nem korlátozhatják a versenyt.

(3)   A közszférabeli_szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy a díjakat online, széles körben elterjedt, határokon átnyúló pénzforgalmi szolgáltatásokon keresztül is meg lehessen fizetni, aszerinti megkülönböztetés nélkül, hogy az unióban hol van a pénzforgalmi szolgáltató letelepedési helye, a fizetési eszköz kibocsátási helye vagy a fizetési számla helye.

(4)   Amennyiben a közszférabeli_szervezetek díjat számítanak fel, intézkedéseket kell hozniuk, hogy ösztönzőket nyújtsanak a 3. cikk (1) bekezdésében említett adatkategóriák nem kereskedelmi célú, például tudományos kutatási célú, valamint kkv-k és induló innovatív vállalkozások általi további_felhasználására, az állami támogatási szabályokkal összhangban. E tekintetben a közszférabeli_szervezetek az adatokat kedvezményes díjért vagy díjmentesen is rendelkezésre bocsáthatják, különösen kkv-k, induló innovatív vállalkozások, a civil társadalom és oktatási intézmények számára. E célból a közszférabeli_szervezetek összeállíthatják a továbbfelhasználók azon kategóriáinak listáját, akik számára az adatokat kedvezményes díj ellenében vagy díjmentesen bocsátják rendelkezésre. Ezt a listát – az összeállításához használt kritériumokkal együtt – nyilvánosságra kell hozni.

(5)   A díjakat a 3. cikk (1) bekezdésében említett adatkategóriák további_felhasználása iránti kérelmekre vonatkozó eljárás lefolytatásához kapcsolódó költségek alapján kell kiszámítani; és azoknak a következőkkel kapcsolatban felmerülő, szükséges költségekre kell korlátozódniuk:

a)

az adatok sokszorosítása, szolgáltatása és terjesztése;

b)

szerzői jogi engedélyeztetés;

c)

a személyes és a bizalmas üzleti adatoknak az 5. cikk (3) bekezdésében előírt anonimizálása vagy egyéb előkészítési módja;

d)

a biztonságos adatkezelési környezet karbantartása;

e)

az e fejezet szerinti további_felhasználás engedélyezésére való jognak a közszférán kívüli harmadik felektől történő megszerzése; és

f)

a továbbfelhasználók abban való segítése, hogy azon érintettektől hozzájárulást, illetve azon adatbirtokosoktól engedélyt kérjenek, akiknek a jogait és érdekeit az ilyen további_felhasználás érintheti.

(6)   A díjak kiszámítására vonatkozó kritériumokat és módszertant a tagállamok állapítják meg, és hozzák nyilvánosságra. A közszférabeli_szervezetnek közzé kell tennie a költségek fő kategóriáinak a leírását és a költségek felosztására alkalmazott szabályokat.

11. cikk

Az adatközvetítő szolgáltatók által teendő bejelentés

(1)   Minden olyan adatközvetítő szolgáltatónak, aki a 10. cikkben említett adatközvetítő szolgáltatások nyújtását tervezi, bejelentést kell tennie az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak.

(2)   E rendelet alkalmazásában az olyan adatközvetítő szolgáltatót, amely egynél több tagállamban rendelkezik tevékenységi hellyel, annak a tagállamnak a joghatósága alá tartozónak kell tekinteni, amelyben a tevékenységi központja található, a határokon átnyúló kártérítési keresetekre és a kapcsolódó eljárásokra vonatkozó uniós jog sérelme nélkül.

(3)   Az olyan adatközvetítő szolgáltatónak, amely az unióban nincs letelepedve, de az Unión belül kínálja a 10. cikkben említett adatközvetítő szolgáltatásokat, jogi_képviselőt kell kijelölnie az egyik olyan tagállamban, amelyben ezeket a szolgáltatásokat kínálja.

Az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében az adatközvetítő szolgáltatónak fel kell hatalmaznia a jogi_képviselőt arra, hogy az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságok, az érintettek és az adatbirtokosok a nyújtott adatközvetítő szolgáltatásokkal kapcsolatos valamennyi kérdésben hozzá fordulhassanak az adott adatközvetítő szolgáltató mellett vagy helyett. A jogi_képviselőnek együtt kell működnie az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságokkal, és kérésre teljes körűen be kell mutatnia az adatközvetítő szolgáltató által az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében hozott intézkedéseket és bevezetett rendelkezéseket.

Úgy kell tekinteni, hogy az adatközvetítő szolgáltató a jogi_képviselő helye szerinti tagállam joghatósága alá tartozik. Az, hogy az adatközvetítő szolgáltató jogi_képviselőt jelöl ki, nem érinti az adatközvetítő szolgáltatóval szemben indítható bármely jogi eljárást.

(4)   Az (1) bekezdés szerinti bejelentés benyújtása után az adatközvetítő szolgáltató az e fejezetben meghatározott feltételekkel megkezdheti a tevékenységet.

(5)   Az (1) bekezdésben említett bejelentés minden tagállamban feljogosítja az adatközvetítő szolgáltatót az adatközvetítő szolgáltatások nyújtására.

(6)   Az (1) bekezdésben említett bejelentésnek a következő információkat kell tartalmaznia:

a)

az adatközvetítő szolgáltató neve;

b)

az adatközvetítő szolgáltató jogállása, cégformája, tulajdonosi szerkezete, releváns leányvállalatai és – amennyiben az adatközvetítő szolgáltató cégnyilvántartásban vagy egyéb hasonló nemzeti nyilvános nyilvántartásban szerepel – a cégjegyzékszáma;

c)

az adatközvetítő szolgáltató tevékenységi központjának címe az unióban, ha van ilyen, és adott esetben egy másik tagállamban található másodlagos fióktelepének vagy a jogi_képviselőnek a címe;

d)

egy olyan nyilvános weboldal, amelyen teljes és naprakész információk találhatók az adatközvetítő szolgáltatóval és a tevékenységekkel kapcsolatban, és amely tartalmazza legalább az a), b), c) és f) pontban említett információkat;

e)

az adatközvetítő szolgáltató kapcsolattartói és elérhetőségei;

f)

az adatközvetítő szolgáltató által nyújtani tervezett adatközvetítő szolgáltatás leírása, és a 10. cikkben felsorolt azon kategóriák megjelölése, amelyekbe ezen adatközvetítő szolgáltatás tartozik;

g)

a tevékenység megkezdésének becsült időpontja, amennyiben eltér a bejelentés időpontjától.

(7)   Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak biztosítania kell, hogy a bejelentési eljárás megkülönböztetésmentes legyen és ne torzítsa a versenyt.

(8)   Az adatközvetítő szolgáltató kérésére az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak a helyes és hiánytalan bejelentés benyújtásának napjától számított egy héten belül szabványosított nyilatkozatot kell kiállítania, amelyben megerősíti, hogy az adatközvetítő szolgáltató benyújtotta az (1) bekezdésben említett bejelentést, és hogy a bejelentés tartalmazza a (6) bekezdésben említett információkat.

(9)   Az adatközvetítő szolgáltató kérésére az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak meg kell erősítenie, hogy az adatközvetítő szolgáltató megfelel ennek a cikknek és a 12. cikknek. Az ilyen megerősítés kézhezvételét követően az adatközvetítő szolgáltató használhatja „az unióban elismert adatközvetítő szolgáltató” címet az írásbeli és szóbeli kommunikációjában, valamint egy közös logót.

Annak biztosítása érdekében, hogy az unióban elismert adatközvetítő szolgáltatók könnyen azonosíthatók legyenek az Unió egész területén, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján kidolgozza a közös logó rajzolatát. Az unióban elismert adatközvetítő szolgáltatóknak egyértelműen fel kell tüntetniük a közös logót minden olyan online és offline kiadványon, amely adatközvetítői tevékenységeikre vonatkozik.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 33. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(10)   Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak minden újabb bejelentésről elektronikus úton haladéktalanul értesítenie kell a Bizottságot. A Bizottság nyilvános nyilvántartást vezet a szolgáltatásait az unióban nyújtó minden adatközvetítő szolgáltatóról, amelyet rendszeresen aktualizál. A (6) bekezdés a), b), c), d), f) és g) pontjában említett információkat a nyilvános nyilvántartásban kell közzétenni.

(11)   Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóság a nemzeti joggal összhangban díjat számíthat fel a bejelentésért. Az említett díjaknak arányosaknak és objektíveknek kell lenniük, és azoknak az adatközvetítő szolgáltatások bejelentésével kapcsolatban az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságok részéről felmerült, a megfelelés ellenőrzésével és egyéb piacfelügyeleti tevékenységekkel kapcsolatos adminisztratív költségeken kell alapulniuk. A kkv-k és az induló innovatív vállalkozások esetében az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóság kedvezményes díjat is felszámíthat, vagy eltekinthet a díj felszámításától.

(12)   Az adatközvetítő szolgáltatónak (6) bekezdés alapján megadott információk bármely változását a változás bekövetkezésétől számított 14 napon belül be kell jelentenie az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak.

(13)   Ha az adatközvetítő szolgáltató beszünteti a tevékenységét, 15 napon belül értesítenie kell az (1), a (2) és a (3) bekezdés szerint meghatározott, az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős érintett illetékes hatóságot.

(14)   Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak minden, a (12) és a (13) bekezdésben említett bejelentésről haladéktalanul, elektronikus úton értesítenie kell a Bizottságot. A Bizottság ennek megfelelően aktualizálja az unióban működő adatközvetítő szolgáltatók nyilvános nyilvántartását.

14. cikk

A megfelelés ellenőrzése

(1)   Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságoknak ellenőrizniük és felügyelniük kell az adatközvetítő szolgáltatók e fejezet követelményeinek való megfelelését. Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságok természetes vagy jogi személyek kérelme alapján is ellenőrizhetik és felügyelhetik az adatközvetítő szolgáltatók megfelelőségét.

(2)   Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy minden olyan információt bekérhessenek az adatközvetítő szolgáltatóktól vagy azok jogi_képviselőitől, amely az e fejezetben megállapított követelményeknek való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges. Az adatszolgáltatás-igényléseknek mindig arányban kell állniuk az elvégzendő fel adat mértékével és azokat mindig indokolással kell ellátni.

(3)   Ha az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóság megállapítja, hogy egy adatközvetítő szolgáltató nem felel meg az e fejezetben meghatározott követelmények közül egynek vagy többnek, értesítenie kell az adatközvetítő szolgáltatót ezekről a megállapításokról, és lehetővé kell tennie a szolgáltató számára, hogy az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kifejtse álláspontját.

(4)   Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az érintett szolgáltatót kötelezze a (3) bekezdésben említett jogsértés észszerű határidőn belüli vagy – súlyos jogsértés esetén – azonnali hatállyal történő megszüntetésére, és megfelelő és arányos intézkedéseket hoz a megfelelés biztosítása céljából. E tekintetben az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy adott esetben:

a)

közigazgatási eljárás keretében visszatartó erejű bírságot szabjon ki – amely kényszerítő bírság és visszamenőleges hatályú bírság is lehet –, és/vagy bírság kiszabására irányuló bírósági eljárást kezdeményezzen;

b)

az adatközvetítő szolgáltatás nyújtása megkezdésének addig az időponting való elhalasztására vagy az adatközvetítő szolgáltatás nyújtásának addig az időpontig való felfüggesztésére kötelezzen, amikorra az adatközvetítő szolgáltatás feltételeinek az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóság kérésének megfelelően történő bármely módosítására sor kerül; vagy

c)

az adatközvetítő szolgáltatás nyújtásának megszüntetésére kötelezzen abban az esetben, ha a súlyos vagy ismétlődő jogsértéseket a (3) bekezdés szerinti előzetes értesítés vagy figyelmeztetés ellenére sem orvosolták.

Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak a szolgáltatás nyújtásának az első albekezdés c) pontja szerinti megszüntetésére való kötelezést követően fel kell kérnie a Bizottságot, hogy törölje az adatközvetítő szolgáltatót az adatközvetítő szolgáltatók nyilvántartásából.

Ha az adatközvetítő szolgáltató orvosolja a jogsértéseket, ezen adatközvetítő szolgáltatónak új bejelentést kell tennie az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóság részére. Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak minden egyes új bejelentésről értesítenie kell a Bizottságot.

(5)   Amennyiben az unióban nem letelepedett adatközvetítő szolgáltató nem jelöl ki jogi_képviselőt, vagy ha a jogi_képviselő nem nyújtja be – miután arra felkérést kapott az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságtól – az e rendeletnek való megfelelés teljes körű igazolásához szükséges információkat, az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy elhalassza az adatközvetítő szolgáltatás nyújtásának megkezdését vagy felfüggessze az adatközvetítő szolgáltatás nyújtását mindaddig, amíg a jogi_képviselőt ki nem jelölik vagy a szükséges információkat be nem nyújtják.

(6)   Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságoknak haladéktalanul értesíteniük kell az érintett adatközvetítő szolgáltatót a (4) és az (5) bekezdés alapján hozott intézkedésekről és azok indokairól, valamint a szóban forgó hiányosságok orvoslásához szükséges lépésekről, és észszerű, legfeljebb 30 napos határidőt kell meghatározniuk az adatközvetítő szolgáltató számára az ezen intézkedéseknek való megfeleléshez.

(7)   Ha az adatközvetítő szolgáltató tevékenységi központja vagy jogi_képviselője valamely tagállamban van, de más tagállamokban nyújt szolgáltatásokat, a tevékenységi központ szerinti tagállamnak vagy a jogi_képviselő illetősége szerinti tagállamnak az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatósága és a többi érintett tagállam adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságai kötelesek együttműködni egymással és segíteni egymást. Ez a segítségnyújtás és együttműködés magában foglalhatja az érintett adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságok közötti, az e rendelet szerinti fel adataik ellátása céljából végzett információcserét, valamint az e cikkben említett intézkedések megtételére irányuló, indokolással ellátott kérelmeket is.

Amennyiben valamely tagállamban az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóság segítséget kíván kérni egy másik tagállam adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságától, megfelelően indokolt kérelmet kell benyújtania. Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak e kérelemre indokolatlan késedelem nélkül, a kérelem sürgősségével arányos időkereten belül választ kell adnia.

Az e cikk szerint kért és nyújtott segítségnyújtás keretében átadott bármely információ kizárólag abban az ügyben használható fel, amellyel kapcsolatban kikérték.

17. cikk

Az elismert adataltruista szervezetek nyilvános nyilvántartásai

(1)   Az elismert adataltruista szervezetek nyilvántartásáért felelős minden illetékes hatóságnak nyilvános nemzeti nyilvántartást kell vezetnie az elismert adataltruista szervezetekről, valamint rendszeresen aktualizálnia kell e nyilvántartást.

(2)   A Bizottság tájékoztatási célból nyilvános uniós nyilvántartást vezet az elismert adataltruista szervezetekről. Amennyiben az elismert adataltruista szervezetek nyilvános nemzeti nyilvántartásába a 18. cikkel összhangban bejegyzett szervezetek, használhatják „az unióban elismert adataltruista szervezet” címet írásbeli és szóbeli kommunikációjukban, továbbá a közös logót.

Annak biztosítása érdekében, hogy az elismert adataltruista szervezetek könnyen azonosíthatók legyenek az Unió egész területén, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a közös logó rajzolatát. Az elismert adataltruista szervezeteknek egyértelműen fel kell tüntetniük a közös logót minden olyan online és offline kiadványon, amely adataltruista tevékenységeikre vonatkozik. A közös logót olyan QR-kódnak kell kísérnie, amely linket tartalmaz az elismert adataltruista szervezetek nyilvános uniós nyilvántartásához.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 33. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

19. cikk

Az elismert adataltruista szervezetek nyilvántartásba vétele

(1)   A 18. cikk követelményeinek megfelelő szervezet kérelmet nyújthat be a letelepedési helye szerinti tagállamban az elismert adataltruista szervezetek nyilvános nemzeti nyilvántartásába való felvétele iránt.

(2)   A 18. cikk követelményeinek megfelelő olyan szervezet, amely egynél több tagállamban rendelkezik tevékenységi hellyel, a tevékenységi központja szerinti tagállamban nyújthat be kérelmet az elismert adataltruista szervezetek nyilvános nemzeti nyilvántartásába való felvétele iránt.

(3)   A 18. cikk követelményeinek megfelelő, de az unióban nem letelepedett szervezeteknek jogi_képviselőt kell kijelölniük az egyik olyan tagállamban, amelyben az adataltruista szolgáltatásaikat kínálják.

Az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében a szervezetnek fel kell hatalmaznia a jogi_képviselőt arra, hogy az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságok, az érintettek és az adatbirtokosok az adott szervezettel kapcsolatos valamennyi kérdésben – az adott szervezet mellett vagy helyett – a jogi_képviselőhöz fordulhassanak. A jogi_képviselőnek együtt kell működnie az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságokkal, és kérésre teljes körűen be kell mutatnia a szervezet által az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében hozott intézkedéseket és bevezetett rendelkezéseket.

A szervezetet azon tagállam joghatósága alá tartozónak kell tekinteni, amelyben a jogi_képviselője található. Az ilyen szervezet kérelmet nyújthat be az elismert adataltruista szervezeteknek az adott tagállam által vezetett nyilvános nemzeti nyilvántartásába való felvétele iránt. Az, hogy a szervezet jogi_képviselőt jelöl ki, nem érinti a szervezettel szembeni indítható bármely jogi eljárást.

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek a következő információkat kell tartalmaznia:

a)

a szervezet neve;

b)

a szervezet jogállása, formája és nyilvántartási száma és – amennyiben a szervezet nyilvános nemzeti nyilvántartásban szerepel – a cégjegyzékszáma;

c)

adott esetben a szervezet létesítő okirata;

d)

a szervezet bevételi forrásai;

e)

a szervezet tevékenységi központjának címe az unióban, ha van ilyen, és adott esetben a szervezet egy másik tagállamban található másodlagos fióktelepének vagy a jogi_képviselőnek a címe;

f)

egy olyan nyilvános weboldal, amelyen teljeskörű és naprakész információk találhatók a szervezettel és a tevékenységekkel kapcsolatban, és amely tartalmazza legalább az a), b), d), e) és h) pontban említett információkat;

g)

a szervezet kapcsolattartói és elérhetőségei;

h)

azon közérdekű célok, amelyeket a szervezet az adatgyűjtés során elő kíván mozdítani;

i)

azon adatok jellege, amelyek kezeléséről a szervezet rendelkezni kíván, illetve amelyeket a szervezet kezelni kíván, valamint személyes adatok esetében a személyes adatok kategóriáinak megjelölése;

j)

minden olyan egyéb dokumentum, amely bizonyítja, hogy a 18. cikk követelményei teljesülnek.

(5)   Ha a szervezet a (4) bekezdés alapján benyújtotta az összes szükséges információt, és az elismert adataltruista szervezetek nyilvántartásáért felelős illetékes hatóság értékelte a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet és úgy ítélte meg, hogy a szervezet megfelel a 18. cikkben foglalt követelményeknek, az illetékes hatóságnak a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását követő tizenkét héten belül be kell jegyeznie a szervezetet az elismert adataltruista szervezetek nyilvános nemzeti nyilvántartásába. A nyilvántartásba vétel minden tagállamban érvényes.

Az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságnak minden nyilvántartásba vételről értesítenie kell a Bizottságot. A Bizottság felveszi az adott szervezetet az elismert adataltruista szervezetek nyilvános uniós nyilvántartásába.

(6)   A (4) bekezdés a), b), f), g) és h) pontjában említett információkat közzé kell tenni az elismert adataltruista szervezetek nyilvános nemzeti nyilvántartásában.

(7)   Az elismert adataltruista szervezetnek a szóban forgó változás bekövetkezésétől számított 14 napon belül értesítenie kell a vonatkozó, az elismert adataltruista szervezetek nyilvántartásáért felelős illetékes hatóságot a (4) bekezdés alapján megadott információk bármilyen változásáról.

Az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságnak minden ilyen értesítésről haladéktalanul, elektronikus úton értesítenie kell a Bizottságot. Az ilyen értesítés alapján a Bizottság haladéktalanul aktualizálja az elismert adataltruista szervezetek nyilvános uniós nyilvántartását.

22. cikk

Szabálykönyv

(1)   A Bizottság a 32. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kiegészíti e rendeletet egy olyan szabálykönyv kidolgozása révén, amely a következőket tartalmazza:

a)

megfelelő tájékoztatási követelmények annak biztosítása érdekében, hogy az érintettek és az adatbirtokosok az adataltruizmushoz való hozzájárulás vagy engedély megadása előtt kellően részletes, egyértelmű és átlátható tájékoztatást kapjanak az adatok felhasználásáról, a hozzájárulás vagy engedély megadásának és visszavonásának eszközeiről, valamint az adataltruista szervezettel megosztott adatokkal való visszaélés elkerülése érdekében hozott intézkedésekről;

b)

megfelelő technikai és biztonsági követelmények az adattárolás és az adatkezelés, valamint a hozzájárulás vagy az engedély megadásának és visszavonásának eszközei megfelelő szintű biztonságának szavatolása érdekében;

c)

multidiszciplináris megközelítésen alapuló olyan kommunikációs ütemtervek, amelyek célja a figyelem felhívása az adataltruizmusra, az „unióban elismert adataltruista szervezet” elnevezésre és a szabálykönyvre az érdekelt felek, különösen az adataikat potenciálisan megosztó adatbirtokosok és érintettek körében;

d)

a releváns interoperabilitási szabványokra vonatkozó ajánlások.

(2)   Az (1) bekezdésben említett szabálykönyvet az adataltruista szervezetekkel és az érdekelt felekkel szoros együttműködésben kell elkészíteni.

24. cikk

A megfelelés ellenőrzése

(1)   Az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságoknak ellenőrizniük és felügyelniük kell az elismert adataltruista szervezetek nyilvános nemzeti nyilvántartásába felvett szervezetek e fejezetben meghatározott követelményeknek való megfelelését. Az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságok valamely természetes vagy jogi személy kérelme alapján is ellenőrizhetik és felügyelhetik az ilyen elismert adataltruista szervezetek megfelelését.

(2)   Az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságok hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy bekérjék az elismert adataltruista szervezetektől azokat az információkat, amelyek szükségesek az e fejezet követelményeinek való megfelelés ellenőrzéséhez. Az adatszolgáltatás-igényléseknek mindig arányban kell állniuk az elvégzendő fel adat mértékével és azokat mindig indokolással kell ellátni.

(3)   Ha az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóság megállapítja, hogy valamely elismert adataltruista szervezet nem felel meg e fejezet egy vagy több követelményének, értesítenie kell az elismert adataltruista szervezetet ezekről a megállapításokról, és lehetőséget kell adnia arra, hogy a szervezet az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kifejtse álláspontját.

(4)   Az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy az érintett szervezetet kötelezze a (3) bekezdésben említett jogsértés azonnali hatállyal vagy észszerű határidőn belül történő megszüntetésére, és megfelelő és arányos intézkedéseket kell hoznia a megfelelés biztosítása céljából.

(5)   Ha valamely elismert adataltruista szervezet még azután sem tesz eleget e fejezet egy vagy több követelményének, hogy az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóság a (3) bekezdéssel összhangban értesítette, az említett elismert adataltruista szervezetet:

a)

meg kell fosztani azon jogától, hogy bármilyen írásbeli és szóbeli kommunikáció során „az unióban elismert adataltruista szervezet” címet használja;

b)

törölni kell az elismert adataltruista szervezetek vonatkozó nyilvános nemzeti nyilvántartásából és az elismert adataltruista szervezetek nyilvános uniós nyilvántartásából.

Az első albekezdés a) pont szerinti, „az unióban elismert adataltruista szervezet” cím használatának jogát visszavonó határozatot az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságnak nyilvánosságra kell hoznia.

(6)   Ha valamely adataltruista szervezetek nyilvános nemzeti nyilvántartásába bejegyzett szervezet tevékenységi központja vagy jogi_képviselője valamely tagállamban található, de más tagállamokban tevékenykedik, a tevékenységi központ szerinti tagállamnak vagy a jogi_képviselő illetősége szerinti tagállamnak az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatósága és a többi érintett tagállam adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságai kötelesek együttműködni egymással és segíteni egymást. Ez a segítségnyújtás és együttműködés magában foglalhatja az érintett adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságok közötti, az e rendelet szerinti fel adataik ellátása céljából végzett információcserét, valamint az e cikkben említett intézkedések megtételére irányuló, indokolással ellátott kérelmeket is.

Amennyiben valamely tagállam adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatósága segítséget kér egy másik tagállam adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságától, indokolással ellátott kérelmet kell benyújtania. Az ilyen kérelemmel megkeresett, adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságnak indokolatlan késedelem nélkül, a kérelem sürgősségével arányos időkereten belül választ kell adnia.

Az e cikk szerint kért és nyújtott segítségnyújtás keretében átadott bármely információ kizárólag abban az ügyben használható fel, amellyel kapcsolatban kikérték.

31. cikk

Nemzetközi hozzáférés és továbbítás

(1)   A közszférabeli_szervezetnek, a II. fejezet alapján az adatok további_felhasználására feljogosított természetes vagy jogi személynek, az adatközvetítő szolgáltatónak vagy az elismert adataltruista szervezetnek minden észszerű technikai, jogi és szervezési intézkedést meg kell hoznia – ideértve a szerződéses megállapodások megkötését is – annak érdekében, hogy – a (2) vagy (3) bekezdés sérelme nélkül – megakadályozza az unióban tárolt nem személyes adatok nemzetközi továbbítását vagy az azokhoz való nemzetközi kormányzati hozzáférést, amennyiben az említett továbbítás vagy hozzáférés ellentétes lenne az uniós joggal vagy az érintett tagállam nemzeti jogával.

(2)   Valamely harmadik országok bíróságainak bármely olyan határozatát vagy ítéletét, valamint valamely harmadik ország közigazgatási hatóságainak bármely olyan határozatát, amely egy közszférabeli_szervezet, a II. fejezet alapján az adatok további_felhasználására feljogosított természetes vagy jogi személy, egy adatközvetítő szolgáltató vagy az elismert adataltruista szervezet számára előírja az unióban tárolt, e rendelet hatálya alá tartozó nem személyes adatok továbbítását, vagy az azokhoz az unióban való hozzáférés biztosítását, csak akkor lehet bármilyen módon elismerni vagy végrehajtani, ha az olyan hatályos nemzetközi megállapodáson, például kölcsönös jogsegélyről szóló megállapodáson alapul, amely a megkereső harmadik ország és az Unió vagy a megkereső harmadik ország és egy tagállam között jött létre.

(3)   Az e cikk (2) bekezdésében említett nemzetközi megállapodás hiányában, amennyiben egy harmadik ország bírósága vagy egy harmadik ország közigazgatási hatósága által hozott, az unióban tárolt, az e rendelet hatálya alá tartozó nem személyes adatok továbbítására vagy az azokhoz való hozzáférés biztosítására irányuló határozat vagy ítélet címzettje egy közszférabeli_szervezet, a II. fejezet alapján az adatok további_felhasználására feljogosított természetes vagy jogi személy, egy adatközvetítő szolgáltató vagy az elismert adataltruista szervezet, és a címzett az említett határozatnak való megfeleléssel az uniós jog vagy az érintett tagállam nemzeti jogának megsértését kockáztatná, az említett adatoknak az adott harmadik országbeli hatósághoz történő továbbítására vagy az azokhoz való hozzáférés biztosítására csak akkor kerülhet sor, ha:

a)

a harmadik országbeli rendszer előírja az ilyen határozat vagy ítélet indokainak és arányosságának bemutatását, valamint az ilyen határozat vagy ítélet konkrét jellegét, például azáltal, hogy az kellő hivatkozást tartalmaz bizonyos gyanúsított személyekre vagy jogsértésekre;

b)

a címzett indokolt kifogását a harmadik ország illetékes bírósága vizsgálja felül; és

c)

a határozatot vagy ítéletet kiadó vagy a közigazgatási hatóság határozatának felülvizsgálatát végző harmadik országbeli illetékes bíróságnak az adott harmadik ország joga szerint hatásköre van arra, hogy kellően figyelembe vegye az uniós jog vagy az érintett tagállam nemzeti joga által védett adatok szolgáltatójának vonatkozó jogi érdekeit.

(4)   Ha a (2) vagy a (3) bekezdésben megállapított feltételek teljesülnek, a közszférabeli_szervezetnek, a II. fejezet alapján az adatok további_felhasználására feljogosított természetes vagy jogi személynek, az adatközvetítő szolgáltatónak vagy az elismert adataltruista szervezetnek – a kérelem észszerű értelmezése alapján – csak a kérelem alapján engedélyezhető minimális adatmennyiséget kell rendelkezésre bocsátania.

(5)   A közszférabeli_szervezetnek, a II. fejezet alapján az adatok további_felhasználására feljogosított természetes vagy jogi személynek, az adatközvetítő szolgáltatónak és az elismert adataltruista szervezetnek – még a kérelem teljesítését megelőzően – tájékoztatnia kell az adatbirtokost a harmadik országbeli közigazgatási hatóság adatokhoz való hozzáférés iránti kérelmének a fennállásáról, kivéve azokat az eseteket, amikor a kérelem bűnüldözési célokat szolgál, és mindaddig, amíg ez a bűnüldözési tevékenység hatékonyságának megőrzése érdekében szükséges.

VIII. FEJEZET

Felhatalmazás és bizottsági eljárás

35. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

A Bizottság 2025. szeptember 24-ig elvégzi e rendelet értékelését, és a főbb megállapításairól jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. A jelentéshez szükség esetén jogalkotási javaslatokat kell csatolni.

A jelentésnek különösen a következők vizsgálatára kell kiterjednie:

a)

a tagállamok által a 34. cikk alapján megállapított szankciókra vonatkozó szabályok alkalmazása és működése;

b)

mennyiben felelnek meg az unióban nem letelepedett adatközvetítő szolgáltatók és elismert adataltruista szervezetek jogi_képviselői e rendeletnek, valamint mennyiben érvényesíthetők az e szolgáltatókra és szervezetekre kiszabott szankciók;

c)

a IV. fejezet szerint nyilvántartásba vett adataltruista szervezetek típusa és az adatmegosztás alapjául szolgáló közérdekű célok áttekintése a kapcsolódó egyértelmű kritériumok megállapítása érdekében.

A tagállamok megküldik az e jelentés elkészítéséhez szükséges információkat a Bizottságnak.

36. cikk

Az (EU) 2018/1724 rendelet módosítása

Az (EU) 2018/1724 rendelet II. mellékletében található táblázatban a „Vállalkozás indítása, működtetése és megszüntetése” bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

Életesemények

Eljárások

Várt eredmény, a kérelemnek adott esetben az illetékes hatóság által a nemzeti jog szerint való elbírálása függvényében

Vállalkozás indítása, működtetése és megszüntetése

Üzleti tevékenység bejegyzése, az annak gyakorlásához szükséges engedélyek, üzleti tevékenység módosítása és üzleti tevékenység megszüntetése csődeljárás vagy felszámolási eljárás nélkül, kivéve az üzleti tevékenység cégnyilvántartásba való kezdeti bejegyzését és az EUMSZ 54. cikkének második bekezdése szerinti társaságok alapítására vagy az ilyen társaságok bármilyen későbbi bejegyzési kérelmére vonatkozó eljárásokat

Visszaigazolás az üzleti tevékenység bejegyzése, módosítása vagy az engedélyezésre irányuló kérelem kézhezvételéről

 

Munkáltató (természetes személy) kötelező nyugdíj- és biztosítási rendszereknél való nyilvántartásba vétele

A nyilvántartásba vétel vagy a társadalombiztosítási nyilvántartási szám visszaigazolása

Munkavállaló kötelező nyugdíj- és biztosítási rendszereknél való bejelentése

A bejelentés vagy a társadalombiztosítási nyilvántartási szám visszaigazolása

Társaságiadó-bevallás benyújtása

Visszaigazolás a bevallás kézhezvételéről

A társadalombiztosítási rendszerek értesítése a munkavállalóval kötött szerződés megszűnéséről, ide nem értve a munkaszerződések csoportos megszüntetésére vonatkozó eljárásokat

Az értesítés kézhezvételének igazolása

A munkavállalók társadalombiztosítási járulékainak befizetése

A munkavállalók társadalombiztosítási járulékainak befizetéséről szóló elismervény vagy más igazolás

Adatközvetítő szolgáltatóként történő bejelentés

Visszaigazolás a bejelentés kézhezvételéről

Az unióban elismert adataltruista szervezetként történő nyilvántartásba vétel

Visszaigazolás a nyilvántartásba vételről

38. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2023. szeptember 24-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. május 30-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

B. LE MAIRE


(1)  HL C 286., 2021.7.16., 38. o.

(2)  Az Európai Parlament 2022. április 6-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2022. május 16 -i határozata.

(3)  A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/24/EU irányelve (2011. március 9.) a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről (HL L 88., 2011.4.4., 45. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1239 rendelete (2019. június 20.) az európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezet létrehozásáról és a 2010/65/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 198., 2019.7.25., 64. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1056 rendelete (2020. július 15.) az elektronikus áruszállítási információkról (HL L 249., 2020.7.31., 33. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010/40/EU irányelve (2010. július 7.) az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről (HL L 207., 2010.8.6., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az említett járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2018.6.14., 1. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1807 rendelete (2018. november 14.) a nem személyes adatok Európai unióban való szabad áramlásának keretéről (HL L 303., 2018.11.28., 59. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról (HL L 167., 2001.6.22., 10. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről (HL L 157., 2004.4.30., 45. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/943 irányelve (2016. június 8.) a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről (HL L 157., 2016.6.15., 1. o.).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1132 irányelve (2017. június 14.) a társasági jog egyes vonatkozásairól (HL L 169., 2017.6.30., 46. o.).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 irányelve (2019. április 17.) a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról (HL L 130., 2019.5.17., 92. o.).

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további_felhasználásáról (HL L 172., 2019.6.26., 56. o.).

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.).

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(22)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(23)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről („Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv”) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(24)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

(25)  A Bizottság 557/2013/EU rendelete (2013. június 17.) az európai statisztikákról szóló 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizalmas adatokhoz való tudományos célú hozzáférés tekintetében történő végrehajtásáról és a 831/2002/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 164., 2013.6.18., 16. o.).

(26)  Az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok jogi védelméről (HL L 77., 1996.3.27., 20. o.).

(27)  Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

(28)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.).

(29)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 295., 2018.11.21., 1. o.).

(30)  HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(31)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(32)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2102 irányelve (2016. október 26.) a közszférabeli_szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről (HL L 327., 2016.12.2., 1. o.).

(33)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (HL L 151., 2019.6.7., 70. o.).



whereas









keyboard_arrow_down