Digital Governance Act 2022/0868 HU

a)	a közszférabeli_szervezetek birtokában lévő adatok bizonyos kategóriáinak az Unión belüli további_felhasználására vonatkozó feltételek;

b)	az adatközvetítő szolgáltatások nyújtására vonatkozó bejelentési és felügyeleti keret;

c)	azon szervezetek önkéntes nyilvántartásba vételére vonatkozó keret, amelyek altruisztikus célokra rendelkezésre bocsátott adatokat gyűjtenek és kezelnek; és

d)	az Európai Adatinnovációs Testület létrehozására szolgáló keret.

(2) Ez a rendelet nem kötelezi a közszférabeli_szervezeteket az adatok további_felhasználásának engedélyezésére, és nem mentesíti a közszférabeli_szervezeteket az uniós vagy nemzeti jog alapján fennálló titoktartási kötelezettségeik alól.

Ez a rendelet nem érinti:

a)	az uniós vagy nemzeti jogban meglévő, bizonyos adatkategóriákhoz való hozzáférésre vagy azok további_felhasználására vonatkozó egyedi rendelkezéseket, különös tekintettel a hivatalos dokumentumokhoz való hozzáférés engedélyezésére és azok közzétételére; és

b)	a közszférabeli_szervezetekre az uniós vagy a nemzeti jog alapján háruló azon kötelezettségeket, hogy engedélyezzék az adatok további_felhasználását, illetve a nem személyes adatok kezelésével kapcsolatos követelményeket.

Amennyiben az ágazatspecifikus uniós vagy nemzeti jog előírja a közszférabeli_szervezetek, adatközvetítő szolgáltatók vagy az elismert adataltruista szervezetek számára további konkrét műszaki, adminisztratív vagy szervezeti követelményeknek a teljesítését – többek között engedélyezési vagy tanúsítási rendszer révén –, az említett ágazatspecifikus uniós vagy nemzeti jog érintett rendelkezéseit is alkalmazni kell. Minden ilyen további specifikus követelménynek megkülönböztetéstől mentesnek, arányosnak és objektív módon indokoltnak kell lennie.

(3) Az e rendelettel összefüggésben kezelt minden személyes adatra alkalmazni kell a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós és nemzeti jogot. Ez a rendelet különösen nem érinti az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendeletet, valamint a 2002/58/EK és az (EU) 2016/680 irányelvet, többek között a felügyeleti hatóságok jogkörei és hatáskörei tekintetében sem. Amennyiben e rendelet ellentétes a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós joggal, vagy az ilyen uniós joggal összhangban elfogadott nemzeti joggal, a személyes adatok védelmére vonatkozó releváns uniós vagy nemzeti jog az irányadó. Ez a rendelet nem teremt jogalapot a személyes adatok kezeléséhez, és nem érinti az (EU) 2016/679 vagy az (EU) 2018/1725 rendeletben vagy a 2002/58/EK vagy az (EU) 2016/680 irányelvben meghatározott jogok és kötelezettségek egyikét sem.

(4) Ez a rendelet nem érinti a versenyjog alkalmazását.

(5) Ez a rendelet nem érinti a tagállamok közbiztonsággal, védelemmel és nemzetbiztonsággal összefüggő tevékenységeivel kapcsolatos hatásköreit.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„ adat”: aktusok, tények vagy információk bármilyen digitális megjelenítése, vagy az említett aktusok, tények és információk összeállításai, többek között hang-, kép- vagy audiovizuális felvétel formájában is;

„ további_felhasználás”: a közszférabeli_szervezetek birtokában lévő adatok természetes vagy jogi személyek általi felhasználása olyan kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célokra, amelyek kívül esnek azon a közfel adat ellátása keretén belüli eredeti célon, amelyre az adatokat előállították, a közszférabeli_szervezetek közötti, kizárólag közfel adataik ellátása keretében történő adatcsere kivételével;

3.	„személyes adat”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott személyes adat;

4.	„nem személyes adat”: a személyes adatoktól eltérő adat;

5.	„ hozzájárulás”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 11. pontjában meghatározott hozzájárulás;

6.	„ engedély”: az adatfelhasználók feljogosítása arra, hogy nem személyes adatokat kezeljenek;

7.	„ érintett”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott érintett;

„ adatbirtokos”: olyan jogi személy – ideértve a közszférabeli_szervezeteket és a nemzetközi szervezeteket – vagy a szóban forgó konkrét adatok tekintetében nem érintett olyan természetes személy, amely vagy aki az alkalmazandó uniós vagy nemzeti joggal összhangban jogosult hozzáférést adni bizonyos személyes adatokhoz vagy nem személyes adatokhoz, vagy jogosult azokat megosztani;

„ adatfelhasználó”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely jogszerű hozzáféréssel rendelkezik bizonyos személyes vagy nem személyes adatokhoz, és többek között az (EU) 2016/679 rendelet értelmében a személyes adatok vonatkozásában jogosult ezeket az adatokat kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célokra felhasználni;

10.

„ adatmegosztás”: valamely érintett vagy adatbirtokos általi adatszolgáltatás egy adatfelhasználó számára az érintett adatok közös vagy egyéni felhasználása céljából, önkéntes megállapodások vagy az uniós vagy nemzeti jog alapján, közvetlenül vagy közvetítőn keresztül, például – kedvezményes díjért vagy díjmentesen – nyílt felhasználási vagy kereskedelmi engedélyek alapján;

11.

„ adatközvetítő szolgáltatás”: olyan szolgáltatás, amelynek célja kereskedelmi kapcsolatok létrehozása – technikai, jogi vagy egyéb eszközök révén – egyrészről meghatározatlan számú érintett és adatbirtokos, másrészről az adatfelhasználók közötti adatmegosztás – többek között az érintettek személyes adatokkal kapcsolatos jogainak gyakorlása – céljából; nem tartoznak e fogalommeghatározás körébe legalább a következők:

az olyan szolgáltatások, amelyek abból a célból szereznek be adatokat az adatbirtokosoktól és összesítik, gazdagítják vagy alakítják át az adatokat, hogy jelentősen növeljék azok értékét, és az így létrejött adatok felhasználását engedélyezzék az adatfelhasználóknak, anélkül, hogy az adatbirtokosok és az adatfelhasználók között kereskedelmi kapcsolatot hoznának létre;

b)	az olyan szolgáltatások, amelyek fő célja a szerzői jog által védett tartalom közvetítése;

az olyan szolgáltatások, amelyeket kizárólag egyetlen adatbirtokos vesz igénybe az említett adatbirtokos birtokában lévő adatok felhasználásának lehetővé tétele érdekében, vagy amelyeket egy zárt csoporthoz tartozó több jogi személy vesz igénybe, ideértve a szolgáltatói vagy ügyfélkapcsolatokat, illetve a szerződéssel létrehozott együttműködéseket, különösen azokat, amelyek fő célja a dolgok internetéhez csatlakoztatott tárgyak és eszközök funkcióinak biztosítása;

d)	a közszférabeli_szervezetek által kínált olyan adatmegosztási szolgáltatások, amelyeknek nem célja kereskedelmi kapcsolatok létrehozása;

12.	„ adatkezelés”: a személyes adatok tekintetében az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikke 2. pontjában meghatározott adatkezelés, a nem személyes adatok tekintetében az (EU) 2018/1807 rendelet 3. cikkének 2. pontjában meghatározott adatkezelés;

13.	„ hozzáférés”: az adatok felhasználása meghatározott műszaki, jogi vagy szervezeti követelményeknek megfelelően, anélkül, hogy ez szükségszerűen magában foglalná az adatok továbbítását vagy letöltését;

14.	jogi személy „tevékenységi központja”: az Unión belüli központi ügyvitelének helye;

15.

„ adatszövetkezetek szolgáltatásai”: olyan adatközvetítő szolgáltatások, amelyeket érintettekből, egyszemélyes vállalkozásokból vagy kkv-kból álló olyan szervezeti struktúra kínál, amelynek az említettek a tagjai, és amelynek fő céljai, hogy támogassa a tagjait bizonyos adatokra vonatkozó jogaik gyakorlásában, például arra vonatkozóan, hogy megalapozott döntéseket hozzanak az adatkezeléshez való hozzájárulásuk előtt, hogy eszmecserét folytassanak arról, hogy a tagjainak az adataikhoz fűződő érdekeit az adatkezelés milyen céljai és feltételei szolgálják a legjobban, és hogy a tagjai nevében megtárgyalja az adatkezelésre vonatkozó feltételeket, mielőtt a tagok engedélyt adnának a nem személyes adatok kezeléséhez vagy hozzájárulásukat adnák személyes adataik kezeléséhez;

16.

„ adataltruizmus”: olyan önkéntes adatmegosztás, amely az érintetteknek a rájuk vonatkozó személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulásán, vagy az adatbirtokosoknak a nem személyes adataik felhasználására vonatkozó engedélyén alapul anélkül, hogy ezért olyan díjat számítanának fel vagy kapnának, amely meghaladja az adataiknak adott esetben a nemzeti jogban előírt közérdekű célokra – mint például az egészségügy, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a mobilitás javítása, a hivatalos statisztikák fejlesztésének, előállításának és közzétételének megkönnyítése, a közszolgáltatások nyújtásának javítása, a közpolitikai döntéshozatal vagy a közérdeket szolgáló tudományos kutatás céljára – való rendelkezésre bocsátása esetén felmerült költségeik ellentételezését;

17.	„ közszférabeli_szervezet”: az állam, a regionális vagy helyi önkormányzatok, a közjogi_intézmények, vagy az olyan társulások, amelyeket egy vagy több ilyen hatóság, illetve közjogi intézmény hozott létre;

18.

„ közjogi_intézmények”: olyan szervek, amelyre a következők jellemzők:

a)	kifejezetten közérdekű célra jöttek létre, és nem ipari vagy kereskedelmi jellegűek;

b)	jogi személyiséggel rendelkeznek;

többségi részben az állam, regionális vagy helyi önkormányzatok, vagy egyéb közjogi_intézmények finanszírozzák, irányításuk e hatóságok vagy intézmények felügyelete alatt áll, vagy olyan ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testületük van, amely tagjainak több mint felét az állam, regionális vagy helyi önkormányzatok, vagy egyéb közjogi_intézmények nevezik ki;

19.

„ közvállalkozás”: olyan vállalkozás, amely felett a közszférabeli_szervezetek közvetlenül vagy közvetett módon meghatározó befolyást gyakorolhatnak tulajdonjoguknál, pénzügyi részvételüknél vagy a vállalkozást szabályozó rendelkezéseknél fogva; e fogalommeghatározás alkalmazásában a közszférabeli_szervezetek meghatározó befolyását vélelmezni kell minden olyan esetben, amikor az említett szervezetek közvetlenül vagy közvetve:

a)	birtokolják a vállalkozás jegyzett tőkéjének többségét;

b)	birtokolják a vállalkozás által kibocsátott részvényekhez kötődő szavazati jogok többségét; vagy

c)	a vállalkozás ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete tagjainak több mint a felét nevezhetik ki;

20.

„biztonságos adatkezelési környezet”: olyan fizikai vagy virtuális környezet és szervezeti eljárásmód, amely az uniós jognak, mint például – különösen az érintettek jogai, a szellemitulajdon-jogok, a kereskedelmi adatokra vonatkozó titoktartás és a statisztikai adatvédelem, valamint az adatok sértetlensége és hozzáférhetősége tekintetében – az (EU) 2016/679 rendeletnek és az alkalmazandó nemzeti jognak való megfelelés biztosítását és annak lehetővé tételét célozza, hogy a biztonságos adatkezelési környezetet biztosító szervezet meghatározza és felügyelje az összes adatkezelési műveletet, beleértve az adatok megjelenítését, tárolását, letöltését és exportálását, továbbá a számítási algoritmusok segítségével származtatott adatok kiszámítását;

21.

„ jogi_képviselő”: az Unióban letelepedett bármely olyan természetes vagy jogi személy, akit vagy amelyet kifejezetten kijelöltek valamely, az Unióban nem letelepedett adatközvetítő szolgáltató vagy az Unióban nem letelepedett olyan szervezet nevében történő eljárásra, amely közérdekű célokból természetes vagy jogi személyek által adataltruizmus alapján rendelkezésre bocsátott adatokat gyűjt, és akihez vagy amelyhez az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságok és az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságok fordulhatnak az adatközvetítő szolgáltató vagy a szervezet mellett vagy helyett az e rendelet szerinti kötelezettségek tekintetében, többek között az említett kötelezettségeket be nem tartó, az Unióban nem letelepedett adatközvetítő szolgáltatóval vagy a szervezettel szembeni végrehajtási eljárás kezdeményezése tekintetében is.

II. FEJEZET

A közszférabeli_szervezetek birtokában lévő védett adatok bizonyos kategóriáinak további_felhasználása

3. cikk

Adatkategóriák

(1) Ez a fejezet a közszférabeli_szervezetek birtokában lévő olyan adatokra vonatkozik, amelyek a következő alapon védettek:

a)	kereskedelmi adatokra vonatkozó titoktartás, ideértve az üzleti, a szakmai vagy a vállalati titkokat is;

b)	statisztikai adatvédelem;

c)	harmadik felek szellemitulajdon-jogainak védelme; vagy

d)	személyes adatok védelme, amennyiben azok az (EU) 2019/1024 irányelv hatályán kívül esnek.

(2) Ez a fejezet nem alkalmazandó az alábbiakra:

a)	a közvállalkozások birtokában lévő adatok;

b)	közszolgálati műsorszolgáltatók és leányvállalataik, valamint más szervek és leányvállalataik birtokában lévő olyan adatok, amelyek a közszolgálati műsorszolgáltatási fel adat teljesítéséhez szükségesek;

c)	kulturális intézmények és oktatási intézmények birtokában lévő adatok;

d)	közszférabeli_szervezetek birtokában lévő, közbiztonsági, védelmi vagy nemzetbiztonsági okokból védett adatok; vagy

olyan adatok, amelyek rendelkezésre bocsátása kívül esik az érintett közszférabeli_szervezeteknek a törvény vagy a tagállam más kötelező erejű rendelkezései által – vagy ilyen rendelkezések hiányában az érintett tagállam szokásos igazgatási gyakorlatával összhangban – meghatározott közfel adatainak hatályán, feltéve, hogy a közfel adatok köre átlátható és felülvizsgálat tárgyát képezi.

(3) Ez a fejezet nem érinti:

a)	az uniós és nemzeti jogot és az (1) bekezdésben említett adatkategóriák védelméről szóló azon nemzetközi megállapodásokat, amelyeknek az Unió vagy a tagállamok részes felei; és

b)	a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó uniós és nemzeti jogot.

4. cikk

Kizárólagos megállapodások tilalma

(1) Tilos a közszférabeli_szervezetek birtokában lévő, a 3. cikk (1) bekezdésében említett adatkategóriákat tartalmazó adatok további_felhasználására vonatkozó olyan megállapodások megkötése vagy egyéb gyakorlatok folytatása, amelyek kizárólagos jogokat biztosítanak, vagy amelyeknek célja vagy következménye ilyen kizárólagos jogok megadása vagy az adatok további_felhasználásra való rendelkezésre állásának korlátozása az említett megállapodásokban nem részes vagy az egyéb gyakorlatokban részt nem vevő szervezetek számára.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, az abban a bekezdésben említett adatok további_felhasználására vonatkozó kizárólagos jog a szükséges mértékben megadható közérdekű szolgáltatás nyújtásához, illetve termék szolgáltatásához, amennyiben az másképp nem lenne lehetséges.

(3) A (2) bekezdésben említett kizárólagos jogot az alkalmazandó uniós vagy nemzeti joggal összhangban álló igazgatási aktus vagy szerződéses megállapodás útján, az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetés tilalma elvének megfelelően kell megadni.

(4) Az adatok további_felhasználására vonatkozó kizárólagos jog időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot. Szerződéskötés esetén a szerződés időtartamának a kizárólagos jog időtartamával azonosnak kell lennie.

(5) A kizárólagos jog (2), (3) és (4) bekezdés szerinti megadásának – beleértve annak indokolását, hogy miért szükséges az említett jog megadása – átláthatónak és online nyilvánosan elérhetőnek kell lennie, a közbeszerzésre vonatkozó releváns uniós jognak megfelelő formában.

(6) Az (1) bekezdésben említett tilalom hatálya alá tartozó olyan megállapodásokat vagy egyéb gyakorlatokat, amelyek nem felelnek meg a (2) és (3) bekezdésben megállapított feltételeknek, és amelyeket 2022. június 23. előtt kötöttek, az alkalmazandó szerződés lejártával, de minden esetben 2024. december 24-ig meg kell szüntetni.

6. cikk

Díjak

(1) Azok a közszférabeli_szervezetek, amelyek engedélyezik a 3. cikk (1) bekezdésében említett adatkategóriák további_felhasználását, díjat számíthatnak fel az említett adatok további_felhasználásának engedélyezéséért.

(2) Az (1) bekezdés alapján felszámított díjaknak átláthatóknak, megkülönböztetésmenteseknek, arányosaknak és objektíven indokoltnak kell lenniük, és nem korlátozhatják a versenyt.

(3) A közszférabeli_szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy a díjakat online, széles körben elterjedt, határokon átnyúló pénzforgalmi szolgáltatásokon keresztül is meg lehessen fizetni, aszerinti megkülönböztetés nélkül, hogy az Unióban hol van a pénzforgalmi szolgáltató letelepedési helye, a fizetési eszköz kibocsátási helye vagy a fizetési számla helye.

(4) Amennyiben a közszférabeli_szervezetek díjat számítanak fel, intézkedéseket kell hozniuk, hogy ösztönzőket nyújtsanak a 3. cikk (1) bekezdésében említett adatkategóriák nem kereskedelmi célú, például tudományos kutatási célú, valamint kkv-k és induló innovatív vállalkozások általi további_felhasználására, az állami támogatási szabályokkal összhangban. E tekintetben a közszférabeli_szervezetek az adatokat kedvezményes díjért vagy díjmentesen is rendelkezésre bocsáthatják, különösen kkv-k, induló innovatív vállalkozások, a civil társadalom és oktatási intézmények számára. E célból a közszférabeli_szervezetek összeállíthatják a továbbfelhasználók azon kategóriáinak listáját, akik számára az adatokat kedvezményes díj ellenében vagy díjmentesen bocsátják rendelkezésre. Ezt a listát – az összeállításához használt kritériumokkal együtt – nyilvánosságra kell hozni.

(5) A díjakat a 3. cikk (1) bekezdésében említett adatkategóriák további_felhasználása iránti kérelmekre vonatkozó eljárás lefolytatásához kapcsolódó költségek alapján kell kiszámítani; és azoknak a következőkkel kapcsolatban felmerülő, szükséges költségekre kell korlátozódniuk:

a)	az adatok sokszorosítása, szolgáltatása és terjesztése;

b)	szerzői jogi engedélyeztetés;

c)	a személyes és a bizalmas üzleti adatoknak az 5. cikk (3) bekezdésében előírt anonimizálása vagy egyéb előkészítési módja;

d)	a biztonságos adatkezelési környezet karbantartása;

e)	az e fejezet szerinti további_felhasználás engedélyezésére való jognak a közszférán kívüli harmadik felektől történő megszerzése; és

f)	a továbbfelhasználók abban való segítése, hogy azon érintettektől hozzájárulást, illetve azon adatbirtokosoktól engedélyt kérjenek, akiknek a jogait és érdekeit az ilyen további_felhasználás érintheti.

(6) A díjak kiszámítására vonatkozó kritériumokat és módszertant a tagállamok állapítják meg, és hozzák nyilvánosságra. A közszférabeli_szervezetnek közzé kell tennie a költségek fő kategóriáinak a leírását és a költségek felosztására alkalmazott szabályokat.

7. cikk

Illetékes szervek

(1) Minden tagállam kijelöl az e cikkben említett fel adatok elvégzésére egy vagy több illetékes szervet – amelyek meghatározott ágazatokért való illetékességgel rendelkezhetnek – azon közszférabeli_szervezetek segítésére, amelyek hozzáférést adnak vagy tagadnak meg a 3. cikk (1) bekezdésében említett adatkategóriák további_felhasználása tekintetében. A tagállamok létrehozhatnak egy vagy több új illetékes szervet, vagy támaszkodhatnak olyan, már meglévő közszférabeli_szervezetekre vagy közszférabeli_szervezetek belső szolgálataira, amelyek teljesítik az e rendeletben megállapított feltételeket.

(2) Az illetékes szerveket meg lehet bízni azzal, hogy hozzáférést adjanak – az említett hozzáférés megadásáról rendelkező uniós vagy nemzeti jog alapján – a 3. cikk (1) bekezdésében említett adatkategóriák további_felhasználásához. Amikor a további_felhasználás céljából történő hozzáférés megadása vagy megtagadása érdekében járnak el, ezen illetékes szervekre a 4., az 5., a 6. és a 9. cikk alkalmazandó.

(3) Az illetékes szerveknek megfelelő jogi, pénzügyi, technikai és humán erőforrásokkal kell rendelkezniük ahhoz, hogy a rájuk bízott fel adatokat el tudják látni, ideértve az ahhoz szükséges technikai szakismereteket is, hogy a 3. cikk (1) bekezdésében említett adatkategóriákhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályrendszereket tartalmazó uniós vagy nemzeti jognak meg tudjanak felelni.

(4) Az (1) bekezdésben előírt segítségnek szükség esetén a következőket kell magában foglalnia:

a)	technikai támogatás nyújtása az adatok további_felhasználásához való hozzáférést biztosító biztonságos adatkezelési környezet rendelkezésre bocsátásával;

b)	iránymutatás és technikai támogatás nyújtása azzal kapcsolatban, hogy miként kell az adatokat úgy strukturálni és tárolni, hogy ezen adatok könnyen hozzáférhetők legyenek;

technikai támogatás nyújtása az álnevesítéshez és az adatkezelés oly módon történő biztosításához, amely ténylegesen megóvja az azon adatokban foglalt információk védelmét, bizalmas jellegét, sértetlenségét és hozzáférhetőségét, amelyek további_felhasználása engedélyezett, beleértve a személyes adatok anonimizálását, általánosítását, elrejtését és randomizálását vagy a magánélet védelmét szolgáló egyéb korszerű módszereket, valamint a bizalmas üzleti információk, köztük az üzleti titkok vagy a szellemitulajdon-jogok által védett tartalmak törlését;

adott esetben a közszférabeli_szervezetek segítése abban, hogy támogatást nyújtsanak a továbbfelhasználók számára ahhoz, hogy az érintettektől hozzájárulást, illetve az adatbirtokosoktól engedélyt kérjenek azok egyedi döntéseivel összhangban, többek között azon joghatóságra vonatkozóan, ahol az adatkezelést végezni kívánják, továbbá a közszférabeli_szervezetek segítése abban, hogy – amennyiben ez a gyakorlatban megvalósítható – technikai mechanizmust alakítsanak ki a továbbfelhasználók hozzájárulás vagy engedély iránti kérelmeinek továbbítására;

e)	segítségnyújtás a közszférabeli_szervezetek számára a továbbfelhasználók által az 5. cikk (10) bekezdése szerinti szerződéses kötelezettségvállalások megfelelőségének értékelése tekintetében.

(5) Minden tagállam 2023. szeptember 24-ig értesíti a Bizottságot, hogy melyik illetékes szervet jelölte ki az (1) bekezdés alapján. Minden tagállam arról is értesíti a Bizottságot, ha az említett illetékes szerv kiléte a későbbiekben változik.

8. cikk

Egyablakos információs pontok

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az 5. és 6. cikk alkalmazásával kapcsolatos minden lényeges információ elérhető és könnyen hozzáférhető legyen egy egyablakos információs ponton keresztül. A tagállamok létrehoznak egy új szervet vagy kijelölnek egy létező szervet vagy struktúrát egyablakos információs pontként. Az egyablakos információs pont hozzá lehet kapcsolva ágazati, regionális vagy helyi információs pontokhoz. Az egyablakos információs pont fel adatai automatizálhatók, feltéve hogy a közszférabeli_szervezet megfelelő támogatást biztosít.

(2) Az egyablakos információs pontnak hatáskörrel kell rendelkeznie a 3. cikk (1) bekezdésében említett adatkategóriák további_felhasználására vonatkozó érdeklődések vagy kérelmek fogadására, és – ha lehetséges és megfelelő, akkor automatikusan – továbbítania kell azokat az illetékes közszférabeli_szervezeteknek vagy adott esetben a 7. cikk (1) bekezdésében említett illetékes szerveknek. Az egyablakos információs pontnak elektronikus úton elérhetővé kell tennie egy olyan kereshető eszközlistát, amely tartalmazza az összes rendelkezésre álló adatforrást, ideértve adott esetben az ágazati, regionális vagy helyi információs pontoknál elérhető adatforrásokat is, és amely tartalmazza a rendelkezésre álló adatokat leíró releváns információkat, többek között legalább az adatok formátumát és méretét, valamint azok további_felhasználásának feltételeit.

(3) Az egyablakos információs pont létrehozhat egy olyan különálló, egyszerűsített és megfelelően dokumentált információs csatornát a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások számára, amelyet azok igényeihez és képességeihez igazít a 3. cikk (1) bekezdésében említett adatkategóriák további_felhasználásának kérelmezését illetően.

(4) A Bizottság európai egyablakos hozzáférési pontot hoz létre, amelyen keresztül elérhető a nemzeti egyablakos információs pontoknál rendelkezésre álló adatok kereshető elektronikus nyilvántartása, valamint az említett nemzeti egyablakos információs pontokon keresztül történő adatigénylések módjára vonatkozó további információk.

10. cikk

Adatközvetítő szolgáltatások

A következő adatközvetítő szolgáltatások nyújtásának meg kell felelnie a 12. cikknek, és bejelentési eljárás hatálya alá kell tartoznia:

közvetítő szolgáltatások adatbirtokosok és potenciális adatfelhasználók között, beleértve az említett szolgáltatások lehetővé tételéhez szükséges technikai vagy egyéb eszközök rendelkezésre bocsátását is; ezek a szolgáltatások magukban foglalhatják a két- vagy többoldalú adatcserét, vagy olyan platformok vagy adatbázisok létrehozását, amelyek lehetővé teszik az adatok cseréjét vagy közös felhasználását, valamint az adatbirtokosok adatfelhasználókkal való összekapcsolását szolgáló egyéb egyedi infrastruktúra létrehozását;

közvetítő szolgáltatások a potenciális adatfelhasználók és azon érintettek között, akik személyes adataikat rendelkezésre kívánják bocsátani, illetve azon természetes személyek között, akik nem személyes adatokat kívánnak rendelkezésre bocsátani, ideértve az említett szolgáltatások lehetővé tételéhez szükséges technikai vagy egyéb eszközök rendelkezésre bocsátását, különösen pedig az (EU) 2016/679 rendeletben az érintettek számára biztosított jogok gyakorlásának lehetővé tételét;

c)	adatszövetkezetek szolgáltatásai.

12. cikk

Az adatközvetítő szolgáltatások nyújtásának feltételei

A 10. cikkben említett adatközvetítő szolgáltatások nyújtására a következő feltételek alkalmazandók:

a)	az adatközvetítő szolgáltató nem használhatja az adatfelhasználók rendelkezésére bocsátásától eltérő más célra azokat az adatokat, amelyekre vonatkozóan adatközvetítő szolgáltatásokat nyújt, és az adatközvetítő szolgáltatásokat külön jogi személyen keresztül kell nyújtania;

az adatközvetítő szolgáltatásoknak az adatbirtokos vagy adatfelhasználó részére történő nyújtására vonatkozó kereskedelmi feltételek, beleértve az árazást is, nem tehetők függővé attól, hogy az adatbirtokos vagy az adatfelhasználó igénybe vesz-e más, ugyanazon adatközvetítő szolgáltató vagy egy ahhoz kapcsolt jogalany által nyújtott szolgáltatásokat, és ha igen, akkor az adatbirtokos vagy az adatfelhasználó milyen mértékben veszi igénybe az említett más szolgáltatásokat;

az adatközvetítő szolgáltatás nyújtása céljából valamely természetes vagy jogi személy bármely tevékenységével kapcsolatban gyűjtött adatok – beleértve a dátumot, az időpontot és a földrajzi helymeghatározási adatokat, a tevékenység időtartamát és az adatközvetítő szolgáltatást igénybe vevő személy által más természetes vagy jogi személyekkel létrehozott kapcsolatokat – kizárólag az adott adatközvetítő szolgáltatás fejlesztésére használhatók fel, ami magában foglalhatja az adatok csalás felderítésére vagy kiberbiztonság céljára való felhasználását, és azokat kérésre az adatbirtokosok rendelkezésére kell bocsátani;

az adatközvetítő szolgáltatónak elő kell segítenie az adatok cseréjét abban a formátumban, amelyben azokat az érintettől vagy az adatbirtokostól megkapja, és az adatokat csak az ágazaton belüli és ágazatok közötti interoperabilitás javítása érdekében vagy az adatfelhasználó kérésére vagy az uniós jog vonatkozó rendelkezése alapján, vagy pedig a nemzetközi vagy európai adatszabványokkal való harmonizáció biztosítása céljából alakíthatja át meghatározott formátumokra és az ilyen átalakítás tekintetében kívülmaradási lehetőséget kell biztosítania az érintettek vagy adatbirtokosok számára, kivéve, ha az átalakítást az uniós jog írja elő;

az adatközvetítő szolgáltatások magukban foglalhatják olyan további egyedi eszközöknek és szolgáltatásoknak az adatbirtokosok vagy érintettek részére történő nyújtását, amelyek kifejezetten az adatcsere megkönnyítését célozzák, ideértve például az ideiglenes tárolást, a gondozást, az átalakítást, az anonimizálást vagy az álnevesítést; ezek az eszközök csak az adatbirtokos vagy az érintett kifejezett kérésére vagy jóváhagyásával használhatók, és az ebben az összefüggésben kínált, harmadik féltől származó eszközöket nem használhatják az adatokat eltérő célra;

f)	az adatközvetítő szolgáltatónak biztosítania kell, hogy a szolgáltatásához való hozzáférés eljárása méltányos, átlátható és megkülönböztetésmentes legyen az érintettek, az adatbirtokosok és az adatfelhasználók számára egyaránt, az árakat és a szolgáltatási feltételeket illetően is;

g)	az adatközvetítő szolgáltatónak rendelkeznie kell olyan eljárásokkal, amelyek megakadályozzák a adatközvetítő szolgáltatásain keresztül hozzáférést kérő felekkel kapcsolatos csalárd vagy visszaélésszerű gyakorlatokat;

az adatközvetítő szolgáltatónak fizetésképtelensége esetén biztosítania kell adatközvetítő szolgáltatásainak észszerű folytonosságát, és ha ezen adatközvetítő szolgáltatások adattárolást biztosítanak, olyan mechanizmusokkal kell rendelkeznie, amelyek lehetővé teszik az adatbirtokosok és az adatfelhasználók számára, hogy hozzáférjenek adataikhoz, hogy továbbítsák vagy visszanyerjék adataikat, valamint – ha ezen adatközvetítő szolgáltatások nyújtására az érintettek és az adatfelhasználók között kerül sor – az érintettek számára lehetővé teszik jogaik gyakorlását;

i)	az adatközvetítő szolgáltatónak megfelelő intézkedésekkel kell biztosítania az egyéb adatközvetítő szolgáltatásokkal való interoperabilitást, többek között olyan nyílt szabványok révén, amelyeket általánosan alkalmaznak abban az ágazatban, amelyben az adatközvetítő szolgáltató működik;

az adatközvetítő szolgáltatónak megfelelő technikai, jogi és szervezeti intézkedéseket kell bevezetnie a nem személyes adatok olyan továbbításának vagy az azokhoz való olyan hozzáférésnek a megakadályozása érdekében, amely az uniós jog vagy az adott tagállam nemzeti joga értelmében jogellenesnek minősül;

k)	az adatközvetítő szolgáltatónak indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell az adatbirtokosokat az általa megosztott nem személyes adatokhoz való jogosulatlan hozzáférésről, valamint az ilyen adatok jogosulatlan továbbításáról vagy felhasználásáról;

az adatközvetítő szolgáltatónak intézkedéseket kell hoznia a nem személyes adatok tárolása, kezelése és továbbítása megfelelő szintű biztonságának szavatolása érdekében, valamint az adatközvetítő szolgáltatónak a legmagasabb szintű biztonságot kell biztosítania a verseny szempontjából érzékeny információk tárolása és továbbítása tekintetében;

az érintettek számára szolgáltatásokat kínáló adatközvetítő szolgáltatónak az érintettek mindenek felett álló érdeke szerint kell eljárnia jogaik gyakorlásának elősegítésekor, különösen azáltal, hogy az érintetteknek tömör, átlátható, könnyen érthető és könnyen hozzáférhető formában tájékoztatást, illetve adott esetben tanácsadást nyújt az adatfelhasználók általi tervezett adatfelhasználással, valamint az e felhasználásra vonatkozó általános szerződési feltételekkel kapcsolatban, még azelőtt, hogy az érintettek a hozzájárulásukat adnák;

ha az adatközvetítő szolgáltató eszközöket biztosít az érintettek hozzájárulásának megszerzéséhez, vagy az adatbirtokosok által rendelkezésre bocsátott adatok kezeléséhez szükséges engedélyek megszerzéséhez, adott esetben meg kell jelölnie azt a harmadik országbeli joghatóságot, ahol az adatokat felhasználni szándékoznak, és eszközöket kell biztosítania az érintettek számára hozzájárulásuk megadásához és visszavonásához, valamint az adatbirtokosok számára az adatkezelésre vonatkozó engedélyek megadásához és visszavonásához;

o)	az adatközvetítő szolgáltatónak naplót kell vezetnie az adatközvetítői tevékenységről.

15. cikk

Kivételek

Ez a fejezet nem vonatkozik az elismert adataltruista szervezetekre vagy az egyéb nonprofit szervezetekre annyiban, amennyiben a tevékenységük olyan adatok közérdekű célokból történő gyűjtéséből áll, amelyeket természetes vagy jogi személyek adataltruizmus alapján bocsátanak rendelkezésre, kivéve ha az említett szervezetek kereskedelmi kapcsolatokat szándékoznak létrehozni egyfelől meghatározatlan számú érintett és adatbirtokos, másfelől pedig adatfelhasználók között.

IV. FEJEZET

Adataltruizmus

16. cikk

Az adataltruizmusra vonatkozó nemzeti intézkedések

A tagállamok szervezeti és/vagy technikai intézkedésekkel rendelkezhetnek az adataltruizmus megkönnyítésére. E célból a tagállamok nemzeti politikákat határozhatnak meg az adataltruizmusra vonatkozóan. E nemzeti politikák többek között segíthetik az érintetteket abban, hogy a rájuk vonatkozó, közszférabeli_szervezetek birtokában lévő személyes adatokat adataltruista megfontolásból önkéntesen rendelkezésre bocsássák, valamint meghatározhatják, hogy milyen információkat kell az érintettek rendelkezésére bocsátani adataik közérdekű további_felhasználását illetően.

Ha egy tagállam ilyen nemzeti politikákat dolgoz ki, erről értesíti a Bizottságot.

21. cikk

Az érintettek és az adatbirtokosok adataikhoz fűződő jogainak és érdekeinek védelmét szolgáló egyedi követelmények

(1) Az elismert adataltruista szervezeteknek adataik bármilyen jellegű kezelése előtt világos és közérthető módon tájékoztatniuk kell az érintetteket vagy az adatbirtokosokat az alábbiakról:

a)	azon közérdekű célok és – adott esetben – kifejezett, konkrét és jogszerű célok, amely utóbbi célokra a személyes adat-kezelésnek irányulnia kell, és amely célok mindegyikére nézve a szervezet engedélyezi az adatbirtokosok vagy az érintettek adatainak az adatfelhasználók általi kezelését;

b)	azon helyszín és azon közérdekű célok, amelyen, illetve amelyekre a valamely harmadik országban végzett adatkezelést engedélyezi, amennyiben az adatkezelést az elismert adataltruista szervezet végzi.

(2) Az elismert adataltruista szervezet az adatokat nem használhatja az azon közérdekű céloktól eltérő célra, amelyekre az érintett vagy az adatbirtokos az adatkezelést engedélyezi. Az elismert adataltruista szervezet nem alkalmazhat megtévesztő marketingtechnikákat az adatszolgáltatás ösztönzése céljából.

(3) Az elismert adataltruista szervezetnek eszközöket kell biztosítania az érintettek hozzájárulásának vagy az adatbirtokosok által rendelkezésre bocsátott adatok kezelésére vonatkozó engedélyeknek a beszerzéséhez. Az elismert adataltruista szervezetnek eszközöket kell biztosítania az ilyen hozzájárulás vagy engedély egyszerű visszavonásához is.

(4) Az elismert adataltruista szervezetnek intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy szavatolja az általa adataltruizmus alapján gyűjtött nem személyes adatok tárolásának és kezelésének megfelelő szintű biztonságát.

(5) Az elismert adataltruista szervezetnek indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell az adatbirtokosokat az általa megosztott nem személyes adatokhoz való bármely jogosulatlan hozzáférésről, valamint az ilyen adatok bármely jogosulatlan továbbításáról vagy felhasználásáról.

(6) Ha az elismert adataltruista szervezet elősegíti a harmadik felek általi adatkezelést, például azáltal, hogy eszközöket biztosít az érintettek hozzájárulásának vagy az adatbirtokosok által rendelkezésre bocsátott adatok kezelésére vonatkozó engedélyeknek a beszerzéséhez, adott esetben meg kell határoznia azon harmadik ország joghatóságát, amelyben az adatokat felhasználni szándékoznak.

25. cikk

Az adataltruizmushoz való hozzájárulás európai űrlapja

(1) Az adataltruizmuson alapuló adatgyűjtés megkönnyítése érdekében a Bizottság az Európai Adatvédelmi Testülettel folytatott konzultációt követően, az Európai Adatinnovációs Testület véleményének figyelembevételével és az érdekelt felek bevonásával, végrehajtási jogi aktusok útján kidolgozza és továbbfejleszti az adataltruizmushoz való európai hozzájárulás űrlapját. Az űrlapnak lehetővé kell tennie, hogy a tagállamok egységes formátumban gyűjtsék a hozzájárulásokat vagy engedélyeket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 33. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Az adataltruizmushoz való európai hozzájárulás űrlapjának olyan moduláris megközelítésen kell alapulnia, amely lehetővé teszi a testreszabást meghatározott ágazatokban és különböző célokra.

(3) Személyes adatok megadása esetén az adataltruizmushoz való európai hozzájárulás űrlapjának biztosítania kell, hogy az érintettek az (EU) 2016/679 rendelet követelményeinek megfelelően hozzájárulást adhassanak egy adott adatkezelési művelethez és visszavonhassák azt.

(4) Az űrlapnak papíron kinyomtatható és könnyen érthető formában, valamint elektronikus, gépi olvasásra alkalmas formában kell rendelkezésre állnia.

V. FEJEZET

Illetékes hatóságok és eljárási rendelkezések

31. cikk

Nemzetközi hozzáférés és továbbítás

(1) A közszférabeli_szervezetnek, a II. fejezet alapján az adatok további_felhasználására feljogosított természetes vagy jogi személynek, az adatközvetítő szolgáltatónak vagy az elismert adataltruista szervezetnek minden észszerű technikai, jogi és szervezési intézkedést meg kell hoznia – ideértve a szerződéses megállapodások megkötését is – annak érdekében, hogy – a (2) vagy (3) bekezdés sérelme nélkül – megakadályozza az Unióban tárolt nem személyes adatok nemzetközi továbbítását vagy az azokhoz való nemzetközi kormányzati hozzáférést, amennyiben az említett továbbítás vagy hozzáférés ellentétes lenne az uniós joggal vagy az érintett tagállam nemzeti jogával.

(2) Valamely harmadik országok bíróságainak bármely olyan határozatát vagy ítéletét, valamint valamely harmadik ország közigazgatási hatóságainak bármely olyan határozatát, amely egy közszférabeli_szervezet, a II. fejezet alapján az adatok további_felhasználására feljogosított természetes vagy jogi személy, egy adatközvetítő szolgáltató vagy az elismert adataltruista szervezet számára előírja az Unióban tárolt, e rendelet hatálya alá tartozó nem személyes adatok továbbítását, vagy az azokhoz az Unióban való hozzáférés biztosítását, csak akkor lehet bármilyen módon elismerni vagy végrehajtani, ha az olyan hatályos nemzetközi megállapodáson, például kölcsönös jogsegélyről szóló megállapodáson alapul, amely a megkereső harmadik ország és az Unió vagy a megkereső harmadik ország és egy tagállam között jött létre.

(3) Az e cikk (2) bekezdésében említett nemzetközi megállapodás hiányában, amennyiben egy harmadik ország bírósága vagy egy harmadik ország közigazgatási hatósága által hozott, az Unióban tárolt, az e rendelet hatálya alá tartozó nem személyes adatok továbbítására vagy az azokhoz való hozzáférés biztosítására irányuló határozat vagy ítélet címzettje egy közszférabeli_szervezet, a II. fejezet alapján az adatok további_felhasználására feljogosított természetes vagy jogi személy, egy adatközvetítő szolgáltató vagy az elismert adataltruista szervezet, és a címzett az említett határozatnak való megfeleléssel az uniós jog vagy az érintett tagállam nemzeti jogának megsértését kockáztatná, az említett adatoknak az adott harmadik országbeli hatósághoz történő továbbítására vagy az azokhoz való hozzáférés biztosítására csak akkor kerülhet sor, ha:

a)	a harmadik országbeli rendszer előírja az ilyen határozat vagy ítélet indokainak és arányosságának bemutatását, valamint az ilyen határozat vagy ítélet konkrét jellegét, például azáltal, hogy az kellő hivatkozást tartalmaz bizonyos gyanúsított személyekre vagy jogsértésekre;

b)	a címzett indokolt kifogását a harmadik ország illetékes bírósága vizsgálja felül; és

a határozatot vagy ítéletet kiadó vagy a közigazgatási hatóság határozatának felülvizsgálatát végző harmadik országbeli illetékes bíróságnak az adott harmadik ország joga szerint hatásköre van arra, hogy kellően figyelembe vegye az uniós jog vagy az érintett tagállam nemzeti joga által védett adatok szolgáltatójának vonatkozó jogi érdekeit.

(4) Ha a (2) vagy a (3) bekezdésben megállapított feltételek teljesülnek, a közszférabeli_szervezetnek, a II. fejezet alapján az adatok további_felhasználására feljogosított természetes vagy jogi személynek, az adatközvetítő szolgáltatónak vagy az elismert adataltruista szervezetnek – a kérelem észszerű értelmezése alapján – csak a kérelem alapján engedélyezhető minimális adatmennyiséget kell rendelkezésre bocsátania.

(5) A közszférabeli_szervezetnek, a II. fejezet alapján az adatok további_felhasználására feljogosított természetes vagy jogi személynek, az adatközvetítő szolgáltatónak és az elismert adataltruista szervezetnek – még a kérelem teljesítését megelőzően – tájékoztatnia kell az adatbirtokost a harmadik országbeli közigazgatási hatóság adatokhoz való hozzáférés iránti kérelmének a fennállásáról, kivéve azokat az eseteket, amikor a kérelem bűnüldözési célokat szolgál, és mindaddig, amíg ez a bűnüldözési tevékenység hatékonyságának megőrzése érdekében szükséges.

VIII. FEJEZET

Felhatalmazás és bizottsági eljárás

whereas

keyboard_tab Digital Governance Act 2022/0868 HU

Digital Governance Act 2022/0868 HU