search

keyboard_tab Digital Governance Act 2022/0868 HU

 BG CS DA DE EL EN ES ET FI FR GA HR HU IT LV LT MT NL PL PT RO SK SL SV print pdf

2022/0868 HU cercato: 'irányuló' . Output generated live by software developed by IusOnDemand srl


expand index irányuló:


whereas irányuló:


definitions:


cloud tag: and the number of total unique words without stopwords is: 1289

 

5. cikk

A további_felhasználás feltételei

(1)   Azoknak a közszférabeli_szervezeteknek, amelyek a nemzeti jog szerint hatáskörrel rendelkeznek a 3. cikk (1) bekezdésében említett egy vagy több adatkategória további_felhasználása céljából történő hozzáférés megadására vagy megtagadására, nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenniük a további_felhasználás engedélyezésének és a további_felhasználás 8. cikkben említett egyablakos információs ponton keresztül történő kérelmezésére vonatkozó eljárásnak a feltételeit. A közszférabeli_szervezeteket a további_felhasználás céljából történő hozzáférés megadása vagy megtagadása érdekében való eljárásuk során a 7. cikk (1) bekezdésében említett illetékes szervek segíthetik.

A tagállamok biztosítják, hogy a közszférabeli_szervezetek rendelkeznek az e cikknek való megfeleléshez szükséges erőforrásokkal.

(2)   A további_felhasználás feltételeinek megkülönböztetéstől menteseknek, átláthatóknak, arányosaknak és objektíven indokoltnak kell lenniük az adatkategóriák és a további_felhasználás célja, valamint azon adatok jellege tekintetében, amelyek további_felhasználása megengedett. Az említett feltételek nem használhatók fel a verseny korlátozására.

(3)   A közszférabeli_szervezeteknek az uniós és a nemzeti joggal összhangban biztosítaniuk kell az adatok védett jellegének megóvását. A közszférabeli_szervezetek a következő követelményeket írhatják elő:

a)

az adatok további_felhasználásához való hozzáférés megadása kizárólag abban az esetben, ha a közszférabeli_szervezet vagy az illetékes szerv – a további_felhasználás iránti kérelmet követően – gondoskodott arról, hogy az adatokat:

i.

anonimizálják személyes adatok esetében; és

ii.

módosítsák, összesítsék vagy az adatfelfedés elleni védelmet szolgáló bármely más módszerrel kezeljék bizalmas üzleti információk – többek között üzleti titkok vagy szellemitulajdon-jogok által védett tartalmak – esetében;

b)

az adatokhoz való hozzáférés és azok további_felhasználása távoli eléréssel a közszférabeli_szervezet által biztosított vagy ellenőrzött biztonságos adatkezelési környezetben;

c)

az adatokhoz való hozzáférés és azok további_felhasználása azon a fizikai létesítményen belül, amelyben magas szintű biztonsági előírásoknak megfelelően a biztonságos adatkezelési környezet található, feltéve hogy a távoli hozzáférés nem engedélyezhető harmadik felek jogainak és érdekeinek veszélyeztetése nélkül.

(4)   A további_felhasználásnak a (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti engedélyezése esetén a közszférabeli_szervezeteknek olyan feltételeket kell szabniuk, amelyek megőrzik az alkalmazott biztonságos adatkezelési környezet műszaki rendszerei működésének integritását. A közszférabeli_szervezetnek fenn kell tartania a jogot arra, hogy ellenőrizze a továbbfelhasználó által végzett adatkezelés folyamatát, módszereit és eredményeit az adatvédelem sértetlenségének megóvása érdekében, továbbá fenn kell tartania a jogot arra, hogy megtiltsa az olyan eredmények felhasználását, amelyek harmadik felek jogait és érdekeit sértő információkat tartalmaznak. Az eredmények felhasználásának tilalmára vonatkozó döntésnek érthetőnek és átláthatónak kell lennie a továbbfelhasználó számára.

(5)   Amennyiben a nemzeti jog nem ír elő konkrét biztosítékokat a 3. cikk (1) bekezdésében említett adatok további_felhasználásával kapcsolatban alkalmazandó titoktartási kötelezettségekre vonatkozóan, a közszférabeli_szervezetnek ahhoz a feltételhez kell kötnie az e cikk (3) bekezdésével összhangban nyújtott adatok további_felhasználását, hogy a továbbfelhasználó betartja az azt előíró titoktartási kötelezettséget, hogy tilos a harmadik felek jogait és érdekeit sértő minden olyan információ közzététele, amelyhez a továbbfelhasználó az alkalmazott biztosítékok ellenére hozzájuthatott. A továbbfelhasználók számára tilos azon érintettek újbóli azonosítása, akikre az adatok vonatkoznak, és a továbbfelhasználóknak technikai és működési intézkedéseket kell hozniuk az anonim jelleg megszüntetésének megelőzése, valamint a közszférabeli_szervezet minden olyan adatvédelmi incidensről való értesítése érdekében, amely a szóban forgó érintettek újbóli azonosításához vezet. Nem személyes adatok jogosulatlan további_felhasználásának esetében a továbbfelhasználónak késedelem nélkül – adott esetben a közszférabeli_szervezet segítségével – tájékoztatnia kell azokat a jogi személyeket, amelyek jogait és érdekeit ez érintheti.

(6)   Ha az adatok további_felhasználása nem engedélyezhető az e cikk (3) és (4) bekezdésében megállapított kötelezettségeknek megfelelően, és az (EU) 2016/679 rendelet alapján nincs jogalap az adatok továbbítására, a közszférabeli_szervezetnek minden tőle telhetőt meg kell tennie – az uniós és a nemzeti joggal összhangban – annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a potenciális továbbfelhasználók részére abban, hogy azon érintettektől hozzájárulást, illetve azon adatbirtokosoktól engedélyt kérhessenek, akiknek a jogait és érdekeit az ilyen további_felhasználás érintheti, amennyiben ez a közszférabeli_szervezetre háruló aránytalan teher nélkül megvalósítható. A közszférabeli_szervezetet az említett segítségnyújtás során a 7. cikk (1) bekezdésében említett illetékes szervek segíthetik.

(7)   Az adatok további_felhasználása csak a szellemitulajdon-jogokkal összhangban engedhető meg. A közszférabeli_szervezetek nem gyakorolhatják az adatbázis előállítójának a 96/9/EK irányelv 7. cikke (1) bekezdésében előírt jogát a dokumentumok további_felhasználásának megakadályozása vagy az e rendelet által megszabott korlátokon túlmenő korlátozása céljából.

(8)   Amennyiben a kért adatok bizalmasnak minősülnek a kereskedelmi adatokra vonatkozó titoktartást vagy a statisztikai adatvédelmet szabályozó uniós vagy nemzeti joggal összhangban, a közszférabeli_szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy a bizalmas adatok ne kerüljenek nyilvánosságra a további_felhasználás engedélyezésének eredményeként, kivéve ha az ilyen további_felhasználás a (6) cikknek megfelelően engedélyezett.

(9)   Amennyiben egy továbbfelhasználó a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott alapon védett nem személyes adatokat egy harmadik országnak szándékozik továbbítani, az ilyen adatok további_felhasználása kérelmezésének időpontjában tájékoztatnia kell a közszférabeli_szervezetet az ilyen adatok továbbítására irányuló szándékáról, valamint e továbbítás céljáról. Az e cikk (6) bekezdésének megfelelő további_felhasználás esetében a továbbfelhasználónak – adott esetben a közszférabeli_szervezet segítségével – tájékoztatnia kell ezen szándékról, célról és a megfelelő biztosítékokról azon jogi személyt, amelynek a jogait és érdekeit ez érintheti. A közszférabeli_szervezet csak abban az esetben engedélyezheti a további_felhasználást, ha a jogi személy engedélyt ad a továbbításra.

(10)   A közszférabeli_szervezetek kizárólag akkor továbbíthatnak nem személyes bizalmas adatokat vagy szellemitulajdon-jogokkal védett adatokat egy olyan továbbfelhasználónak, aki ezen adatokat a (12) bekezdés szerint kijelölt országoktól eltérő harmadik országba szándékozik továbbítani, ha a továbbfelhasználó szerződéses kötelezettséget vállal a következőkre:

a)

a (7) és a (8) bekezdéssel összhangban előírt kötelezettségeknek való megfelelés, az adatok harmadik országba történő továbbítását követően is; valamint

b)

a továbbító közszférabeli_szervezet szerinti tagállam bíróságai joghatóságának elfogadása a (7) és a (8) bekezdésnek való megfeleléssel kapcsolatos bármely jogvita tekintetében.

(11)   A közszférabeli_szervezeteknek adott esetben és lehetőségeik mértékéig iránymutatást és segítséget kell nyújtaniuk a továbbfelhasználók számára ahhoz, hogy megfeleljenek az e cikk (10) bekezdésében említett kötelezettségeknek.

A közszférabeli_szervezetek és a továbbfelhasználók segítése érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben az e cikk (10) bekezdésében említett kötelezettségek teljesítésére vonatkozó, a szerződésekben rögzítendő mintaklauzulákat hoz létre. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 33. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(12)   Amennyiben a nem személyes adatok bizonyos harmadik országokban való további_felhasználására vonatkozóan Unió-szerte benyújtott kérelmek jelentős száma indokolja, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben megállapítja, hogy valamely harmadik ország jogi, felügyeleti és végrehajtási kerete:

a)

a szellemi tulajdon és az üzleti titkok védelmét az uniós jog által biztosított oltalommal lényegében egyenértékű módon biztosítja;

b)

ténylegesen alkalmazásra és végrehajtásra kerül; és

c)

hatékony bírósági jogorvoslatot biztosít.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 33. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(13)   Adott uniós jogalkotási aktusok a közszférabeli_szervezetek birtokában lévő, nem személyes adatok kategóriáit e cikk alkalmazásában rendkívül érzékenynek minősíthetik, amennyiben azok harmadik országokba történő továbbítása veszélyeztetheti az Unió közpolitikai célkitűzéseit – például a biztonságot és a népegészséget – vagy a nem személyes, anonimizált adatok anonim jellege megszüntetésének kockázatát idézheti elő. Amennyiben ilyen jogi aktus elfogadására kerül sor, a Bizottság a 32. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyek ezt a rendeletet az ilyen adatok harmadik országokba történő továbbítására alkalmazandó különleges feltételek megállapítása révén kiegészítik.

E különleges feltételeknek az adott uniós jogalkotási aktusban meghatározott nem személyes adatkategóriák jellegén és azokon az okokon kell alapulniuk, amelyekre tekintettel e kategóriákat a nem személyes, anonimizált adatok anonim jellege megszüntetésének kockázatára tekintettel érzékenynek minősítik. E különleges feltételeknek megkülönböztetésmentesnek kell lenniük, és az említett jogi aktusban meghatározott uniós közpolitikai célkitűzések eléréséhez szükséges mértékre kell korlátozódniuk, az Unió nemzetközi kötelezettségeivel összhangban.

Amennyiben az első albekezdésben említett adott uniós jogalkotási aktusok ezt előírják, e különleges feltételek között szerepelhetnek a továbbításra alkalmazandó feltételek vagy az ezzel kapcsolatos technikai intézkedések, az adatok harmadik országokban történő további_felhasználására vonatkozó korlátozások vagy azon személyek kategóriái, akik jogosultak az említett adatok harmadik országokba történő továbbítására, vagy kivételes esetekben a harmadik országokba történő továbbításra vonatkozó korlátozások.

(14)   Az a természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek a nem személyes adatok további_felhasználásának jogát megadták, az adatokat csak olyan harmadik országokba továbbíthatja, amelyek tekintetében teljesülnek a (10), a (12) és a (13) bekezdésben foglalt követelmények.

14. cikk

A megfelelés ellenőrzése

(1)   Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságoknak ellenőrizniük és felügyelniük kell az adatközvetítő szolgáltatók e fejezet követelményeinek való megfelelését. Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságok természetes vagy jogi személyek kérelme alapján is ellenőrizhetik és felügyelhetik az adatközvetítő szolgáltatók megfelelőségét.

(2)   Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy minden olyan információt bekérhessenek az adatközvetítő szolgáltatóktól vagy azok jogi_képviselőitől, amely az e fejezetben megállapított követelményeknek való megfelelés ellenőrzéséhez szükséges. Az adatszolgáltatás-igényléseknek mindig arányban kell állniuk az elvégzendő fel adat mértékével és azokat mindig indokolással kell ellátni.

(3)   Ha az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóság megállapítja, hogy egy adatközvetítő szolgáltató nem felel meg az e fejezetben meghatározott követelmények közül egynek vagy többnek, értesítenie kell az adatközvetítő szolgáltatót ezekről a megállapításokról, és lehetővé kell tennie a szolgáltató számára, hogy az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kifejtse álláspontját.

(4)   Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az érintett szolgáltatót kötelezze a (3) bekezdésben említett jogsértés észszerű határidőn belüli vagy – súlyos jogsértés esetén – azonnali hatállyal történő megszüntetésére, és megfelelő és arányos intézkedéseket hoz a megfelelés biztosítása céljából. E tekintetben az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy adott esetben:

a)

közigazgatási eljárás keretében visszatartó erejű bírságot szabjon ki – amely kényszerítő bírság és visszamenőleges hatályú bírság is lehet –, és/vagy bírság kiszabására irányuló bírósági eljárást kezdeményezzen;

b)

az adatközvetítő szolgáltatás nyújtása megkezdésének addig az időponting való elhalasztására vagy az adatközvetítő szolgáltatás nyújtásának addig az időpontig való felfüggesztésére kötelezzen, amikorra az adatközvetítő szolgáltatás feltételeinek az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóság kérésének megfelelően történő bármely módosítására sor kerül; vagy

c)

az adatközvetítő szolgáltatás nyújtásának megszüntetésére kötelezzen abban az esetben, ha a súlyos vagy ismétlődő jogsértéseket a (3) bekezdés szerinti előzetes értesítés vagy figyelmeztetés ellenére sem orvosolták.

Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak a szolgáltatás nyújtásának az első albekezdés c) pontja szerinti megszüntetésére való kötelezést követően fel kell kérnie a Bizottságot, hogy törölje az adatközvetítő szolgáltatót az adatközvetítő szolgáltatók nyilvántartásából.

Ha az adatközvetítő szolgáltató orvosolja a jogsértéseket, ezen adatközvetítő szolgáltatónak új bejelentést kell tennie az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóság részére. Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak minden egyes új bejelentésről értesítenie kell a Bizottságot.

(5)   Amennyiben az Unióban nem letelepedett adatközvetítő szolgáltató nem jelöl ki jogi_képviselőt, vagy ha a jogi_képviselő nem nyújtja be – miután arra felkérést kapott az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságtól – az e rendeletnek való megfelelés teljes körű igazolásához szükséges információkat, az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy elhalassza az adatközvetítő szolgáltatás nyújtásának megkezdését vagy felfüggessze az adatközvetítő szolgáltatás nyújtását mindaddig, amíg a jogi_képviselőt ki nem jelölik vagy a szükséges információkat be nem nyújtják.

(6)   Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságoknak haladéktalanul értesíteniük kell az érintett adatközvetítő szolgáltatót a (4) és az (5) bekezdés alapján hozott intézkedésekről és azok indokairól, valamint a szóban forgó hiányosságok orvoslásához szükséges lépésekről, és észszerű, legfeljebb 30 napos határidőt kell meghatározniuk az adatközvetítő szolgáltató számára az ezen intézkedéseknek való megfeleléshez.

(7)   Ha az adatközvetítő szolgáltató tevékenységi központja vagy jogi_képviselője valamely tagállamban van, de más tagállamokban nyújt szolgáltatásokat, a tevékenységi központ szerinti tagállamnak vagy a jogi_képviselő illetősége szerinti tagállamnak az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatósága és a többi érintett tagállam adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságai kötelesek együttműködni egymással és segíteni egymást. Ez a segítségnyújtás és együttműködés magában foglalhatja az érintett adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságok közötti, az e rendelet szerinti fel adataik ellátása céljából végzett információcserét, valamint az e cikkben említett intézkedések megtételére irányuló, indokolással ellátott kérelmeket is.

Amennyiben valamely tagállamban az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóság segítséget kíván kérni egy másik tagállam adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságától, megfelelően indokolt kérelmet kell benyújtania. Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak e kérelemre indokolatlan késedelem nélkül, a kérelem sürgősségével arányos időkereten belül választ kell adnia.

Az e cikk szerint kért és nyújtott segítségnyújtás keretében átadott bármely információ kizárólag abban az ügyben használható fel, amellyel kapcsolatban kikérték.

24. cikk

A megfelelés ellenőrzése

(1)   Az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságoknak ellenőrizniük és felügyelniük kell az elismert adataltruista szervezetek nyilvános nemzeti nyilvántartásába felvett szervezetek e fejezetben meghatározott követelményeknek való megfelelését. Az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságok valamely természetes vagy jogi személy kérelme alapján is ellenőrizhetik és felügyelhetik az ilyen elismert adataltruista szervezetek megfelelését.

(2)   Az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságok hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy bekérjék az elismert adataltruista szervezetektől azokat az információkat, amelyek szükségesek az e fejezet követelményeinek való megfelelés ellenőrzéséhez. Az adatszolgáltatás-igényléseknek mindig arányban kell állniuk az elvégzendő fel adat mértékével és azokat mindig indokolással kell ellátni.

(3)   Ha az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóság megállapítja, hogy valamely elismert adataltruista szervezet nem felel meg e fejezet egy vagy több követelményének, értesítenie kell az elismert adataltruista szervezetet ezekről a megállapításokról, és lehetőséget kell adnia arra, hogy a szervezet az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kifejtse álláspontját.

(4)   Az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy az érintett szervezetet kötelezze a (3) bekezdésben említett jogsértés azonnali hatállyal vagy észszerű határidőn belül történő megszüntetésére, és megfelelő és arányos intézkedéseket kell hoznia a megfelelés biztosítása céljából.

(5)   Ha valamely elismert adataltruista szervezet még azután sem tesz eleget e fejezet egy vagy több követelményének, hogy az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóság a (3) bekezdéssel összhangban értesítette, az említett elismert adataltruista szervezetet:

a)

meg kell fosztani azon jogától, hogy bármilyen írásbeli és szóbeli kommunikáció során „az Unióban elismert adataltruista szervezet” címet használja;

b)

törölni kell az elismert adataltruista szervezetek vonatkozó nyilvános nemzeti nyilvántartásából és az elismert adataltruista szervezetek nyilvános uniós nyilvántartásából.

Az első albekezdés a) pont szerinti, „az Unióban elismert adataltruista szervezet” cím használatának jogát visszavonó határozatot az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságnak nyilvánosságra kell hoznia.

(6)   Ha valamely adataltruista szervezetek nyilvános nemzeti nyilvántartásába bejegyzett szervezet tevékenységi központja vagy jogi_képviselője valamely tagállamban található, de más tagállamokban tevékenykedik, a tevékenységi központ szerinti tagállamnak vagy a jogi_képviselő illetősége szerinti tagállamnak az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatósága és a többi érintett tagállam adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságai kötelesek együttműködni egymással és segíteni egymást. Ez a segítségnyújtás és együttműködés magában foglalhatja az érintett adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságok közötti, az e rendelet szerinti fel adataik ellátása céljából végzett információcserét, valamint az e cikkben említett intézkedések megtételére irányuló, indokolással ellátott kérelmeket is.

Amennyiben valamely tagállam adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatósága segítséget kér egy másik tagállam adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságától, indokolással ellátott kérelmet kell benyújtania. Az ilyen kérelemmel megkeresett, adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságnak indokolatlan késedelem nélkül, a kérelem sürgősségével arányos időkereten belül választ kell adnia.

Az e cikk szerint kért és nyújtott segítségnyújtás keretében átadott bármely információ kizárólag abban az ügyben használható fel, amellyel kapcsolatban kikérték.

30. cikk

Az Európai Adatinnovációs Testület fel adatai

Az Európai Adatinnovációs Testületnek a következő fel adatokat kell ellátnia:

a)

tanácsadás és segítségnyújtás a Bizottság részére a 7. cikk (1) bekezdésében említett közszférabeli_szervezetek és illetékes szervek által a 3. cikk (1) bekezdésében említett adatkategóriák további_felhasználására irányuló kérelmek kezelése során következetesen követendő gyakorlat kialakítására vonatkozóan;

b)

tanácsadás és segítségnyújtás a Bizottság részére az adataltruizmus Unió-szerte követendő következetes gyakorlatának kialakítására vonatkozóan;

c)

tanácsadás és segítségnyújtás a Bizottság részére az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságok és az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságok által az adatközvetítő szolgáltatókra és az elismert adataltruista szervezetekre vonatkozó követelmények alkalmazása során következetesen követendő gyakorlat kialakítására vonatkozóan;

d)

tanácsadás és segítségnyújtás a Bizottság részére az arra vonatkozó következetes iránymutatások kidolgozására vonatkozóan, hogy miként lehetne e rendelet keretében a legjobban megvédeni a jogosulatlan hozzáféréstől – amely a szellemitulajdon-lopás vagy az ipari kémkedés kockázatával jár – a nem személyes, bizalmas üzleti adatokat, különösen az üzleti titkokat, de az olyan nem személyes adatokat is, amelyek szellemitulajdon-jogok által védett tartalmat képeznek;

e)

tanácsadás és segítségnyújtás a Bizottság részére az adatcserére és -tárolásra vonatkozó kiberbiztonsági követelményekkel kapcsolatos következetes iránymutatások kidolgozására vonatkozóan;

f)

tanácsadás a Bizottság részére – különösen a szabványügyi szervezetek észrevételeinek a figyelembevételével – az adatfelhasználáshoz és az újonnan megjelenő közös európai adatterek közötti ágazatközi adatmegosztáshoz alkalmazandó és kialakítandó ágazatközi szabványok priorizálását, az ágazatközi összehasonlítást és a biztonságra vonatkozó ágazati követelményekkel és a hozzáférési eljárásokkal kapcsolatos legjobb gyakorlatok megosztását illetően – figyelembe véve az ágazatspecifikus szabványosítási tevékenységeket –, különösen annak tisztázása és megkülönböztetése tekintetében, hogy mely szabványok és gyakorlatok ágazatközi jellegűek, és melyek ágazati jellegűek;

g)

segítségnyújtás a Bizottság részére – különösen a szabványügyi szervezetek észrevételeinek a figyelembevételével – a belső piac és a belső piaci adatgazdaság széttöredezettségének a kezelésében, amely az adatok nemzetközi és ágazatközi interoperabilitásának, valamint a különböző ágazatok és területek közötti adatmegosztási szolgáltatásoknak a javításával valósulhat meg, a meglévő európai, nemzetközi vagy nemzeti szabványokra építve, többek között a közös európai adatterek létrehozásának ösztönzése céljából;

h)

iránymutatástervetek kidolgozása a közös európai adatterekre, nevezetesen közös szabványok és gyakorlatok olyan cél- vagy ágazatspecifikus, illetve ágazatközi interoperábilis kereteire, amelyek az új termékek és szolgáltatások kifejlesztését, a tudományos kutatást vagy civil társadalmi kezdeményezéseket szolgáló adatmegosztásra vagy közös adatkezelésre irányulnak; e közös szabványoknak és gyakorlatoknak figyelembe kell venniük a meglévő szabványokat, meg kell felelniük a versenyszabályoknak, továbbá megkülönböztetésmentes hozzáférést kell biztosítaniuk valamennyi résztvevő számára az Unión belüli adatmegosztás előmozdítása, valamint a meglévő és a jövőbeli adatterekben rejlő lehetőségek kiaknázása céljából; amely iránymutatástervezetek többek között az alábbiakra terjednek ki:

i.

az adatfelhasználáshoz és az ágazatközi adatmegosztáshoz alkalmazandó és kialakítandó ágazatközi szabványok, az ágazatközi összehasonlítás, a biztonságra vonatkozó ágazati követelményekkel és a hozzáférési eljárásokkal kapcsolatos legjobb gyakorlatok megosztása – figyelembe véve az ágazatspecifikus szabványosítási tevékenységeket –, valamint különösen annak tisztázása és megkülönböztetése, hogy mely szabványok és gyakorlatok ágazatközi jellegűek, és melyek ágazati jellegűek;

ii.

a piacra lépés akadályainak elhárítását és a bezáródási hatások elkerülését célzó követelmények, amelyek a tisztességes verseny és az interoperabilitás biztosításához szükségesek;

iii.

megfelelő védelem a harmadik országokba irányuló jogszerű adattovábbítás tekintetében, ideértve az uniós jog által tiltott adattovábbítás elleni biztosítékokat is;

iv.

az érdekelt felek megfelelő és megkülönböztetésmentes képviselete a közös európai adatterek irányításában;

v.

a kiberbiztonsági követelmények betartása az uniós joggal összhangban;

i)

a tagállamok közötti együttműködés elősegítése olyan harmonizált feltételek meghatározásával kapcsolatban, amelyek a közszférabeli_szervezetek birtokában lévő, a 3. cikk (1) bekezdése szerinti adatkategóriáknak a belső piacon történő további_felhasználására vonatkoznak;

j)

az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságok és az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságok közötti együttműködés elősegítése kapacitásépítés és információcsere révén, különösen az adatközvetítő szolgáltatókra vonatkozó bejelentési eljárással, valamint az elismert adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételével és ellenőrzésével kapcsolatos hatékony információcsere módszereinek a kidolgozása révén – beleértve a díjak és a szankciók meghatározása terén folytatott koordinációt is –, valamint az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságok és az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságok közötti együttműködés elősegítése a nemzetközi hozzáférés és adattovábbítás terén;

k)

tanácsadás és segítségnyújtás a Bizottság részére annak értékeléséhez, hogy szükség van-e az 5. cikk (11) és (12) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok elfogadására;

l)

tanácsadás és segítségnyújtás a Bizottság részére az adataltruizmushoz való hozzájárulás európai űrlapjának a 25. cikk (1) bekezdésével összhangban történő kidolgozásához;

m)

tanácsadás a Bizottság részére a nem személyes adatokra vonatkozó nemzetközi szabályozási környezet javításával – például a szabványosítással – kapcsolatban.

VII. FEJEZET

Nemzetközi hozzáférés és továbbítás

31. cikk

Nemzetközi hozzáférés és továbbítás

(1)   A közszférabeli_szervezetnek, a II. fejezet alapján az adatok további_felhasználására feljogosított természetes vagy jogi személynek, az adatközvetítő szolgáltatónak vagy az elismert adataltruista szervezetnek minden észszerű technikai, jogi és szervezési intézkedést meg kell hoznia – ideértve a szerződéses megállapodások megkötését is – annak érdekében, hogy – a (2) vagy (3) bekezdés sérelme nélkül – megakadályozza az Unióban tárolt nem személyes adatok nemzetközi továbbítását vagy az azokhoz való nemzetközi kormányzati hozzáférést, amennyiben az említett továbbítás vagy hozzáférés ellentétes lenne az uniós joggal vagy az érintett tagállam nemzeti jogával.

(2)   Valamely harmadik országok bíróságainak bármely olyan határozatát vagy ítéletét, valamint valamely harmadik ország közigazgatási hatóságainak bármely olyan határozatát, amely egy közszférabeli_szervezet, a II. fejezet alapján az adatok további_felhasználására feljogosított természetes vagy jogi személy, egy adatközvetítő szolgáltató vagy az elismert adataltruista szervezet számára előírja az Unióban tárolt, e rendelet hatálya alá tartozó nem személyes adatok továbbítását, vagy az azokhoz az Unióban való hozzáférés biztosítását, csak akkor lehet bármilyen módon elismerni vagy végrehajtani, ha az olyan hatályos nemzetközi megállapodáson, például kölcsönös jogsegélyről szóló megállapodáson alapul, amely a megkereső harmadik ország és az Unió vagy a megkereső harmadik ország és egy tagállam között jött létre.

(3)   Az e cikk (2) bekezdésében említett nemzetközi megállapodás hiányában, amennyiben egy harmadik ország bírósága vagy egy harmadik ország közigazgatási hatósága által hozott, az Unióban tárolt, az e rendelet hatálya alá tartozó nem személyes adatok továbbítására vagy az azokhoz való hozzáférés biztosítására irányuló határozat vagy ítélet címzettje egy közszférabeli_szervezet, a II. fejezet alapján az adatok további_felhasználására feljogosított természetes vagy jogi személy, egy adatközvetítő szolgáltató vagy az elismert adataltruista szervezet, és a címzett az említett határozatnak való megfeleléssel az uniós jog vagy az érintett tagállam nemzeti jogának megsértését kockáztatná, az említett adatoknak az adott harmadik országbeli hatósághoz történő továbbítására vagy az azokhoz való hozzáférés biztosítására csak akkor kerülhet sor, ha:

a)

a harmadik országbeli rendszer előírja az ilyen határozat vagy ítélet indokainak és arányosságának bemutatását, valamint az ilyen határozat vagy ítélet konkrét jellegét, például azáltal, hogy az kellő hivatkozást tartalmaz bizonyos gyanúsított személyekre vagy jogsértésekre;

b)

a címzett indokolt kifogását a harmadik ország illetékes bírósága vizsgálja felül; és

c)

a határozatot vagy ítéletet kiadó vagy a közigazgatási hatóság határozatának felülvizsgálatát végző harmadik országbeli illetékes bíróságnak az adott harmadik ország joga szerint hatásköre van arra, hogy kellően figyelembe vegye az uniós jog vagy az érintett tagállam nemzeti joga által védett adatok szolgáltatójának vonatkozó jogi érdekeit.

(4)   Ha a (2) vagy a (3) bekezdésben megállapított feltételek teljesülnek, a közszférabeli_szervezetnek, a II. fejezet alapján az adatok további_felhasználására feljogosított természetes vagy jogi személynek, az adatközvetítő szolgáltatónak vagy az elismert adataltruista szervezetnek – a kérelem észszerű értelmezése alapján – csak a kérelem alapján engedélyezhető minimális adatmennyiséget kell rendelkezésre bocsátania.

(5)   A közszférabeli_szervezetnek, a II. fejezet alapján az adatok további_felhasználására feljogosított természetes vagy jogi személynek, az adatközvetítő szolgáltatónak és az elismert adataltruista szervezetnek – még a kérelem teljesítését megelőzően – tájékoztatnia kell az adatbirtokost a harmadik országbeli közigazgatási hatóság adatokhoz való hozzáférés iránti kérelmének a fennállásáról, kivéve azokat az eseteket, amikor a kérelem bűnüldözési célokat szolgál, és mindaddig, amíg ez a bűnüldözési tevékenység hatékonyságának megőrzése érdekében szükséges.

VIII. FEJEZET

Felhatalmazás és bizottsági eljárás

36. cikk

Az (EU) 2018/1724 rendelet módosítása

Az (EU) 2018/1724 rendelet II. mellékletében található táblázatban a „Vállalkozás indítása, működtetése és megszüntetése” bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

Életesemények

Eljárások

Várt eredmény, a kérelemnek adott esetben az illetékes hatóság által a nemzeti jog szerint való elbírálása függvényében

Vállalkozás indítása, működtetése és megszüntetése

Üzleti tevékenység bejegyzése, az annak gyakorlásához szükséges engedélyek, üzleti tevékenység módosítása és üzleti tevékenység megszüntetése csődeljárás vagy felszámolási eljárás nélkül, kivéve az üzleti tevékenység cégnyilvántartásba való kezdeti bejegyzését és az EUMSZ 54. cikkének második bekezdése szerinti társaságok alapítására vagy az ilyen társaságok bármilyen későbbi bejegyzési kérelmére vonatkozó eljárásokat

Visszaigazolás az üzleti tevékenység bejegyzése, módosítása vagy az engedélyezésre irányuló kérelem kézhezvételéről

 

Munkáltató (természetes személy) kötelező nyugdíj- és biztosítási rendszereknél való nyilvántartásba vétele

A nyilvántartásba vétel vagy a társadalombiztosítási nyilvántartási szám visszaigazolása

Munkavállaló kötelező nyugdíj- és biztosítási rendszereknél való bejelentése

A bejelentés vagy a társadalombiztosítási nyilvántartási szám visszaigazolása

Társaságiadó-bevallás benyújtása

Visszaigazolás a bevallás kézhezvételéről

A társadalombiztosítási rendszerek értesítése a munkavállalóval kötött szerződés megszűnéséről, ide nem értve a munkaszerződések csoportos megszüntetésére vonatkozó eljárásokat

Az értesítés kézhezvételének igazolása

A munkavállalók társadalombiztosítási járulékainak befizetése

A munkavállalók társadalombiztosítási járulékainak befizetéséről szóló elismervény vagy más igazolás

Adatközvetítő szolgáltatóként történő bejelentés

Visszaigazolás a bejelentés kézhezvételéről

Az Unióban elismert adataltruista szervezetként történő nyilvántartásba vétel

Visszaigazolás a nyilvántartásba vételről

38. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2023. szeptember 24-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. május 30-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

B. LE MAIRE

(1)  HL C 286., 2021.7.16., 38. o.

(2)  Az Európai Parlament 2022. április 6-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2022. május 16 -i határozata.

(3)  A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/24/EU irányelve (2011. március 9.) a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről (HL L 88., 2011.4.4., 45. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1239 rendelete (2019. június 20.) az európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezet létrehozásáról és a 2010/65/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 198., 2019.7.25., 64. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1056 rendelete (2020. július 15.) az elektronikus áruszállítási információkról (HL L 249., 2020.7.31., 33. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010/40/EU irányelve (2010. július 7.) az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről (HL L 207., 2010.8.6., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az említett járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2018.6.14., 1. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1807 rendelete (2018. november 14.) a nem személyes adatok Európai Unióban való szabad áramlásának keretéről (HL L 303., 2018.11.28., 59. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról (HL L 167., 2001.6.22., 10. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről (HL L 157., 2004.4.30., 45. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/943 irányelve (2016. június 8.) a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről (HL L 157., 2016.6.15., 1. o.).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1132 irányelve (2017. június 14.) a társasági jog egyes vonatkozásairól (HL L 169., 2017.6.30., 46. o.).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 irányelve (2019. április 17.) a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról (HL L 130., 2019.5.17., 92. o.).

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további_felhasználásáról (HL L 172., 2019.6.26., 56. o.).

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.).

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(22)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(23)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről („Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv”) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(24)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

(25)  A Bizottság 557/2013/EU rendelete (2013. június 17.) az európai statisztikákról szóló 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizalmas adatokhoz való tudományos célú hozzáférés tekintetében történő végrehajtásáról és a 831/2002/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 164., 2013.6.18., 16. o.).

(26)  Az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok jogi védelméről (HL L 77., 1996.3.27., 20. o.).

(27)  Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

(28)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.).

(29)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 295., 2018.11.21., 1. o.).

(30)  HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(31)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(32)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2102 irányelve (2016. október 26.) a közszférabeli_szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről (HL L 327., 2016.12.2., 1. o.).

(33)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (HL L 151., 2019.6.7., 70. o.).


whereas
keyboard_arrow_down