search


keyboard_tab Digital Governance Act 2022/0868 HU

BG CS DA DE EL EN ES ET FI FR GA HR HU IT LV LT MT NL PL PT RO SK SL SV print pdf

2022/0868 HU cercato: 'esetében' . Output generated live by software developed by IusOnDemand srl


expand index esetében:


whereas esetében:


definitions:


cloud tag: and the number of total unique words without stopwords is: 851

 

5. cikk

A további_felhasználás feltételei

(1)   Azoknak a közszférabeli_szervezeteknek, amelyek a nemzeti jog szerint hatáskörrel rendelkeznek a 3. cikk (1) bekezdésében említett egy vagy több adatkategória további_felhasználása céljából történő hozzáférés megadására vagy megtagadására, nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenniük a további_felhasználás engedélyezésének és a további_felhasználás 8. cikkben említett egyablakos információs ponton keresztül történő kérelmezésére vonatkozó eljárásnak a feltételeit. A közszférabeli_szervezeteket a további_felhasználás céljából történő hozzáférés megadása vagy megtagadása érdekében való eljárásuk során a 7. cikk (1) bekezdésében említett illetékes szervek segíthetik.

A tagállamok biztosítják, hogy a közszférabeli_szervezetek rendelkeznek az e cikknek való megfeleléshez szükséges erőforrásokkal.

(2)   A további_felhasználás feltételeinek megkülönböztetéstől menteseknek, átláthatóknak, arányosaknak és objektíven indokoltnak kell lenniük az adatkategóriák és a további_felhasználás célja, valamint azon adatok jellege tekintetében, amelyek további_felhasználása megengedett. Az említett feltételek nem használhatók fel a verseny korlátozására.

(3)   A közszférabeli_szervezeteknek az uniós és a nemzeti joggal összhangban biztosítaniuk kell az adatok védett jellegének megóvását. A közszférabeli_szervezetek a következő követelményeket írhatják elő:

a)

az adatok további_felhasználásához való hozzáférés megadása kizárólag abban az esetben, ha a közszférabeli_szervezet vagy az illetékes szerv – a további_felhasználás iránti kérelmet követően – gondoskodott arról, hogy az adatokat:

i.

anonimizálják személyes adatok esetében; és

ii.

módosítsák, összesítsék vagy az adatfelfedés elleni védelmet szolgáló bármely más módszerrel kezeljék bizalmas üzleti információk – többek között üzleti titkok vagy szellemitulajdon-jogok által védett tartalmak – esetében;

b)

az adatokhoz való hozzáférés és azok további_felhasználása távoli eléréssel a közszférabeli_szervezet által biztosított vagy ellenőrzött biztonságos adatkezelési környezetben;

c)

az adatokhoz való hozzáférés és azok további_felhasználása azon a fizikai létesítményen belül, amelyben magas szintű biztonsági előírásoknak megfelelően a biztonságos adatkezelési környezet található, feltéve hogy a távoli hozzáférés nem engedélyezhető harmadik felek jogainak és érdekeinek veszélyeztetése nélkül.

(4)   A további_felhasználásnak a (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti engedélyezése esetén a közszférabeli_szervezeteknek olyan feltételeket kell szabniuk, amelyek megőrzik az alkalmazott biztonságos adatkezelési környezet műszaki rendszerei működésének integritását. A közszférabeli_szervezetnek fenn kell tartania a jogot arra, hogy ellenőrizze a továbbfelhasználó által végzett adatkezelés folyamatát, módszereit és eredményeit az adatvédelem sértetlenségének megóvása érdekében, továbbá fenn kell tartania a jogot arra, hogy megtiltsa az olyan eredmények felhasználását, amelyek harmadik felek jogait és érdekeit sértő információkat tartalmaznak. Az eredmények felhasználásának tilalmára vonatkozó döntésnek érthetőnek és átláthatónak kell lennie a továbbfelhasználó számára.

(5)   Amennyiben a nemzeti jog nem ír elő konkrét biztosítékokat a 3. cikk (1) bekezdésében említett adatok további_felhasználásával kapcsolatban alkalmazandó titoktartási kötelezettségekre vonatkozóan, a közszférabeli_szervezetnek ahhoz a feltételhez kell kötnie az e cikk (3) bekezdésével összhangban nyújtott adatok további_felhasználását, hogy a továbbfelhasználó betartja az azt előíró titoktartási kötelezettséget, hogy tilos a harmadik felek jogait és érdekeit sértő minden olyan információ közzététele, amelyhez a továbbfelhasználó az alkalmazott biztosítékok ellenére hozzájuthatott. A továbbfelhasználók számára tilos azon érintettek újbóli azonosítása, akikre az adatok vonatkoznak, és a továbbfelhasználóknak technikai és működési intézkedéseket kell hozniuk az anonim jelleg megszüntetésének megelőzése, valamint a közszférabeli_szervezet minden olyan adatvédelmi incidensről való értesítése érdekében, amely a szóban forgó érintettek újbóli azonosításához vezet. Nem személyes adatok jogosulatlan további_felhasználásának esetében a továbbfelhasználónak késedelem nélkül – adott esetben a közszférabeli_szervezet segítségével – tájékoztatnia kell azokat a jogi személyeket, amelyek jogait és érdekeit ez érintheti.

(6)   Ha az adatok további_felhasználása nem engedélyezhető az e cikk (3) és (4) bekezdésében megállapított kötelezettségeknek megfelelően, és az (EU) 2016/679 rendelet alapján nincs jogalap az adatok továbbítására, a közszférabeli_szervezetnek minden tőle telhetőt meg kell tennie – az uniós és a nemzeti joggal összhangban – annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a potenciális továbbfelhasználók részére abban, hogy azon érintettektől hozzájárulást, illetve azon adatbirtokosoktól engedélyt kérhessenek, akiknek a jogait és érdekeit az ilyen további_felhasználás érintheti, amennyiben ez a közszférabeli_szervezetre háruló aránytalan teher nélkül megvalósítható. A közszférabeli_szervezetet az említett segítségnyújtás során a 7. cikk (1) bekezdésében említett illetékes szervek segíthetik.

(7)   Az adatok további_felhasználása csak a szellemitulajdon-jogokkal összhangban engedhető meg. A közszférabeli_szervezetek nem gyakorolhatják az adatbázis előállítójának a 96/9/EK irányelv 7. cikke (1) bekezdésében előírt jogát a dokumentumok további_felhasználásának megakadályozása vagy az e rendelet által megszabott korlátokon túlmenő korlátozása céljából.

(8)   Amennyiben a kért adatok bizalmasnak minősülnek a kereskedelmi adatokra vonatkozó titoktartást vagy a statisztikai adatvédelmet szabályozó uniós vagy nemzeti joggal összhangban, a közszférabeli_szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy a bizalmas adatok ne kerüljenek nyilvánosságra a további_felhasználás engedélyezésének eredményeként, kivéve ha az ilyen további_felhasználás a (6) cikknek megfelelően engedélyezett.

(9)   Amennyiben egy továbbfelhasználó a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott alapon védett nem személyes adatokat egy harmadik országnak szándékozik továbbítani, az ilyen adatok további_felhasználása kérelmezésének időpontjában tájékoztatnia kell a közszférabeli_szervezetet az ilyen adatok továbbítására irányuló szándékáról, valamint e továbbítás céljáról. Az e cikk (6) bekezdésének megfelelő további_felhasználás esetében a továbbfelhasználónak – adott esetben a közszférabeli_szervezet segítségével – tájékoztatnia kell ezen szándékról, célról és a megfelelő biztosítékokról azon jogi személyt, amelynek a jogait és érdekeit ez érintheti. A közszférabeli_szervezet csak abban az esetben engedélyezheti a további_felhasználást, ha a jogi személy engedélyt ad a továbbításra.

(10)   A közszférabeli_szervezetek kizárólag akkor továbbíthatnak nem személyes bizalmas adatokat vagy szellemitulajdon-jogokkal védett adatokat egy olyan továbbfelhasználónak, aki ezen adatokat a (12) bekezdés szerint kijelölt országoktól eltérő harmadik országba szándékozik továbbítani, ha a továbbfelhasználó szerződéses kötelezettséget vállal a következőkre:

a)

a (7) és a (8) bekezdéssel összhangban előírt kötelezettségeknek való megfelelés, az adatok harmadik országba történő továbbítását követően is; valamint

b)

a továbbító közszférabeli_szervezet szerinti tagállam bíróságai joghatóságának elfogadása a (7) és a (8) bekezdésnek való megfeleléssel kapcsolatos bármely jogvita tekintetében.

(11)   A közszférabeli_szervezeteknek adott esetben és lehetőségeik mértékéig iránymutatást és segítséget kell nyújtaniuk a továbbfelhasználók számára ahhoz, hogy megfeleljenek az e cikk (10) bekezdésében említett kötelezettségeknek.

A közszférabeli_szervezetek és a továbbfelhasználók segítése érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben az e cikk (10) bekezdésében említett kötelezettségek teljesítésére vonatkozó, a szerződésekben rögzítendő mintaklauzulákat hoz létre. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 33. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(12)   Amennyiben a nem személyes adatok bizonyos harmadik országokban való további_felhasználására vonatkozóan Unió-szerte benyújtott kérelmek jelentős száma indokolja, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben megállapítja, hogy valamely harmadik ország jogi, felügyeleti és végrehajtási kerete:

a)

a szellemi tulajdon és az üzleti titkok védelmét az uniós jog által biztosított oltalommal lényegében egyenértékű módon biztosítja;

b)

ténylegesen alkalmazásra és végrehajtásra kerül; és

c)

hatékony bírósági jogorvoslatot biztosít.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 33. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(13)   Adott uniós jogalkotási aktusok a közszférabeli_szervezetek birtokában lévő, nem személyes adatok kategóriáit e cikk alkalmazásában rendkívül érzékenynek minősíthetik, amennyiben azok harmadik országokba történő továbbítása veszélyeztetheti az Unió közpolitikai célkitűzéseit – például a biztonságot és a népegészséget – vagy a nem személyes, anonimizált adatok anonim jellege megszüntetésének kockázatát idézheti elő. Amennyiben ilyen jogi aktus elfogadására kerül sor, a Bizottság a 32. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyek ezt a rendeletet az ilyen adatok harmadik országokba történő továbbítására alkalmazandó különleges feltételek megállapítása révén kiegészítik.

E különleges feltételeknek az adott uniós jogalkotási aktusban meghatározott nem személyes adatkategóriák jellegén és azokon az okokon kell alapulniuk, amelyekre tekintettel e kategóriákat a nem személyes, anonimizált adatok anonim jellege megszüntetésének kockázatára tekintettel érzékenynek minősítik. E különleges feltételeknek megkülönböztetésmentesnek kell lenniük, és az említett jogi aktusban meghatározott uniós közpolitikai célkitűzések eléréséhez szükséges mértékre kell korlátozódniuk, az Unió nemzetközi kötelezettségeivel összhangban.

Amennyiben az első albekezdésben említett adott uniós jogalkotási aktusok ezt előírják, e különleges feltételek között szerepelhetnek a továbbításra alkalmazandó feltételek vagy az ezzel kapcsolatos technikai intézkedések, az adatok harmadik országokban történő további_felhasználására vonatkozó korlátozások vagy azon személyek kategóriái, akik jogosultak az említett adatok harmadik országokba történő továbbítására, vagy kivételes esetekben a harmadik országokba történő továbbításra vonatkozó korlátozások.

(14)   Az a természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek a nem személyes adatok további_felhasználásának jogát megadták, az adatokat csak olyan harmadik országokba továbbíthatja, amelyek tekintetében teljesülnek a (10), a (12) és a (13) bekezdésben foglalt követelmények.

9. cikk

A további_felhasználás iránti kérelmekre vonatkozó eljárás

(1)   Amennyiben a nemzeti jognak megfelelően nem kerültek megállapításra rövidebb határidők, az illetékes közszférabeli_szervezeteknek vagy a 7. cikk (1) bekezdésében említett illetékes szerveknek a kérelem beérkezésének napjától számított két hónapon belül döntést kell hozniuk a 3. cikk (1) bekezdésében említett adatkategóriák további_felhasználása iránti kérelemről.

Kivételesen a további_felhasználás iránti terjedelmes és összetett kérelmek esetében ezen kéthónapos határidő legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Ilyen esetben az illetékes közszférabeli_szervezeteknek vagy a 7. cikk (1) bekezdésében említett illetékes szerveknek a lehető leghamarabb értesíteniük kell a kérelmezőt arról, hogy az eljárás lefolytatása több időt igényel, valamint a határidő-hosszabbítás okairól.

(2)   Minden olyan természetes vagy jogi személy számára, akit vagy amelyet közvetlenül érint az (1) bekezdésben említett döntés, tényleges jogot kell biztosítani arra, hogy a szóban forgó szervezet, illetve szerv helye szerinti tagállamban jogorvoslathoz folyamodhasson. Az említett, jogorvoslathoz való jogot a nemzeti jogban rögzíteni kell, és annak ki kell terjednie egy megfelelő szakértelemmel rendelkező pártatlan szerv, így például a nemzeti versenyhatóság, a dokumentumokhoz való hozzáférésért felelős megfelelő hatóság, az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban létrehozott felügyeleti hatóság vagy valamely nemzeti igazságügyi hatóság általi felülvizsgálat lehetőségére, amely szervek mindegyikének döntései kötelező erejűek az érintett közszférabeli_szervezetre vagy illetékes szervezetre.

III. FEJEZET

Az adatközvetítő szolgáltatásokra alkalmazandó követelmények

11. cikk

Az adatközvetítő szolgáltatók által teendő bejelentés

(1)   Minden olyan adatközvetítő szolgáltatónak, aki a 10. cikkben említett adatközvetítő szolgáltatások nyújtását tervezi, bejelentést kell tennie az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak.

(2)   E rendelet alkalmazásában az olyan adatközvetítő szolgáltatót, amely egynél több tagállamban rendelkezik tevékenységi hellyel, annak a tagállamnak a joghatósága alá tartozónak kell tekinteni, amelyben a tevékenységi központja található, a határokon átnyúló kártérítési keresetekre és a kapcsolódó eljárásokra vonatkozó uniós jog sérelme nélkül.

(3)   Az olyan adatközvetítő szolgáltatónak, amely az Unióban nincs letelepedve, de az Unión belül kínálja a 10. cikkben említett adatközvetítő szolgáltatásokat, jogi_képviselőt kell kijelölnie az egyik olyan tagállamban, amelyben ezeket a szolgáltatásokat kínálja.

Az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében az adatközvetítő szolgáltatónak fel kell hatalmaznia a jogi_képviselőt arra, hogy az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságok, az érintettek és az adatbirtokosok a nyújtott adatközvetítő szolgáltatásokkal kapcsolatos valamennyi kérdésben hozzá fordulhassanak az adott adatközvetítő szolgáltató mellett vagy helyett. A jogi_képviselőnek együtt kell működnie az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságokkal, és kérésre teljes körűen be kell mutatnia az adatközvetítő szolgáltató által az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében hozott intézkedéseket és bevezetett rendelkezéseket.

Úgy kell tekinteni, hogy az adatközvetítő szolgáltató a jogi_képviselő helye szerinti tagállam joghatósága alá tartozik. Az, hogy az adatközvetítő szolgáltató jogi_képviselőt jelöl ki, nem érinti az adatközvetítő szolgáltatóval szemben indítható bármely jogi eljárást.

(4)   Az (1) bekezdés szerinti bejelentés benyújtása után az adatközvetítő szolgáltató az e fejezetben meghatározott feltételekkel megkezdheti a tevékenységet.

(5)   Az (1) bekezdésben említett bejelentés minden tagállamban feljogosítja az adatközvetítő szolgáltatót az adatközvetítő szolgáltatások nyújtására.

(6)   Az (1) bekezdésben említett bejelentésnek a következő információkat kell tartalmaznia:

a)

az adatközvetítő szolgáltató neve;

b)

az adatközvetítő szolgáltató jogállása, cégformája, tulajdonosi szerkezete, releváns leányvállalatai és – amennyiben az adatközvetítő szolgáltató cégnyilvántartásban vagy egyéb hasonló nemzeti nyilvános nyilvántartásban szerepel – a cégjegyzékszáma;

c)

az adatközvetítő szolgáltató tevékenységi központjának címe az Unióban, ha van ilyen, és adott esetben egy másik tagállamban található másodlagos fióktelepének vagy a jogi_képviselőnek a címe;

d)

egy olyan nyilvános weboldal, amelyen teljes és naprakész információk találhatók az adatközvetítő szolgáltatóval és a tevékenységekkel kapcsolatban, és amely tartalmazza legalább az a), b), c) és f) pontban említett információkat;

e)

az adatközvetítő szolgáltató kapcsolattartói és elérhetőségei;

f)

az adatközvetítő szolgáltató által nyújtani tervezett adatközvetítő szolgáltatás leírása, és a 10. cikkben felsorolt azon kategóriák megjelölése, amelyekbe ezen adatközvetítő szolgáltatás tartozik;

g)

a tevékenység megkezdésének becsült időpontja, amennyiben eltér a bejelentés időpontjától.

(7)   Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak biztosítania kell, hogy a bejelentési eljárás megkülönböztetésmentes legyen és ne torzítsa a versenyt.

(8)   Az adatközvetítő szolgáltató kérésére az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak a helyes és hiánytalan bejelentés benyújtásának napjától számított egy héten belül szabványosított nyilatkozatot kell kiállítania, amelyben megerősíti, hogy az adatközvetítő szolgáltató benyújtotta az (1) bekezdésben említett bejelentést, és hogy a bejelentés tartalmazza a (6) bekezdésben említett információkat.

(9)   Az adatközvetítő szolgáltató kérésére az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak meg kell erősítenie, hogy az adatközvetítő szolgáltató megfelel ennek a cikknek és a 12. cikknek. Az ilyen megerősítés kézhezvételét követően az adatközvetítő szolgáltató használhatja „az Unióban elismert adatközvetítő szolgáltató” címet az írásbeli és szóbeli kommunikációjában, valamint egy közös logót.

Annak biztosítása érdekében, hogy az Unióban elismert adatközvetítő szolgáltatók könnyen azonosíthatók legyenek az Unió egész területén, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján kidolgozza a közös logó rajzolatát. Az Unióban elismert adatközvetítő szolgáltatóknak egyértelműen fel kell tüntetniük a közös logót minden olyan online és offline kiadványon, amely adatközvetítői tevékenységeikre vonatkozik.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 33. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(10)   Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak minden újabb bejelentésről elektronikus úton haladéktalanul értesítenie kell a Bizottságot. A Bizottság nyilvános nyilvántartást vezet a szolgáltatásait az Unióban nyújtó minden adatközvetítő szolgáltatóról, amelyet rendszeresen aktualizál. A (6) bekezdés a), b), c), d), f) és g) pontjában említett információkat a nyilvános nyilvántartásban kell közzétenni.

(11)   Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóság a nemzeti joggal összhangban díjat számíthat fel a bejelentésért. Az említett díjaknak arányosaknak és objektíveknek kell lenniük, és azoknak az adatközvetítő szolgáltatások bejelentésével kapcsolatban az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságok részéről felmerült, a megfelelés ellenőrzésével és egyéb piacfelügyeleti tevékenységekkel kapcsolatos adminisztratív költségeken kell alapulniuk. A kkv-k és az induló innovatív vállalkozások esetében az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóság kedvezményes díjat is felszámíthat, vagy eltekinthet a díj felszámításától.

(12)   Az adatközvetítő szolgáltatónak (6) bekezdés alapján megadott információk bármely változását a változás bekövetkezésétől számított 14 napon belül be kell jelentenie az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak.

(13)   Ha az adatközvetítő szolgáltató beszünteti a tevékenységét, 15 napon belül értesítenie kell az (1), a (2) és a (3) bekezdés szerint meghatározott, az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős érintett illetékes hatóságot.

(14)   Az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságnak minden, a (12) és a (13) bekezdésben említett bejelentésről haladéktalanul, elektronikus úton értesítenie kell a Bizottságot. A Bizottság ennek megfelelően aktualizálja az Unióban működő adatközvetítő szolgáltatók nyilvános nyilvántartását.

19. cikk

Az elismert adataltruista szervezetek nyilvántartásba vétele

(1)   A 18. cikk követelményeinek megfelelő szervezet kérelmet nyújthat be a letelepedési helye szerinti tagállamban az elismert adataltruista szervezetek nyilvános nemzeti nyilvántartásába való felvétele iránt.

(2)   A 18. cikk követelményeinek megfelelő olyan szervezet, amely egynél több tagállamban rendelkezik tevékenységi hellyel, a tevékenységi központja szerinti tagállamban nyújthat be kérelmet az elismert adataltruista szervezetek nyilvános nemzeti nyilvántartásába való felvétele iránt.

(3)   A 18. cikk követelményeinek megfelelő, de az Unióban nem letelepedett szervezeteknek jogi_képviselőt kell kijelölniük az egyik olyan tagállamban, amelyben az adataltruista szolgáltatásaikat kínálják.

Az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében a szervezetnek fel kell hatalmaznia a jogi_képviselőt arra, hogy az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságok, az érintettek és az adatbirtokosok az adott szervezettel kapcsolatos valamennyi kérdésben – az adott szervezet mellett vagy helyett – a jogi_képviselőhöz fordulhassanak. A jogi_képviselőnek együtt kell működnie az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságokkal, és kérésre teljes körűen be kell mutatnia a szervezet által az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében hozott intézkedéseket és bevezetett rendelkezéseket.

A szervezetet azon tagállam joghatósága alá tartozónak kell tekinteni, amelyben a jogi_képviselője található. Az ilyen szervezet kérelmet nyújthat be az elismert adataltruista szervezeteknek az adott tagállam által vezetett nyilvános nemzeti nyilvántartásába való felvétele iránt. Az, hogy a szervezet jogi_képviselőt jelöl ki, nem érinti a szervezettel szembeni indítható bármely jogi eljárást.

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek a következő információkat kell tartalmaznia:

a)

a szervezet neve;

b)

a szervezet jogállása, formája és nyilvántartási száma és – amennyiben a szervezet nyilvános nemzeti nyilvántartásban szerepel – a cégjegyzékszáma;

c)

adott esetben a szervezet létesítő okirata;

d)

a szervezet bevételi forrásai;

e)

a szervezet tevékenységi központjának címe az Unióban, ha van ilyen, és adott esetben a szervezet egy másik tagállamban található másodlagos fióktelepének vagy a jogi_képviselőnek a címe;

f)

egy olyan nyilvános weboldal, amelyen teljeskörű és naprakész információk találhatók a szervezettel és a tevékenységekkel kapcsolatban, és amely tartalmazza legalább az a), b), d), e) és h) pontban említett információkat;

g)

a szervezet kapcsolattartói és elérhetőségei;

h)

azon közérdekű célok, amelyeket a szervezet az adatgyűjtés során elő kíván mozdítani;

i)

azon adatok jellege, amelyek kezeléséről a szervezet rendelkezni kíván, illetve amelyeket a szervezet kezelni kíván, valamint személyes adatok esetében a személyes adatok kategóriáinak megjelölése;

j)

minden olyan egyéb dokumentum, amely bizonyítja, hogy a 18. cikk követelményei teljesülnek.

(5)   Ha a szervezet a (4) bekezdés alapján benyújtotta az összes szükséges információt, és az elismert adataltruista szervezetek nyilvántartásáért felelős illetékes hatóság értékelte a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet és úgy ítélte meg, hogy a szervezet megfelel a 18. cikkben foglalt követelményeknek, az illetékes hatóságnak a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását követő tizenkét héten belül be kell jegyeznie a szervezetet az elismert adataltruista szervezetek nyilvános nemzeti nyilvántartásába. A nyilvántartásba vétel minden tagállamban érvényes.

Az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságnak minden nyilvántartásba vételről értesítenie kell a Bizottságot. A Bizottság felveszi az adott szervezetet az elismert adataltruista szervezetek nyilvános uniós nyilvántartásába.

(6)   A (4) bekezdés a), b), f), g) és h) pontjában említett információkat közzé kell tenni az elismert adataltruista szervezetek nyilvános nemzeti nyilvántartásában.

(7)   Az elismert adataltruista szervezetnek a szóban forgó változás bekövetkezésétől számított 14 napon belül értesítenie kell a vonatkozó, az elismert adataltruista szervezetek nyilvántartásáért felelős illetékes hatóságot a (4) bekezdés alapján megadott információk bármilyen változásáról.

Az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságnak minden ilyen értesítésről haladéktalanul, elektronikus úton értesítenie kell a Bizottságot. Az ilyen értesítés alapján a Bizottság haladéktalanul aktualizálja az elismert adataltruista szervezetek nyilvános uniós nyilvántartását.


whereas









keyboard_arrow_down