search

keyboard_tab Digital Governance Act 2022/0868 HU

 BG CS DA DE EL EN ES ET FI FR GA HR HU IT LV LT MT NL PL PT RO SK SL SV print pdf

2022/0868 HU cercato: 'adatokhoz' . Output generated live by software developed by IusOnDemand srl


expand index adatokhoz:


whereas adatokhoz:


definitions:


cloud tag: and the number of total unique words without stopwords is: 1418

 

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„ adat”: aktusok, tények vagy információk bármilyen digitális megjelenítése, vagy az említett aktusok, tények és információk összeállításai, többek között hang-, kép- vagy audiovizuális felvétel formájában is;

2.

„ további_felhasználás”: a közszférabeli_szervezetek birtokában lévő adatok természetes vagy jogi személyek általi felhasználása olyan kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célokra, amelyek kívül esnek azon a közfel adat ellátása keretén belüli eredeti célon, amelyre az adatokat előállították, a közszférabeli_szervezetek közötti, kizárólag közfel adataik ellátása keretében történő adatcsere kivételével;

3.

„személyes adat”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott személyes adat;

4.

„nem személyes adat”: a személyes adatoktól eltérő adat;

5.

„ hozzájárulás”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 11. pontjában meghatározott hozzájárulás;

6.

„ engedély”: az adatfelhasználók feljogosítása arra, hogy nem személyes adatokat kezeljenek;

7.

„ érintett”: az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 1. pontjában meghatározott érintett;

8.

„ adatbirtokos”: olyan jogi személy – ideértve a közszférabeli_szervezeteket és a nemzetközi szervezeteket – vagy a szóban forgó konkrét adatok tekintetében nem érintett olyan természetes személy, amely vagy aki az alkalmazandó uniós vagy nemzeti joggal összhangban jogosult hozzáférést adni bizonyos személyes adatokhoz vagy nem személyes adatokhoz, vagy jogosult azokat megosztani;

9.

„ adatfelhasználó”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely jogszerű hozzáféréssel rendelkezik bizonyos személyes vagy nem személyes adatokhoz, és többek között az (EU) 2016/679 rendelet értelmében a személyes adatok vonatkozásában jogosult ezeket az adatokat kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célokra felhasználni;

10.

„ adatmegosztás”: valamely érintett vagy adatbirtokos általi adatszolgáltatás egy adatfelhasználó számára az érintett adatok közös vagy egyéni felhasználása céljából, önkéntes megállapodások vagy az uniós vagy nemzeti jog alapján, közvetlenül vagy közvetítőn keresztül, például – kedvezményes díjért vagy díjmentesen – nyílt felhasználási vagy kereskedelmi engedélyek alapján;

11.

„ adatközvetítő szolgáltatás”: olyan szolgáltatás, amelynek célja kereskedelmi kapcsolatok létrehozása – technikai, jogi vagy egyéb eszközök révén – egyrészről meghatározatlan számú érintett és adatbirtokos, másrészről az adatfelhasználók közötti adatmegosztás – többek között az érintettek személyes adatokkal kapcsolatos jogainak gyakorlása – céljából; nem tartoznak e fogalommeghatározás körébe legalább a következők:

a)

az olyan szolgáltatások, amelyek abból a célból szereznek be adatokat az adatbirtokosoktól és összesítik, gazdagítják vagy alakítják át az adatokat, hogy jelentősen növeljék azok értékét, és az így létrejött adatok felhasználását engedélyezzék az adatfelhasználóknak, anélkül, hogy az adatbirtokosok és az adatfelhasználók között kereskedelmi kapcsolatot hoznának létre;

b)

az olyan szolgáltatások, amelyek fő célja a szerzői jog által védett tartalom közvetítése;

c)

az olyan szolgáltatások, amelyeket kizárólag egyetlen adatbirtokos vesz igénybe az említett adatbirtokos birtokában lévő adatok felhasználásának lehetővé tétele érdekében, vagy amelyeket egy zárt csoporthoz tartozó több jogi személy vesz igénybe, ideértve a szolgáltatói vagy ügyfélkapcsolatokat, illetve a szerződéssel létrehozott együttműködéseket, különösen azokat, amelyek fő célja a dolgok internetéhez csatlakoztatott tárgyak és eszközök funkcióinak biztosítása;

d)

a közszférabeli_szervezetek által kínált olyan adatmegosztási szolgáltatások, amelyeknek nem célja kereskedelmi kapcsolatok létrehozása;

12.

„ adatkezelés”: a személyes adatok tekintetében az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikke 2. pontjában meghatározott adatkezelés, a nem személyes adatok tekintetében az (EU) 2018/1807 rendelet 3. cikkének 2. pontjában meghatározott adatkezelés;

13.

„ hozzáférés”: az adatok felhasználása meghatározott műszaki, jogi vagy szervezeti követelményeknek megfelelően, anélkül, hogy ez szükségszerűen magában foglalná az adatok továbbítását vagy letöltését;

14.

jogi személy „tevékenységi központja”: az Unión belüli központi ügyvitelének helye;

15.

„ adatszövetkezetek szolgáltatásai”: olyan adatközvetítő szolgáltatások, amelyeket érintettekből, egyszemélyes vállalkozásokból vagy kkv-kból álló olyan szervezeti struktúra kínál, amelynek az említettek a tagjai, és amelynek fő céljai, hogy támogassa a tagjait bizonyos adatokra vonatkozó jogaik gyakorlásában, például arra vonatkozóan, hogy megalapozott döntéseket hozzanak az adatkezeléshez való hozzájárulásuk előtt, hogy eszmecserét folytassanak arról, hogy a tagjainak az adataikhoz fűződő érdekeit az adatkezelés milyen céljai és feltételei szolgálják a legjobban, és hogy a tagjai nevében megtárgyalja az adatkezelésre vonatkozó feltételeket, mielőtt a tagok engedélyt adnának a nem személyes adatok kezeléséhez vagy hozzájárulásukat adnák személyes adataik kezeléséhez;

16.

„ adataltruizmus”: olyan önkéntes adatmegosztás, amely az érintetteknek a rájuk vonatkozó személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulásán, vagy az adatbirtokosoknak a nem személyes adataik felhasználására vonatkozó engedélyén alapul anélkül, hogy ezért olyan díjat számítanának fel vagy kapnának, amely meghaladja az adataiknak adott esetben a nemzeti jogban előírt közérdekű célokra – mint például az egészségügy, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a mobilitás javítása, a hivatalos statisztikák fejlesztésének, előállításának és közzétételének megkönnyítése, a közszolgáltatások nyújtásának javítása, a közpolitikai döntéshozatal vagy a közérdeket szolgáló tudományos kutatás céljára – való rendelkezésre bocsátása esetén felmerült költségeik ellentételezését;

17.

„ közszférabeli_szervezet”: az állam, a regionális vagy helyi önkormányzatok, a közjogi_intézmények, vagy az olyan társulások, amelyeket egy vagy több ilyen hatóság, illetve közjogi intézmény hozott létre;

18.

„ közjogi_intézmények”: olyan szervek, amelyre a következők jellemzők:

a)

kifejezetten közérdekű célra jöttek létre, és nem ipari vagy kereskedelmi jellegűek;

b)

jogi személyiséggel rendelkeznek;

c)

többségi részben az állam, regionális vagy helyi önkormányzatok, vagy egyéb közjogi_intézmények finanszírozzák, irányításuk e hatóságok vagy intézmények felügyelete alatt áll, vagy olyan ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testületük van, amely tagjainak több mint felét az állam, regionális vagy helyi önkormányzatok, vagy egyéb közjogi_intézmények nevezik ki;

19.

„ közvállalkozás”: olyan vállalkozás, amely felett a közszférabeli_szervezetek közvetlenül vagy közvetett módon meghatározó befolyást gyakorolhatnak tulajdonjoguknál, pénzügyi részvételüknél vagy a vállalkozást szabályozó rendelkezéseknél fogva; e fogalommeghatározás alkalmazásában a közszférabeli_szervezetek meghatározó befolyását vélelmezni kell minden olyan esetben, amikor az említett szervezetek közvetlenül vagy közvetve:

a)

birtokolják a vállalkozás jegyzett tőkéjének többségét;

b)

birtokolják a vállalkozás által kibocsátott részvényekhez kötődő szavazati jogok többségét; vagy

c)

a vállalkozás ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete tagjainak több mint a felét nevezhetik ki;

20.

„biztonságos adatkezelési környezet”: olyan fizikai vagy virtuális környezet és szervezeti eljárásmód, amely az uniós jognak, mint például – különösen az érintettek jogai, a szellemitulajdon-jogok, a kereskedelmi adatokra vonatkozó titoktartás és a statisztikai adatvédelem, valamint az adatok sértetlensége és hozzáférhetősége tekintetében – az (EU) 2016/679 rendeletnek és az alkalmazandó nemzeti jognak való megfelelés biztosítását és annak lehetővé tételét célozza, hogy a biztonságos adatkezelési környezetet biztosító szervezet meghatározza és felügyelje az összes adatkezelési műveletet, beleértve az adatok megjelenítését, tárolását, letöltését és exportálását, továbbá a számítási algoritmusok segítségével származtatott adatok kiszámítását;

21.

„ jogi_képviselő”: az Unióban letelepedett bármely olyan természetes vagy jogi személy, akit vagy amelyet kifejezetten kijelöltek valamely, az Unióban nem letelepedett adatközvetítő szolgáltató vagy az Unióban nem letelepedett olyan szervezet nevében történő eljárásra, amely közérdekű célokból természetes vagy jogi személyek által adataltruizmus alapján rendelkezésre bocsátott adatokat gyűjt, és akihez vagy amelyhez az adatközvetítő szolgáltatásokért felelős illetékes hatóságok és az adataltruista szervezetek nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságok fordulhatnak az adatközvetítő szolgáltató vagy a szervezet mellett vagy helyett az e rendelet szerinti kötelezettségek tekintetében, többek között az említett kötelezettségeket be nem tartó, az Unióban nem letelepedett adatközvetítő szolgáltatóval vagy a szervezettel szembeni végrehajtási eljárás kezdeményezése tekintetében is.

II. FEJEZET

A közszférabeli_szervezetek birtokában lévő védett adatok bizonyos kategóriáinak további_felhasználása

5. cikk

A további_felhasználás feltételei

(1)   Azoknak a közszférabeli_szervezeteknek, amelyek a nemzeti jog szerint hatáskörrel rendelkeznek a 3. cikk (1) bekezdésében említett egy vagy több adatkategória további_felhasználása céljából történő hozzáférés megadására vagy megtagadására, nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenniük a további_felhasználás engedélyezésének és a további_felhasználás 8. cikkben említett egyablakos információs ponton keresztül történő kérelmezésére vonatkozó eljárásnak a feltételeit. A közszférabeli_szervezeteket a további_felhasználás céljából történő hozzáférés megadása vagy megtagadása érdekében való eljárásuk során a 7. cikk (1) bekezdésében említett illetékes szervek segíthetik.

A tagállamok biztosítják, hogy a közszférabeli_szervezetek rendelkeznek az e cikknek való megfeleléshez szükséges erőforrásokkal.

(2)   A további_felhasználás feltételeinek megkülönböztetéstől menteseknek, átláthatóknak, arányosaknak és objektíven indokoltnak kell lenniük az adatkategóriák és a további_felhasználás célja, valamint azon adatok jellege tekintetében, amelyek további_felhasználása megengedett. Az említett feltételek nem használhatók fel a verseny korlátozására.

(3)   A közszférabeli_szervezeteknek az uniós és a nemzeti joggal összhangban biztosítaniuk kell az adatok védett jellegének megóvását. A közszférabeli_szervezetek a következő követelményeket írhatják elő:

a)

az adatok további_felhasználásához való hozzáférés megadása kizárólag abban az esetben, ha a közszférabeli_szervezet vagy az illetékes szerv – a további_felhasználás iránti kérelmet követően – gondoskodott arról, hogy az adatokat:

i.

anonimizálják személyes adatok esetében; és

ii.

módosítsák, összesítsék vagy az adatfelfedés elleni védelmet szolgáló bármely más módszerrel kezeljék bizalmas üzleti információk – többek között üzleti titkok vagy szellemitulajdon-jogok által védett tartalmak – esetében;

b)

az adatokhoz való hozzáférés és azok további_felhasználása távoli eléréssel a közszférabeli_szervezet által biztosított vagy ellenőrzött biztonságos adatkezelési környezetben;

c)

az adatokhoz való hozzáférés és azok további_felhasználása azon a fizikai létesítményen belül, amelyben magas szintű biztonsági előírásoknak megfelelően a biztonságos adatkezelési környezet található, feltéve hogy a távoli hozzáférés nem engedélyezhető harmadik felek jogainak és érdekeinek veszélyeztetése nélkül.

(4)   A további_felhasználásnak a (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti engedélyezése esetén a közszférabeli_szervezeteknek olyan feltételeket kell szabniuk, amelyek megőrzik az alkalmazott biztonságos adatkezelési környezet műszaki rendszerei működésének integritását. A közszférabeli_szervezetnek fenn kell tartania a jogot arra, hogy ellenőrizze a továbbfelhasználó által végzett adatkezelés folyamatát, módszereit és eredményeit az adatvédelem sértetlenségének megóvása érdekében, továbbá fenn kell tartania a jogot arra, hogy megtiltsa az olyan eredmények felhasználását, amelyek harmadik felek jogait és érdekeit sértő információkat tartalmaznak. Az eredmények felhasználásának tilalmára vonatkozó döntésnek érthetőnek és átláthatónak kell lennie a továbbfelhasználó számára.

(5)   Amennyiben a nemzeti jog nem ír elő konkrét biztosítékokat a 3. cikk (1) bekezdésében említett adatok további_felhasználásával kapcsolatban alkalmazandó titoktartási kötelezettségekre vonatkozóan, a közszférabeli_szervezetnek ahhoz a feltételhez kell kötnie az e cikk (3) bekezdésével összhangban nyújtott adatok további_felhasználását, hogy a továbbfelhasználó betartja az azt előíró titoktartási kötelezettséget, hogy tilos a harmadik felek jogait és érdekeit sértő minden olyan információ közzététele, amelyhez a továbbfelhasználó az alkalmazott biztosítékok ellenére hozzájuthatott. A továbbfelhasználók számára tilos azon érintettek újbóli azonosítása, akikre az adatok vonatkoznak, és a továbbfelhasználóknak technikai és működési intézkedéseket kell hozniuk az anonim jelleg megszüntetésének megelőzése, valamint a közszférabeli_szervezet minden olyan adatvédelmi incidensről való értesítése érdekében, amely a szóban forgó érintettek újbóli azonosításához vezet. Nem személyes adatok jogosulatlan további_felhasználásának esetében a továbbfelhasználónak késedelem nélkül – adott esetben a közszférabeli_szervezet segítségével – tájékoztatnia kell azokat a jogi személyeket, amelyek jogait és érdekeit ez érintheti.

(6)   Ha az adatok további_felhasználása nem engedélyezhető az e cikk (3) és (4) bekezdésében megállapított kötelezettségeknek megfelelően, és az (EU) 2016/679 rendelet alapján nincs jogalap az adatok továbbítására, a közszférabeli_szervezetnek minden tőle telhetőt meg kell tennie – az uniós és a nemzeti joggal összhangban – annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a potenciális továbbfelhasználók részére abban, hogy azon érintettektől hozzájárulást, illetve azon adatbirtokosoktól engedélyt kérhessenek, akiknek a jogait és érdekeit az ilyen további_felhasználás érintheti, amennyiben ez a közszférabeli_szervezetre háruló aránytalan teher nélkül megvalósítható. A közszférabeli_szervezetet az említett segítségnyújtás során a 7. cikk (1) bekezdésében említett illetékes szervek segíthetik.

(7)   Az adatok további_felhasználása csak a szellemitulajdon-jogokkal összhangban engedhető meg. A közszférabeli_szervezetek nem gyakorolhatják az adatbázis előállítójának a 96/9/EK irányelv 7. cikke (1) bekezdésében előírt jogát a dokumentumok további_felhasználásának megakadályozása vagy az e rendelet által megszabott korlátokon túlmenő korlátozása céljából.

(8)   Amennyiben a kért adatok bizalmasnak minősülnek a kereskedelmi adatokra vonatkozó titoktartást vagy a statisztikai adatvédelmet szabályozó uniós vagy nemzeti joggal összhangban, a közszférabeli_szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy a bizalmas adatok ne kerüljenek nyilvánosságra a további_felhasználás engedélyezésének eredményeként, kivéve ha az ilyen további_felhasználás a (6) cikknek megfelelően engedélyezett.

(9)   Amennyiben egy továbbfelhasználó a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott alapon védett nem személyes adatokat egy harmadik országnak szándékozik továbbítani, az ilyen adatok további_felhasználása kérelmezésének időpontjában tájékoztatnia kell a közszférabeli_szervezetet az ilyen adatok továbbítására irányuló szándékáról, valamint e továbbítás céljáról. Az e cikk (6) bekezdésének megfelelő további_felhasználás esetében a továbbfelhasználónak – adott esetben a közszférabeli_szervezet segítségével – tájékoztatnia kell ezen szándékról, célról és a megfelelő biztosítékokról azon jogi személyt, amelynek a jogait és érdekeit ez érintheti. A közszférabeli_szervezet csak abban az esetben engedélyezheti a további_felhasználást, ha a jogi személy engedélyt ad a továbbításra.

(10)   A közszférabeli_szervezetek kizárólag akkor továbbíthatnak nem személyes bizalmas adatokat vagy szellemitulajdon-jogokkal védett adatokat egy olyan továbbfelhasználónak, aki ezen adatokat a (12) bekezdés szerint kijelölt országoktól eltérő harmadik országba szándékozik továbbítani, ha a továbbfelhasználó szerződéses kötelezettséget vállal a következőkre:

a)

a (7) és a (8) bekezdéssel összhangban előírt kötelezettségeknek való megfelelés, az adatok harmadik országba történő továbbítását követően is; valamint

b)

a továbbító közszférabeli_szervezet szerinti tagállam bíróságai joghatóságának elfogadása a (7) és a (8) bekezdésnek való megfeleléssel kapcsolatos bármely jogvita tekintetében.

(11)   A közszférabeli_szervezeteknek adott esetben és lehetőségeik mértékéig iránymutatást és segítséget kell nyújtaniuk a továbbfelhasználók számára ahhoz, hogy megfeleljenek az e cikk (10) bekezdésében említett kötelezettségeknek.

A közszférabeli_szervezetek és a továbbfelhasználók segítése érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben az e cikk (10) bekezdésében említett kötelezettségek teljesítésére vonatkozó, a szerződésekben rögzítendő mintaklauzulákat hoz létre. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 33. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(12)   Amennyiben a nem személyes adatok bizonyos harmadik országokban való további_felhasználására vonatkozóan Unió-szerte benyújtott kérelmek jelentős száma indokolja, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben megállapítja, hogy valamely harmadik ország jogi, felügyeleti és végrehajtási kerete:

a)

a szellemi tulajdon és az üzleti titkok védelmét az uniós jog által biztosított oltalommal lényegében egyenértékű módon biztosítja;

b)

ténylegesen alkalmazásra és végrehajtásra kerül; és

c)

hatékony bírósági jogorvoslatot biztosít.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 33. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(13)   Adott uniós jogalkotási aktusok a közszférabeli_szervezetek birtokában lévő, nem személyes adatok kategóriáit e cikk alkalmazásában rendkívül érzékenynek minősíthetik, amennyiben azok harmadik országokba történő továbbítása veszélyeztetheti az Unió közpolitikai célkitűzéseit – például a biztonságot és a népegészséget – vagy a nem személyes, anonimizált adatok anonim jellege megszüntetésének kockázatát idézheti elő. Amennyiben ilyen jogi aktus elfogadására kerül sor, a Bizottság a 32. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyek ezt a rendeletet az ilyen adatok harmadik országokba történő továbbítására alkalmazandó különleges feltételek megállapítása révén kiegészítik.

E különleges feltételeknek az adott uniós jogalkotási aktusban meghatározott nem személyes adatkategóriák jellegén és azokon az okokon kell alapulniuk, amelyekre tekintettel e kategóriákat a nem személyes, anonimizált adatok anonim jellege megszüntetésének kockázatára tekintettel érzékenynek minősítik. E különleges feltételeknek megkülönböztetésmentesnek kell lenniük, és az említett jogi aktusban meghatározott uniós közpolitikai célkitűzések eléréséhez szükséges mértékre kell korlátozódniuk, az Unió nemzetközi kötelezettségeivel összhangban.

Amennyiben az első albekezdésben említett adott uniós jogalkotási aktusok ezt előírják, e különleges feltételek között szerepelhetnek a továbbításra alkalmazandó feltételek vagy az ezzel kapcsolatos technikai intézkedések, az adatok harmadik országokban történő további_felhasználására vonatkozó korlátozások vagy azon személyek kategóriái, akik jogosultak az említett adatok harmadik országokba történő továbbítására, vagy kivételes esetekben a harmadik országokba történő továbbításra vonatkozó korlátozások.

(14)   Az a természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek a nem személyes adatok további_felhasználásának jogát megadták, az adatokat csak olyan harmadik országokba továbbíthatja, amelyek tekintetében teljesülnek a (10), a (12) és a (13) bekezdésben foglalt követelmények.

12. cikk

Az adatközvetítő szolgáltatások nyújtásának feltételei

A 10. cikkben említett adatközvetítő szolgáltatások nyújtására a következő feltételek alkalmazandók:

a)

az adatközvetítő szolgáltató nem használhatja az adatfelhasználók rendelkezésére bocsátásától eltérő más célra azokat az adatokat, amelyekre vonatkozóan adatközvetítő szolgáltatásokat nyújt, és az adatközvetítő szolgáltatásokat külön jogi személyen keresztül kell nyújtania;

b)

az adatközvetítő szolgáltatásoknak az adatbirtokos vagy adatfelhasználó részére történő nyújtására vonatkozó kereskedelmi feltételek, beleértve az árazást is, nem tehetők függővé attól, hogy az adatbirtokos vagy az adatfelhasználó igénybe vesz-e más, ugyanazon adatközvetítő szolgáltató vagy egy ahhoz kapcsolt jogalany által nyújtott szolgáltatásokat, és ha igen, akkor az adatbirtokos vagy az adatfelhasználó milyen mértékben veszi igénybe az említett más szolgáltatásokat;

c)

az adatközvetítő szolgáltatás nyújtása céljából valamely természetes vagy jogi személy bármely tevékenységével kapcsolatban gyűjtött adatok – beleértve a dátumot, az időpontot és a földrajzi helymeghatározási adatokat, a tevékenység időtartamát és az adatközvetítő szolgáltatást igénybe vevő személy által más természetes vagy jogi személyekkel létrehozott kapcsolatokat – kizárólag az adott adatközvetítő szolgáltatás fejlesztésére használhatók fel, ami magában foglalhatja az adatok csalás felderítésére vagy kiberbiztonság céljára való felhasználását, és azokat kérésre az adatbirtokosok rendelkezésére kell bocsátani;

d)

az adatközvetítő szolgáltatónak elő kell segítenie az adatok cseréjét abban a formátumban, amelyben azokat az érintettől vagy az adatbirtokostól megkapja, és az adatokat csak az ágazaton belüli és ágazatok közötti interoperabilitás javítása érdekében vagy az adatfelhasználó kérésére vagy az uniós jog vonatkozó rendelkezése alapján, vagy pedig a nemzetközi vagy európai adatszabványokkal való harmonizáció biztosítása céljából alakíthatja át meghatározott formátumokra és az ilyen átalakítás tekintetében kívülmaradási lehetőséget kell biztosítania az érintettek vagy adatbirtokosok számára, kivéve, ha az átalakítást az uniós jog írja elő;

e)

az adatközvetítő szolgáltatások magukban foglalhatják olyan további egyedi eszközöknek és szolgáltatásoknak az adatbirtokosok vagy érintettek részére történő nyújtását, amelyek kifejezetten az adatcsere megkönnyítését célozzák, ideértve például az ideiglenes tárolást, a gondozást, az átalakítást, az anonimizálást vagy az álnevesítést; ezek az eszközök csak az adatbirtokos vagy az érintett kifejezett kérésére vagy jóváhagyásával használhatók, és az ebben az összefüggésben kínált, harmadik féltől származó eszközöket nem használhatják az adatokat eltérő célra;

f)

az adatközvetítő szolgáltatónak biztosítania kell, hogy a szolgáltatásához való hozzáférés eljárása méltányos, átlátható és megkülönböztetésmentes legyen az érintettek, az adatbirtokosok és az adatfelhasználók számára egyaránt, az árakat és a szolgáltatási feltételeket illetően is;

g)

az adatközvetítő szolgáltatónak rendelkeznie kell olyan eljárásokkal, amelyek megakadályozzák a adatközvetítő szolgáltatásain keresztül hozzáférést kérő felekkel kapcsolatos csalárd vagy visszaélésszerű gyakorlatokat;

h)

az adatközvetítő szolgáltatónak fizetésképtelensége esetén biztosítania kell adatközvetítő szolgáltatásainak észszerű folytonosságát, és ha ezen adatközvetítő szolgáltatások adattárolást biztosítanak, olyan mechanizmusokkal kell rendelkeznie, amelyek lehetővé teszik az adatbirtokosok és az adatfelhasználók számára, hogy hozzáférjenek adataikhoz, hogy továbbítsák vagy visszanyerjék adataikat, valamint – ha ezen adatközvetítő szolgáltatások nyújtására az érintettek és az adatfelhasználók között kerül sor – az érintettek számára lehetővé teszik jogaik gyakorlását;

i)

az adatközvetítő szolgáltatónak megfelelő intézkedésekkel kell biztosítania az egyéb adatközvetítő szolgáltatásokkal való interoperabilitást, többek között olyan nyílt szabványok révén, amelyeket általánosan alkalmaznak abban az ágazatban, amelyben az adatközvetítő szolgáltató működik;

j)

az adatközvetítő szolgáltatónak megfelelő technikai, jogi és szervezeti intézkedéseket kell bevezetnie a nem személyes adatok olyan továbbításának vagy az azokhoz való olyan hozzáférésnek a megakadályozása érdekében, amely az uniós jog vagy az adott tagállam nemzeti joga értelmében jogellenesnek minősül;

k)

az adatközvetítő szolgáltatónak indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell az adatbirtokosokat az általa megosztott nem személyes adatokhoz való jogosulatlan hozzáférésről, valamint az ilyen adatok jogosulatlan továbbításáról vagy felhasználásáról;

l)

az adatközvetítő szolgáltatónak intézkedéseket kell hoznia a nem személyes adatok tárolása, kezelése és továbbítása megfelelő szintű biztonságának szavatolása érdekében, valamint az adatközvetítő szolgáltatónak a legmagasabb szintű biztonságot kell biztosítania a verseny szempontjából érzékeny információk tárolása és továbbítása tekintetében;

m)

az érintettek számára szolgáltatásokat kínáló adatközvetítő szolgáltatónak az érintettek mindenek felett álló érdeke szerint kell eljárnia jogaik gyakorlásának elősegítésekor, különösen azáltal, hogy az érintetteknek tömör, átlátható, könnyen érthető és könnyen hozzáférhető formában tájékoztatást, illetve adott esetben tanácsadást nyújt az adatfelhasználók általi tervezett adatfelhasználással, valamint az e felhasználásra vonatkozó általános szerződési feltételekkel kapcsolatban, még azelőtt, hogy az érintettek a hozzájárulásukat adnák;

n)

ha az adatközvetítő szolgáltató eszközöket biztosít az érintettek hozzájárulásának megszerzéséhez, vagy az adatbirtokosok által rendelkezésre bocsátott adatok kezeléséhez szükséges engedélyek megszerzéséhez, adott esetben meg kell jelölnie azt a harmadik országbeli joghatóságot, ahol az adatokat felhasználni szándékoznak, és eszközöket kell biztosítania az érintettek számára hozzájárulásuk megadásához és visszavonásához, valamint az adatbirtokosok számára az adatkezelésre vonatkozó engedélyek megadásához és visszavonásához;

o)

az adatközvetítő szolgáltatónak naplót kell vezetnie az adatközvetítői tevékenységről.

20. cikk

Átláthatósági követelmények

(1)   Az elismert adataltruista szervezeteknek teljes és pontos nyilvántartást kell vezetniük a következőkről:

a)

minden olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely lehetőséget kapott az elismert adataltruista szervezet birtokában lévő adatok kezelésére, valamint e személyek elérhetőségi adatai;

b)

a személyes adatok kezelésének vagy a nem személyes adatok felhasználásának az időpontja vagy időtartama;

c)

az adatkezelés azon természetes vagy jogi személy által megjelölt célja, aki vagy amely lehetőséget kapott az adatkezelésre;

d)

az adatokat kezelő természetes vagy jogi személyek által fizetett díjak, ha vannak ilyenek.

(2)   Az elismert adataltruista szervezeteknek éves tevékenységi jelentést kell készíteniük, és azt továbbítaniuk kell az elismert adataltruista szervezetek nyilvántartásáért felelős illetékes hatóságnak, amely jelentésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)

az elismert adataltruista szervezet tevékenységére vonatkozó információk;

b)

annak leírása, hogy az adott pénzügyi évben hogyan mozdították elő az adatgyűjtés közérdekű céljait;

c)

azoknak a természetes és jogi személyeknek a listája, amelyek számára engedélyezték a birtokukban lévő adatok kezelését, beleértve az ezen adatkezelés által szolgált közérdekű célok összefoglaló leírását és az adatkezeléshez használt technikai eszközök leírását, beleértve a magánélet védelmére és az adatvédelem szavatolására használt technikákat;

d)

adott esetben az elismert adataltruista szervezet által megengedett adatkezelés eredményeinek összefoglalása;

e)

információk az elismert adataltruista szervezet bevételi forrásairól, különös tekintettel az adatokhoz való hozzáférés lehetővé tételéből származó összes bevételre, valamint a kiadásokról.

21. cikk

Az érintettek és az adatbirtokosok adataikhoz fűződő jogainak és érdekeinek védelmét szolgáló egyedi követelmények

(1)   Az elismert adataltruista szervezeteknek adataik bármilyen jellegű kezelése előtt világos és közérthető módon tájékoztatniuk kell az érintetteket vagy az adatbirtokosokat az alábbiakról:

a)

azon közérdekű célok és – adott esetben – kifejezett, konkrét és jogszerű célok, amely utóbbi célokra a személyes adat-kezelésnek irányulnia kell, és amely célok mindegyikére nézve a szervezet engedélyezi az adatbirtokosok vagy az érintettek adatainak az adatfelhasználók általi kezelését;

b)

azon helyszín és azon közérdekű célok, amelyen, illetve amelyekre a valamely harmadik országban végzett adatkezelést engedélyezi, amennyiben az adatkezelést az elismert adataltruista szervezet végzi.

(2)   Az elismert adataltruista szervezet az adatokat nem használhatja az azon közérdekű céloktól eltérő célra, amelyekre az érintett vagy az adatbirtokos az adatkezelést engedélyezi. Az elismert adataltruista szervezet nem alkalmazhat megtévesztő marketingtechnikákat az adatszolgáltatás ösztönzése céljából.

(3)   Az elismert adataltruista szervezetnek eszközöket kell biztosítania az érintettek hozzájárulásának vagy az adatbirtokosok által rendelkezésre bocsátott adatok kezelésére vonatkozó engedélyeknek a beszerzéséhez. Az elismert adataltruista szervezetnek eszközöket kell biztosítania az ilyen hozzájárulás vagy engedély egyszerű visszavonásához is.

(4)   Az elismert adataltruista szervezetnek intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy szavatolja az általa adataltruizmus alapján gyűjtött nem személyes adatok tárolásának és kezelésének megfelelő szintű biztonságát.

(5)   Az elismert adataltruista szervezetnek indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell az adatbirtokosokat az általa megosztott nem személyes adatokhoz való bármely jogosulatlan hozzáférésről, valamint az ilyen adatok bármely jogosulatlan továbbításáról vagy felhasználásáról.

(6)   Ha az elismert adataltruista szervezet elősegíti a harmadik felek általi adatkezelést, például azáltal, hogy eszközöket biztosít az érintettek hozzájárulásának vagy az adatbirtokosok által rendelkezésre bocsátott adatok kezelésére vonatkozó engedélyeknek a beszerzéséhez, adott esetben meg kell határoznia azon harmadik ország joghatóságát, amelyben az adatokat felhasználni szándékoznak.

31. cikk

Nemzetközi hozzáférés és továbbítás

(1)   A közszférabeli_szervezetnek, a II. fejezet alapján az adatok további_felhasználására feljogosított természetes vagy jogi személynek, az adatközvetítő szolgáltatónak vagy az elismert adataltruista szervezetnek minden észszerű technikai, jogi és szervezési intézkedést meg kell hoznia – ideértve a szerződéses megállapodások megkötését is – annak érdekében, hogy – a (2) vagy (3) bekezdés sérelme nélkül – megakadályozza az Unióban tárolt nem személyes adatok nemzetközi továbbítását vagy az azokhoz való nemzetközi kormányzati hozzáférést, amennyiben az említett továbbítás vagy hozzáférés ellentétes lenne az uniós joggal vagy az érintett tagállam nemzeti jogával.

(2)   Valamely harmadik országok bíróságainak bármely olyan határozatát vagy ítéletét, valamint valamely harmadik ország közigazgatási hatóságainak bármely olyan határozatát, amely egy közszférabeli_szervezet, a II. fejezet alapján az adatok további_felhasználására feljogosított természetes vagy jogi személy, egy adatközvetítő szolgáltató vagy az elismert adataltruista szervezet számára előírja az Unióban tárolt, e rendelet hatálya alá tartozó nem személyes adatok továbbítását, vagy az azokhoz az Unióban való hozzáférés biztosítását, csak akkor lehet bármilyen módon elismerni vagy végrehajtani, ha az olyan hatályos nemzetközi megállapodáson, például kölcsönös jogsegélyről szóló megállapodáson alapul, amely a megkereső harmadik ország és az Unió vagy a megkereső harmadik ország és egy tagállam között jött létre.

(3)   Az e cikk (2) bekezdésében említett nemzetközi megállapodás hiányában, amennyiben egy harmadik ország bírósága vagy egy harmadik ország közigazgatási hatósága által hozott, az Unióban tárolt, az e rendelet hatálya alá tartozó nem személyes adatok továbbítására vagy az azokhoz való hozzáférés biztosítására irányuló határozat vagy ítélet címzettje egy közszférabeli_szervezet, a II. fejezet alapján az adatok további_felhasználására feljogosított természetes vagy jogi személy, egy adatközvetítő szolgáltató vagy az elismert adataltruista szervezet, és a címzett az említett határozatnak való megfeleléssel az uniós jog vagy az érintett tagállam nemzeti jogának megsértését kockáztatná, az említett adatoknak az adott harmadik országbeli hatósághoz történő továbbítására vagy az azokhoz való hozzáférés biztosítására csak akkor kerülhet sor, ha:

a)

a harmadik országbeli rendszer előírja az ilyen határozat vagy ítélet indokainak és arányosságának bemutatását, valamint az ilyen határozat vagy ítélet konkrét jellegét, például azáltal, hogy az kellő hivatkozást tartalmaz bizonyos gyanúsított személyekre vagy jogsértésekre;

b)

a címzett indokolt kifogását a harmadik ország illetékes bírósága vizsgálja felül; és

c)

a határozatot vagy ítéletet kiadó vagy a közigazgatási hatóság határozatának felülvizsgálatát végző harmadik országbeli illetékes bíróságnak az adott harmadik ország joga szerint hatásköre van arra, hogy kellően figyelembe vegye az uniós jog vagy az érintett tagállam nemzeti joga által védett adatok szolgáltatójának vonatkozó jogi érdekeit.

(4)   Ha a (2) vagy a (3) bekezdésben megállapított feltételek teljesülnek, a közszférabeli_szervezetnek, a II. fejezet alapján az adatok további_felhasználására feljogosított természetes vagy jogi személynek, az adatközvetítő szolgáltatónak vagy az elismert adataltruista szervezetnek – a kérelem észszerű értelmezése alapján – csak a kérelem alapján engedélyezhető minimális adatmennyiséget kell rendelkezésre bocsátania.

(5)   A közszférabeli_szervezetnek, a II. fejezet alapján az adatok további_felhasználására feljogosított természetes vagy jogi személynek, az adatközvetítő szolgáltatónak és az elismert adataltruista szervezetnek – még a kérelem teljesítését megelőzően – tájékoztatnia kell az adatbirtokost a harmadik országbeli közigazgatási hatóság adatokhoz való hozzáférés iránti kérelmének a fennállásáról, kivéve azokat az eseteket, amikor a kérelem bűnüldözési célokat szolgál, és mindaddig, amíg ez a bűnüldözési tevékenység hatékonyságának megőrzése érdekében szükséges.

VIII. FEJEZET

Felhatalmazás és bizottsági eljárás

38. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2023. szeptember 24-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2022. május 30-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

B. LE MAIRE

(1)  HL C 286., 2021.7.16., 38. o.

(2)  Az Európai Parlament 2022. április 6-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2022. május 16 -i határozata.

(3)  A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011/24/EU irányelve (2011. március 9.) a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről (HL L 88., 2011.4.4., 45. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1239 rendelete (2019. június 20.) az európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezet létrehozásáról és a 2010/65/EU irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 198., 2019.7.25., 64. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/1056 rendelete (2020. július 15.) az elektronikus áruszállítási információkról (HL L 249., 2020.7.31., 33. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2010/40/EU irányelve (2010. július 7.) az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről (HL L 207., 2010.8.6., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az említett járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2018.6.14., 1. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1807 rendelete (2018. november 14.) a nem személyes adatok Európai Unióban való szabad áramlásának keretéről (HL L 303., 2018.11.28., 59. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól (Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv) (HL L 178., 2000.7.17., 1. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról (HL L 167., 2001.6.22., 10. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről (HL L 157., 2004.4.30., 45. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/943 irányelve (2016. június 8.) a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről (HL L 157., 2016.6.15., 1. o.).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1132 irányelve (2017. június 14.) a társasági jog egyes vonatkozásairól (HL L 169., 2017.6.30., 46. o.).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/790 irányelve (2019. április 17.) a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról (HL L 130., 2019.5.17., 92. o.).

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további_felhasználásáról (HL L 172., 2019.6.26., 56. o.).

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.).

(21)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(22)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(23)  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről („Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv”) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(24)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

(25)  A Bizottság 557/2013/EU rendelete (2013. június 17.) az európai statisztikákról szóló 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizalmas adatokhoz való tudományos célú hozzáférés tekintetében történő végrehajtásáról és a 831/2002/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 164., 2013.6.18., 16. o.).

(26)  Az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok jogi védelméről (HL L 77., 1996.3.27., 20. o.).

(27)  Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

(28)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2366 irányelve (2015. november 25.) a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 337., 2015.12.23., 35. o.).

(29)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 295., 2018.11.21., 1. o.).

(30)  HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(31)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(32)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2102 irányelve (2016. október 26.) a közszférabeli_szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről (HL L 327., 2016.12.2., 1. o.).

(33)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (HL L 151., 2019.6.7., 70. o.).


whereas
keyboard_arrow_down