Cyber Resilience Act 2023/2841 HU

(1) 2025. április 8-ig minden uniós szervezet a kezdeti kiberbiztonsági felülvizsgálat, például audit elvégzését követően belső kiberbiztonsági kockázatkezelési, -irányítási és -ellenőrzési keretrendszert (a továbbiakban: a keretrendszer) hoz létre. A keretrendszer létrehozását az uniós szervezet legmagasabb_vezetői_szintje felügyeli és annak felelősségi körébe tartozik.

(2) A keretrendszernek ki kell terjednie az érintett uniós szervezet teljes nem minősített IKT-környezetére, beleértve a helyszíni IKT-környezetet, a helyszíni működő technológiai hálózatot (OT-rendszer), a felhőalapú számítástechnikai környezetben működő vagy harmadik felek által üzemeltetett, kiszervezett eszközöket és szolgáltatásokat, a mobil eszközöket, a vállalati hálózatokat, az internethez nem kapcsolódó üzleti hálózatokat és az e környezetekhez (a továbbiakban: az IKT-környezet) kapcsolódó eszközöket. A keretrendszernek minden veszélyre kiterjedő megközelítésen kell alapulnia.

(3) A keretrendszernek magas szintű kiberbiztonságot kell biztosítania. A keretrendszer meghatározza a hálózati_és_információs_rendszerek biztonságára vonatkozó belső kiberbiztonsági politikákat, beleértve a célkitűzéseket és prioritásokat, valamint az uniós szervezet e rendelet hatékony végrehajtásának biztosításával megbízott személyzetének szerepét és felelősségi körét. A keretrendszernek tartalmaznia kell a végrehajtás hatékonyságának mérésére szolgáló mechanizmusokat is.

(4) A keretrendszert a változó kiberbiztonsági kockázatok fényében rendszeresen, de legalább négyévente felül kell vizsgálni. Adott esetben és a 10. cikk alapján létrehozott Intézményközi Kiberbiztonsági Testület kérését követően az uniós szervezet keretrendszerét frissíteni lehet a CERT-EU-nak az e rendelet rendelkezéseinek végrehajtása során azonosított biztonsági_eseményekre vagy esetleges hiányosságokra vonatkozó iránymutatása alapján.

(5) Az egyes uniós_szervezetek legmagasabb_vezetői_szintje felel e rendelet végrehajtásáért, és felügyeli, hogy szervezete megfeleljen a keretrendszerrel kapcsolatos kötelezettségeknek.

(6) Adott esetben és az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos felelősségének sérelme nélkül, az egyes uniós_szervezetek legmagasabb_vezetői_szintje az e rendelet szerinti konkrét kötelezettségeket átruházhatja a személyzeti szabályzat 29. cikkének (2) bekezdése értelmében vett rangidős tisztviselőkre vagy az érintett uniós szervezeten belüli egyéb azonos szintű tisztviselőkre. Az ilyen átruházástól függetlenül a legmagasabb_vezetői_szint felelősségre vonható e rendeletnek az érintett uniós szervezet általi megsértéséért.

(7) Minden uniós szervezetnek hatékony mechanizmusokkal kell rendelkeznie annak biztosítására, hogy az IKT-költségvetés megfelelő százalékát a kiberbiztonságra fordítsák. Az említett százalékos arány meghatározásakor kellően figyelembe kell venni a keretrendszert.

(8) Minden uniós szervezet helyi kiberbiztonsági tisztviselőt vagy azzal egyenértékű funkciót nevez ki, aki a kiberbiztonság valamennyi vonatkozása tekintetében egyedüli kapcsolattartó pontjaként jár el. A helyi kiberbiztonsági tisztviselő elősegíti e rendelet végrehajtását, és rendszeresen beszámol közvetlenül a legmagasabb_vezetői_szintnek a végrehajtás állásáról. Annak sérelme nélkül, hogy a helyi kiberbiztonsági tisztviselő az egyes uniós_szervezeteken belül az egyedüli kapcsolattartó pont, az uniós_szervezetek a köztük és a CERT-EU között létrejött, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás alapján átruházhatják a CERT-EU-ra a helyi kiberbiztonsági tisztviselő e rendelet végrehajtásával kapcsolatos bizonyos feladatait, vagy ezeket a feladatokat több uniós szervezet megoszthatja. Amennyiben ezeket a feladatokat a CERT-EU-ra ruházzák, a 10. cikk alapján létrehozott Intézményközi Kiberbiztonsági Testületnek kell döntenie arról, hogy e szolgáltatás nyújtása részét képezi-e a CERT-EU alapszolgáltatásainak, figyelembe véve az érintett uniós szervezet emberi és pénzügyi erőforrásait. Az egyes uniós_szervezeteknek indokolatlan késedelem nélkül értesíteniük kell a CERT-EU-t a kinevezett helyi kiberbiztonsági tisztviselőkről és a személyükben történő minden későbbi változásról.

A CERT-EU-nak létre kell hoznia és naprakészen kell tartania a kinevezett helyi kiberbiztonsági tisztviselők jegyzékét.

(9) Az egyes uniós_szervezeteknek a személyzeti szabályzat 29. cikkének (2) bekezdése értelmében vett rangidős tisztviselői vagy egyéb azonos szintű tisztviselői, valamint a személyzetnek az e rendeletben meghatározott kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedések végrehajtásával és kötelezettségek betartásával megbízott tagjai rendszeresen külön képzéseken vesznek részt azon ismeretek és készségek elsajátítása érdekében, amelyek a kiberbiztonsági kockázatok és irányítási gyakorlatok, valamint az azok által az uniós szervezet működésére gyakorolt hatások megismeréséhez és értékeléséhez szükségesek.

13. cikk

A CERT-EU küldetése és feladatai

(1) A CERT-EU küldetése, hogy hozzájáruljon az uniós_szervezetek nem minősített IKT-környezetének biztonságához azáltal, hogy kiberbiztonsági tanácsadást nyújt számukra, segíti a biztonsági_események megelőzését, észlelését, kezelését, mérséklését, az azokra való reagálást és az azokat követő helyreállítást, valamint azáltal, hogy a kiberbiztonsági információcsere és a biztonsági_eseményekre való reagálás koordinációs központjaként működik.

(2) A CERT-EU információkat gyűjt a nem minősített IKT-infrastruktúrát érintő kiberfenyegetésekről, sérülékenységekről és biztonsági_eseményekről, ezeket az információkat kezeli és elemzi, valamint megosztja az uniós_szervezetekkel. Intézményközi szinten és az uniós_szervezetek szintjén koordinálja a biztonsági_eseményekre való reagálást, ideértve konkrét operatív segítségnyújtás biztosítását vagy koordinálását is.

(3) A CERT-EU a következő feladatokat látja el az uniós_szervezetek támogatása érdekében:

a)	támogatja őket e rendelet végrehajtásában, és a 14. cikk (1) bekezdésében felsorolt intézkedések vagy az IICB által kért eseti jelentések révén hozzájárul e rendelet végrehajtásának koordinálásához;

b)	az uniós_szervezetek számára szabványos CSIRT-szolgáltatásokat kínál a szolgáltatási katalógusában ismertetett kiberbiztonsági szolgáltatáscsomag eszközei által (a továbbiakban: alapszolgáltatások);

c)	hálózatot tart fenn a hasonló szervezetekkel és partnerekkel a 17. és 18. cikkben vázolt szolgáltatások támogatása érdekében;

d)	felhívja az IICB figyelmét az e rendelet végrehajtásával, valamint az iránymutatások, ajánlások és cselekvési felhívások végrehajtásával kapcsolatos bármely problémára;

e)	a (2) bekezdésben említett információk alapján az ENISA-val szorosan együttműködve hozzájárul az Unió kiberbiztonsági helyzetismeretéhez;

f)	koordinálja a súlyos biztonsági_események kezelését;

g)	az (EU) 2022/2555 irányelv 12. cikkének (1) bekezdése szerint a sérülékenységek összehangolt közzététele céljából kijelölt koordinátorral egyenértékűként eljár az uniós_szervezetek részéről;

h)	valamely uniós szervezet kérésére proaktív, behatolásmentes átvilágítást végez az adott uniós szervezet nyilvánosan hozzáférhető hálózati_és_információs_rendszerein.

Az első albekezdés e) pontjában említett információkat adott esetben, megfelelő titoktartási feltételek mellett kell megosztani az IICB-vel, a CSIRT-ek hálózatával és az Európai Unió Helyzetelemző Központjával (EU INTCEN).

(4) A CERT-EU a 17. vagy adott esetben a 18. cikkel összhangban együttműködhet az Unión és tagállamain belüli releváns kiberbiztonsági közösségekkel, többek között a következő területeken:

a)	felkészültség, biztonsági_események koordinálása, információcsere és válságreagálás technikai szinten az uniós_szervezetekkel kapcsolatos ügyekben;

b)	operatív együttműködés a CSIRT-ek hálózatával, többek között a kölcsönös segítségnyújtással kapcsolatban;

c)	kiberfenyegetettségi információk, beleértve a helyzetismeretet;

d)	a CERT-EU technikai kiberbiztonsági szakértelmét igénylő bármely téma.

(5) Hatáskörén belül a CERT-EU az (EU) 2019/881 rendelettel összhangban strukturált együttműködést folytat az ENISA-val a kapacitásépítés, az operatív együttműködés és a kiberfenyegetések hosszú távú stratégiai elemzése terén. A CERT-EU együttműködhet és információt cserélhet az Europol Kiberbűnözés Elleni Európai Központjával.

(6) A CERT-EU a szolgáltatáskatalógusában nem szereplő következő szolgáltatásokat (a továbbiakban: díjköteles szolgáltatások) nyújthatja:

a (3) bekezdésben említettektől eltérő, az uniós_szervezetek IKT-környezetének kiberbiztonságát támogató szolgáltatások, a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások alapján és a rendelkezésre álló erőforrások függvényében, különösen a hálózatok széles spektrumú nyomon követése, beleértve a súlyos kiberfenyegetések a hét minden napján, napi 24 órában történő közvetlen nyomon követését is;

b)	olyan szolgáltatások, amelyek írásbeli megállapodások alapján és az IICB előzetes jóváhagyásával támogatják az uniós_szervezetek kiberbiztonsági műveleteit vagy projektjeit, kivéve azokat, amelyek IKT-környezetük védelmét szolgálják;

c)	kérésre az érintett uniós szervezet hálózati_és_információs_rendszereinek proaktív átvilágítása a potenciálisan jelentős hatással bíró sérülékenységek felderítése érdekében;

írásbeli megállapodások alapján és az IICB előzetes jóváhagyásával az uniós_szervezetektől eltérő olyan szervezetek számára nyújtott, IKT-környezetük biztonságát támogató szolgáltatások, amelyek szorosan együttműködnek az uniós_szervezetekkel, például az uniós jog által rájuk ruházott feladatok vagy felelősségi körök teljesítése révén.

Az első albekezdés d) pontja tekintetében a CERT-EU kivételes esetben, az IICB előzetes jóváhagyásával az uniós_szervezeteken kívüli egyéb szervezetekkel is köthet szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat.

(7) A CERT-EU – adott esetben az ENISA-val szoros együttműködésben – kiberbiztonsági gyakorlatokat szervez, és részt vehet azokban, vagy ajánlhatja a meglévő gyakorlatokban való részvételt az uniós_szervezetek kiberbiztonsági szintjének tesztelése céljából.

(8) A CERT-EU segítséget nyújthat az uniós_szervezeteknek az EU-minősített adatokat kezelő hálózati_és_információs_rendszerekben előforduló biztonsági_események tekintetében, amennyiben az érintett uniós_szervezetek erre saját eljárásaikkal összhangban kifejezetten felkérik. A CERT-EU által e bekezdés alapján nyújtott segítség nem érinti a minősített adatok védelmére vonatkozó alkalmazandó szabályokat.

(9) A CERT-EU tájékoztatja az uniós_szervezeteket a biztonsági_események kezelésére szolgáló eljárásairól és folyamatairól.

(10) A CERT-EU a megfelelő együttműködési mechanizmusokon és jelentési útvonalakon keresztül magas szintű titoktartás és megbízhatóság mellett szolgáltat releváns és anonimizált információkat a súlyos biztonsági_eseményekről és azok kezelésének módjáról. Ezeket az információkat bele kell foglalni a 10. cikk (14) bekezdésében említett jelentésbe.

(11) A CERT-EU az európai adatvédelmi biztossal együttműködve támogatja az érintett uniós_szervezeteket a személyes adatok megsértéséhez vezető biztonsági_események kezelésében, az európai adatvédelmi biztosnak az (EU) 2018/1725 rendelet szerinti felügyeleti hatóságként fennálló hatáskörének és feladatainak sérelme nélkül.

(12) Ha az uniós_szervezetek szakpolitikai részlegei azt kifejezetten kérik, a CERT-EU technikai tanácsot adhat vagy technikai véleményt nyilváníthat releváns szakpolitikai kérdésekben.

14. cikk

Iránymutatások, ajánlások és cselekvési felhívások

(1) A CERT-EU e rendelet végrehajtását a következők kibocsátásával támogatja:

a)	cselekvési felhívások, amelyek ismertetik azokat a sürgős biztonsági intézkedéseket, amelyeket az uniós_szervezeteknek meghatározott időn belül meg kell hozniuk;

b)	javaslatok az IICB számára az uniós_szervezetek összességének vagy egy részhalmazának szóló iránymutatásokra vonatkozóan;

c)	javaslatok az IICB számára az egyes uniós_szervezeteknek címzett ajánlásokra vonatkozóan.

Az első albekezdés a) pontja tekintetében az érintett uniós szervezet a cselekvési felhívás kézhezvételét követően indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a CERT-EU-t arról, hogy hogyan alkalmazta a sürgős biztonsági intézkedéseket.

(2) Az iránymutatások és ajánlások a következőket foglalhatják magukban:

az uniós_szervezetek kiberbiztonsági érettségének értékelésére szolgáló közös módszertanok és modell, beleértve a megfelelő léptékeket vagy fő teljesítménymutatókat is, amelyek referenciaként szolgálnak az uniós_szervezetek folyamatos kiberbiztonsági fejlődésének támogatásához, és megkönnyítik a kiberbiztonsági területek és intézkedések rangsorolását, figyelembe véve a szervezetek kiberbiztonsági helyzetét;

b)	a kiberbiztonsági kockázatkezelésre és a kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedésekre vonatkozó szabályok vagy javítások;

c)	a kiberbiztonsági érettségi értékelésekre és kiberbiztonsági tervekre vonatkozó szabályok;

d)	adott esetben a közös technológia, az architektúra, a nyílt forráskód és a kapcsolódó legjobb gyakorlatok alkalmazása az interoperabilitás és az egységes szabványok megvalósítása céljából, beleértve az ellátási lánc biztonságára vonatkozó koordinált megközelítést;

e)	adott esetben olyan információk, amelyek megkönnyítik a releváns kiberbiztonsági szolgáltatások és termékek harmadik fél beszállítóktól történő beszerzésére szolgáló közös közbeszerzési eszközök használatát;

f)	a 20. cikk szerinti információmegosztási megállapodások.

16. cikk

Pénzügyi és személyzeti kérdések

(1) A CERT-EU-t integrálni kell a Bizottság valamely főigazgatóságának igazgatási struktúrájába annak érdekében, hogy igénybe vehesse a Bizottság igazgatási, pénzgazdálkodási és számviteli támogatási struktúráit, megőrizve ugyanakkor önálló intézményközi szolgáltatói státuszát valamennyi uniós szervezet számára. A Bizottság tájékoztatja az IICB-t a CERT-EU adminisztratív helyszínéről és annak bármely változásáról. A Bizottság a megfelelő intézkedések meghozatala érdekében rendszeresen, de minden esetben az EUMSZ 312. cikke szerinti többéves pénzügyi keret létrehozása előtt felülvizsgálja a CERT-EU-val kapcsolatos igazgatási megállapodásokat. A felülvizsgálatnak ki kell terjednie a CERT-EU uniós hivatalként történő létrehozásának lehetőségére is.

(2) Az adminisztratív és pénzügyi eljárások tekintetében a CERT-EU vezetője a Bizottság felügyelete és az IICB ellenőrzése alatt jár el.

(3) A CERT-EU feladatait és tevékenységeit, beleértve a CERT-EU által a 13. cikk (3), (4), (5) és (7) bekezdése, valamint a 14. cikk (1) bekezdése alapján az uniós_szervezeteknek nyújtott, a többéves pénzügyi keret európai közigazgatásra vonatkozó fejezetéből finanszírozott szolgáltatásokat a Bizottság költségvetésének külön költségvetési sorából kell finanszírozni. A CERT-EU számára elkülönített álláshelyeket a Bizottság létszámtervéhez fűzött lábjegyzetben kell részletezni.

(4) Az e cikk (3) bekezdésében említettektől eltérő uniós_szervezetek éves pénzügyi hozzájárulást nyújtanak a CERT-EU-nak a CERT-EU által az említett bekezdés értelmében nyújtott szolgáltatások fedezésére. A hozzájárulások az IICB által adott iránymutatásokon alapulnak, amelyekről az egyes uniós_szervezetek és a CERT-EU szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokban állapodnak meg. A hozzájárulások méltányos és arányos részt képviselnek a nyújtott szolgáltatások teljes költségéből. Az összegeket az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 21. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti belső címzett bevételként az e cikk (3) bekezdésében említett külön költségvetési sorba kell beszedni.

(5) A 13. cikk (6) bekezdésében meghatározott szolgáltatások költségeit a CERT-EU szolgáltatásait igénybe vevő uniós_szervezetektől kell beszedni. A bevételeket a költségeket támogató költségvetési sorokhoz kell rendelni.

17. cikk

A CERT-EU és a tagállami partnerek közötti együttműködés

(1) A CERT-EU indokolatlan késedelem nélkül együttműködik és információcserét folytat a tagállami partnerekkel, különösen az (EU) 2022/2555 irányelv 10. cikke alapján kijelölt vagy létrehozott CSIRT-ekkel, vagy adott esetben az említett irányelv 8. cikke szerint kijelölt vagy létrehozott illetékes hatóságokkal és egyedüli kapcsolattartó pontokkal a biztonsági_események, a kiberfenyegetések, a sérülékenységek, a majdnem_bekövetkezett_(near_miss)_események, a lehetséges ellenintézkedések és a bevált gyakorlatok, valamint az uniós_szervezetek IKT-környezetei védelmének javítása szempontjából releváns valamennyi kérdés tekintetében, többek között az (EU) 2022/2555 irányelv 15. cikke alapján létrehozott CSIRT-hálózaton keresztül. A CERT-EU támogatja a Bizottságot a nagyszabású kiberbiztonsági események és válsághelyzetek összehangolt kezeléséről szóló (EU) 2022/2555 irányelv 16. cikke alapján létrehozott EU-CyCLONe-ban.

(2) Amennyiben a CERT-EU valamely tagállam területén bekövetkező jelentős biztonsági_eseményről szerez tudomást, az (1) bekezdéssel összhangban haladéktalanul értesíti az érintett partnert az adott tagállamban.

(3) A CERT-EU – feltéve, hogy a személyes adatok az alkalmazandó uniós adatvédelmi joggal összhangban védelemben részesülnek – indokolatlan késedelem nélkül, az érintett uniós szervezet beleegyezése nélkül megosztja a releváns biztonságiesemény-specifikus információkat a hasonló kiberfenyegetések vagy biztonsági_események felderítésének megkönnyítése vagy a biztonsági_esemény elemzéséhez való hozzájárulás érdekében a tagállami partnerekkel. A CERT-EU az olyan biztonságiesemény-specifikus információkat, amelyek feltárják a biztonsági_esemény célpontját csak az alábbiak egyikének fennállása esetén oszthatja meg:

a)	az érintett uniós szervezet beleegyezését adja;

b)	az érintett uniós szervezet nem adja beleegyezését az a) pontban előírtak szerint, de az érintett uniós szervezet kilétének közzététele növelné annak valószínűségét, hogy a máshol bekövetkező biztonsági_eseményeket elkerülnék vagy mérsékelnék;

c)	az érintett uniós szervezet már nyilvánosságra hozta, hogy érintett volt.

A biztonsági_eseményre vonatkozó azon információk cseréjére vonatkozó határozatokat, amelyek az első albekezdés b) pontja alapján feltárják a biztonsági_esemény célpontjának kilétét, a CERT-EU vezetőjének jóvá kell hagynia. Az ilyen határozat kibocsátása előtt a CERT-EU írásban felveszi a kapcsolatot az érintett uniós szervezettel, egyértelműen kifejtve, hogy kilétének nyilvánosságra hozatala hogyan segítené elő máshol a biztonsági_események elkerülését vagy mérséklését. A CERT-EU vezetőjének magyarázatot kell adnia, és kifejezetten fel kell kérnie az uniós szervezetet, hogy meghatározott határidőn belül nyilatkozzon arról, hogy beleegyezik-e ebbe. A CERT-EU vezetője arról is tájékoztatja az uniós szervezetet, hogy az adott magyarázat fényében fenntartja magának a jogot arra, hogy még beleegyezés hiányában is közzétegye az információkat. Az érintett uniós szervezetet az információk közzététele előtt tájékoztatni kell.

18. cikk

A CERT-EU együttműködése más partnerekkel

(1) A CERT-EU együttműködhet az uniós kiberbiztonsági követelmények hatálya alá tartozó, a 17. cikkben említettektől eltérő uniós partnerekkel, többek között ágazatspecifikus partnerekkel az eszközök és módszerek – például a technikák, taktikák, eljárások és a legjobb gyakorlatok –, valamint a kiberfenyegetések és - sérülékenységek terén. Az ilyen partnerekkel való mindennemű együttműködéshez a CERT-EU-nak – eseti alapon – előzetes jóváhagyást kell kérnie az IICB-től. Amennyiben a CERT-EU ilyen partnerekkel alakít ki együttműködést, erről tájékoztatnia kell a partner székhelye szerinti tagállamban működő valamennyi, a 17. cikk (1) bekezdésében említett érintett tagállami partnert. Adott esetben az ilyen együttműködést és annak feltételeit – többek között a kiberbiztonság, az adatvédelem és az információkezelés tekintetében – egyedi titoktartási megállapodásokban, például szerződésekben vagy igazgatási megállapodásokban kell meghatározni. A titoktartási megállapodásokhoz nem kell kikérni az IICB előzetes jóváhagyását, de az IICB elnökét ezekről tájékoztatni kell. Abban az esetben, ha az uniós_szervezetek vagy egy másik fél érdekében sürgős és azonnali kiberbiztonsági információcserére van szükség, a CERT-EU ezt megteheti egy olyan szervezettel, amelynek különleges kompetenciája, kapacitása és szakértelme indokoltan szükséges ahhoz, hogy segítséget nyújtson egy ilyen sürgős és azonnali szükséglet kielégítéséhez, még akkor is, ha a CERT-EU nem kötött titoktartási megállapodást az adott szervezettel. Ilyen esetekben a CERT-EU haladéktalanul tájékoztatja az IICB elnökét, és rendszeres jelentések vagy ülések útján jelentést tesz az IICB-nek.

(2) A CERT-EU együttműködhet más partnerekkel, például kereskedelmi szervezetekkel, köztük ágazatspecifikus ipari szervezetekkel, nemzetközi szervezetekkel, nem uniós nemzeti szervezetekkel vagy egyéni szakértőkkel annak érdekében, hogy információkat gyűjtsön az általános és konkrét kiberfenyegetésekről, a majdnem_bekövetkezett_(near_miss)_eseményekről, a sérülékenységekről és a lehetséges ellenintézkedésekről. Az ilyen partnerekkel való szélesebb körű együttműködéshez a CERT-EU-nak eseti alapon előzetes jóváhagyást kell kérnie az IICB-től.

(3) A CERT-EU – a biztonsági_esemény által érintett uniós szervezet beleegyezésével, és feltéve, hogy az érintett partnerrel titoktartási megállapodás vagy szerződés van érvényben – az (1) és a (2) bekezdésben említett partnerek rendelkezésére bocsáthatja az adott biztonsági_eseményre vonatkozó információkat, kizárólag az elemzéséhez való hozzájárulás céljából.

V. FEJEZET

EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS JELENTÉSTÉTELI KÖTELEZETTSÉGEK

19. cikk

Információkezelés

(1) Az uniós_szervezeteknek és a CERT-EU-nak tiszteletben kell tartaniuk az EUMSZ 339. cikke vagy az azzal egyenértékű alkalmazandó keretrendszerek szerinti szakmai titoktartási kötelezettséget.

(2) Az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) alkalmazandó a CERT-EU birtokában lévő dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmekre, beleértve az említett rendelet szerinti azon kötelezettséget is, hogy minden olyan esetben, amikor a kérelem azok dokumentumaira vonatkozik, konzultálni kell más uniós_szervezetekkel vagy adott esetben a tagállamokkal.

(3) Az uniós_szervezetek és a CERT-EU általi információkezelésnek meg kell felelnie az információbiztonság tekintetében alkalmazandó szabályoknak.

23. cikk

A súlyos biztonsági_események kezelése

(1) Az uniós_szervezeteket érintő súlyos biztonsági_események koordinált operatív szintű kezelésének támogatása, továbbá a releváns információknak az uniós_szervezetek közötti és a tagállamokkal való rendszeres cseréjéhez való hozzájárulás érdekében az IICB a 11. cikk q) pontja értelmében a 22. cikk (2) bekezdésében részletezett tevékenységek alapján, a CERT-EU-val és az ENISA-val szoros együttműködésben kiberbiztonsági válságkezelési tervet hoz létre. A kiberbiztonsági válságkezelési tervnek legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)	az uniós_szervezetek közötti, a súlyos biztonsági_események operatív szintű kezelésére vonatkozó koordinációra és információáramlásra vonatkozó szabályok;

b)	közös eljárási standardok;

c)	a súlyos biztonsági_események súlyossági fokaira és a válságot kiváltó tényezőkre vonatkozó egységes taxonómia;

d)	rendszeres gyakorlatok;

e)	az igénybe veendő biztonságos kommunikációs csatornák.

(2) Az e cikk (1) bekezdése alapján létrehozott kiberbiztonsági válságkezelési tervre figyelemmel és az (EU) 2022/2555 irányelv 16. cikke (2) bekezdése első albekezdésének sérelme nélkül a Bizottságnak az IICB-ben részt vevő képviselője a kapcsolattartó pont a súlyos biztonsági_eseményekkel kapcsolatos releváns információknak az EU-CyCLONe-val való megosztása tekintetében.

(3) A CERT-EU koordinálja az uniós_szervezetek között a súlyos biztonsági_események kezelését. Nyilvántartást vezet arról a rendelkezésre álló technikai szakértelemről, amelyre ilyen súlyos biztonsági_események esetén az eseményekre való reagáláshoz szükség lehet, és segíti az IICB-t az uniós_szervezetek 9. cikk (2) bekezdésében említett súlyos biztonsági_eseményekre vonatkozó kiberbiztonsági válságkezelési terveinek koordinálásában.

(4) Az uniós_szervezetek hozzájárulnak a technikai szakértelem nyilvántartásához azáltal, hogy a szervezetükön belül rendelkezésre álló szakértőkről évente frissített jegyzéket állítanak össze, amely részletezi sajátos technikai készségeiket.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2023. december 13-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

P. NAVARRO RÍOS

(1) Az Európai Parlament 2023. november 21-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2023. december 8-i határozata.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2555 irányelve (2022. december 14.) az Unió egész területén magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, a 910/2014/EU rendelet és az (EU) 2018/1972 irányelv módosításáról, valamint az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről (NIS 2 irányelv) (HL L 333., 2022.12.27., 80. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/881 rendelete (2019. április 17.) az ENISA-ról (az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökségről) és az információs és kommunikációs technológiák kiberbiztonsági tanúsításáról, valamint az 526/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről ( kiberbiztonsági jogszabály) (HL L 151., 2019.6.7., 15. o.).

(4) Megállapodás az Európai Parlament, az Európai Tanács, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, az Európai Központi Bank, az Európai Számvevőszék, az Európai Külügyi Szolgálat, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Európai Bizottsága és az Európai Beruházási Bank között az uniós intézmények, szervek és ügynökségek hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoportjának (CERT-EU) szervezetéről és működéséről (HL C 12., 2018.1.13., 1. o.).

(5) A Tanács 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelete (1968. február 29.) az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról, egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről, valamint a Bizottság tisztviselőire ideiglenesen alkalmazandó különleges intézkedések bevezetéséről (HL L 56., 1968.3.4., 1. o.).

(6) A Bizottság (EU) 2017/1584 ajánlása (2017. szeptember 13.) a nagyszabású kiberbiztonsági eseményekre és válsághelyzetekre való összehangolt reagálásról (HL L 239., 2017.9.19., 36. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(8) HL C 258., 2022.7.5., 10. o.

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2841/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)

whereas

keyboard_tab Cyber Resilience Act 2023/2841 HU

Cyber Resilience Act 2023/2841 HU