search

keyboard_tab Cyber Resilience Act 2023/2841 HU

 BG CS DA DE EL EN ES ET FI FR GA HR HU IT LV LT MT NL PL PT RO SK SL SV print pdf

2023/2841 HU cercato: 'lehetséges' . Output generated live by software developed by IusOnDemand srl


expand index lehetséges:


whereas lehetséges:


definitions:


cloud tag: and the number of total unique words without stopwords is: 723

 

8. cikk

Kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedések

(1)   Indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb 2025. szeptember 8-ig az egyes uniós_szervezeteknek – a legmagasabb_vezetői_szintjük felügyelete mellett – meg kell hozniuk a keretrendszer keretében azonosított kiberbiztonsági kockázatok kezeléséhez, valamint a biztonsági_események megelőzéséhez vagy hatásuk minimálisra csökkentéséhez szükséges megfelelő és arányos technikai, működési és szervezeti intézkedéseket. Figyelembe véve a legkorszerűbb és adott esetben a vonatkozó európai és nemzetközi szabványokat, ezeknek az intézkedéseknek biztosítaniuk kell a hálózati_és_információs_rendszerek biztonságának a felmerülő kiberbiztonsági kockázatokkal arányos szintjét az IKT-környezet egészében. Az említett intézkedések arányosságának értékelésekor kellően figyelembe kell venni az uniós szervezet kiberbiztonsági kockázatoknak való kitettségének mértékét, a szervezet méretét, a biztonsági_események bekövetkeztének valószínűségét és azok súlyosságát, beleértve társadalmi, gazdasági és intézményközi hatásukat is.

(2)   Az uniós_szervezeteknek a kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedések végrehajtása során legalább a következő területekkel foglalkozniuk kell:

a)

kiberbiztonsági szakpolitika, beleértve a 6. cikkben és az e cikk (3) bekezdésében említett célok és prioritások eléréséhez szükséges intézkedéseket;

b)

kiberbiztonsági kockázatelemzési és az informatikai rendszerek biztonságára vonatkozó szakpolitikák;

c)

a felhőszolgáltatások használatára vonatkozó szakpolitikai célok;

d)

adott esetben kiberbiztonsági audit, amely magában foglalhatja a kiberbiztonsági kockázat, a sérülékenység és a kiberfenyegetések értékelését, valamint egy megbízható magánszolgáltató által rendszeresen végzett behatolási tesztelést;

e)

a d) pontban említett kiberbiztonsági auditokból eredő ajánlások végrehajtása kiberbiztonsági frissítések és a szakpolitikák frissítése révén;

f)

a kiberbiztonság megszervezése, beleértve a szerepek és feladatkörök meghatározását is;

g)

eszközkezelés, beleértve az IKT-eszközök leltárát és az IKT-hálózatok feltérképezését;

h)

az emberi erőforrások biztonsága és a hozzáférés ellenőrzése;

i)

üzembiztonság;

j)

kommunikációs biztonság;

k)

a rendszerek beszerzése, fejlesztése és karbantartása, beleértve a sérülékenységkezelésre és -feltárásra vonatkozó politikákat;

l)

ahol lehetséges, a forráskód átláthatóságára vonatkozó politikák;

m)

az ellátási lánc biztonsága, beleértve az egyes uniós_szervezetek és közvetlen beszállítóik vagy szolgáltatóik közötti kapcsolatok biztonsági vonatkozásait is;

n)

biztonsági_események kezelése és együttműködés a CERT-EU-val, például a biztonsági nyomonkövetés és a naplózás fenntartása;

o)

az üzletmenet-folytonosság kezelése, például tartalékrendszerek kezelése, valamint katasztrófa utáni helyreállítás és válságkezelés; valamint

p)

a kiberbiztonsággal kapcsolatos oktatási, készségfejlesztő, tudatosságnövelő, gyakorlati és képzési programok előmozdítása és kidolgozása.

Az első albekezdés m) pontjának alkalmazásában az uniós_szervezeteknek figyelembe kell venniük az egyes közvetlen beszállítókra és szolgáltatókra jellemző sérülékenységeket, valamint a beszállítóik és szolgáltatóik termékeinek és kiberbiztonsági gyakorlatainak – többek között biztonságos fejlesztési eljárásaiknak – az általános minőségét.

(3)   Az uniós_szervezeteknek meg kell hozniuk legalább a következő konkrét kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedéseket:

a)

a távmunka lehetővé tételét és fenntartását szolgáló műszaki intézkedések;

b)

konkrét lépések a zéró bizalom alapelvei felé történő elmozdulás érdekében;

c)

a többtényezős hitelesítés mint norma használata a hálózati_és_információs_rendszerekben;

d)

kriptográfia és titkosítás, különösen végponttól végpontig terjedő titkosítás, valamint biztonságos digitális aláírás használata;

e)

adott esetben biztonságos hang-, video- és szöveges kommunikáció, valamint biztonságos vészhelyzeti kommunikációs rendszerek használata az uniós szervezeten belül;

f)

a rosszindulatú szoftverek és kémszoftverek felderítésére és eltávolítására irányuló proaktív intézkedések;

g)

a szoftverellátási lánc biztonságának megteremtése a biztonságos szoftverfejlesztésre és -értékelésre vonatkozó kritériumok révén;

h)

az uniós szervezet legmagasabb_vezetői_szintje és az e rendelet hatékony végrehajtásának biztosításával megbízott személyzete tagjai számára a számukra előírt feladatoknak és a tőlük elvárt képességeknek megfelelő kiberbiztonsági képzési tantervek kidolgozása és elfogadása;

i)

a személyzet tagjainak rendszeres kiberbiztonsági képzése;

j)

adott esetben részvétel az uniós_szervezetek összekapcsoltságával összefüggő kockázatok elemzésében;

k)

a közbeszerzési szabályok javítása a kiberbiztonság egységesen magas szintjének elősegítése érdekében a következők révén:

i.

az informatikai szolgáltatók biztonsági_eseményekkel, sérülékenységekkel és kiberfenyegetésekkel kapcsolatos információinak a CERT-EU-val való megosztását korlátozó szerződéses akadályok felszámolása;

ii.

a biztonsági_események, sérülékenységek és kiberfenyegetések bejelentésére, valamint a biztonsági_eseményekre való reagálási és nyomon követési mechanizmusok bevezetésére vonatkozó szerződéses kötelezettségek.

11. cikk

Az IICB feladatai

Feladatainak ellátása során az IICB különösen:

a)

iránymutatást nyújt a CERT-EU vezetője számára;

b)

hatékonyan nyomon követi és felügyeli e rendelet végrehajtását, valamint támogatja az uniós_szervezeteket kiberbiztonságuk megerősítésében, beleértve adott esetben eseti jelentések kérését az uniós_szervezetektől és a CERT-EU-tól;

c)

stratégiai megbeszélést követően többéves stratégiát fogad el az uniós_szervezetek kiberbiztonsági szintjének növelésére, és azt rendszeresen, de legalább ötévente értékeli és szükség esetén módosítja;

d)

meghatározza az uniós_szervezetek által végzett önkéntes szakértői értékelések módszertanát és szervezeti vonatkozásait a közös tapasztalatokból való tanulás, a kölcsönös bizalom megerősítése, az egységesen magas szintű kiberbiztonság elérése, valamint az uniós_szervezetek kiberbiztonsági képességeinek javítása érdekében, biztosítva, hogy az ilyen szakértői értékeléseket a felülvizsgálat tárgyát képező uniós szervezettől eltérő uniós szervezet által kijelölt kiberbiztonsági szakértők végezzék, és hogy a módszertan az (EU) 2022/2555 irányelv 19. cikkén alapuljon, és adott esetben igazodjon az uniós_szervezetekhez;

e)

a CERT-EU vezetőjének javaslata alapján jóváhagyja a CERT-EU éves munkaprogramját és nyomon követi annak végrehajtását;

f)

a CERT-EU vezetőjének javaslata alapján jóváhagyja a CERT-EU szolgáltatási katalógusát és annak frissítéseit;

g)

a CERT-EU vezetőjének javaslata alapján jóváhagyja a CERT-EU tevékenységeinek bevételeire és kiadásaira vonatkozó éves pénzügyi tervet, beleértve a személyzetre vonatkozót is;

h)

a CERT-EU vezetőjének javaslata alapján jóváhagyja a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokra vonatkozó szabályokat;

i)

megvizsgálja és jóváhagyja a CERT-EU vezetője által készített, a CERT-EU tevékenységeiről és pénzeszközeinek kezeléséről szóló éves jelentést;

j)

jóváhagyja és nyomon követi a CERT-EU vezetőjének javaslata alapján a CERT-EU-ra vonatkozóan meghatározott fő teljesítménymutatókat (KPI-k);

k)

jóváhagyja a CERT-EU és más szervezetek közötti, a 18. cikk szerinti együttműködési megállapodásokat, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat vagy szerződéseket;

l)

a CERT-EU javaslata alapján a 14. cikkel összhangban iránymutatásokat és ajánlásokat fogad el, és utasítja a CERT-EU-t, hogy adjon ki, vonjon vissza vagy módosítson valamely, iránymutatásokra vagy ajánlásokra irányuló javaslatot, illetve cselekvési felhívást;

m)

az IICB munkájának támogatásához technikai tanácsadó csoportokat hoz létre konkrét feladatokkal, jóváhagyja azok megbízatását, és kinevezi azok elnökeit;

n)

fogadja és értékeli az uniós_szervezetek által e rendelet alapján benyújtott dokumentumokat és jelentéseket, például a kiberbiztonsági érettségi értékeléseket;

o)

az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos bevált gyakorlatok és információk cseréje céljából az ENISA támogatásával elősegíti az uniós_szervezetek helyi kiberbiztonsági tisztviselőiből álló informális csoport létrehozását;

p)

figyelembe véve a CERT-EU által az azonosított kiberbiztonsági kockázatokra és levont tanulságokra vonatkozóan szolgáltatott információkat, nyomon követi az uniós_szervezetek IKT-környezete közötti összekapcsolhatósági megállapodások megfelelőségét, és tanácsot ad a lehetséges fejlesztésekre vonatkozóan;

q)

kiberbiztonsági válságkezelési tervet hoz létre az uniós_szervezeteket érintő súlyos biztonsági_események koordinált kezelésének operatív szintű támogatása, valamint a releváns információk rendszeres cseréjéhez való hozzájárulás céljából, különös tekintettel a súlyos biztonsági_események hatásaira és súlyosságára, valamint hatásai mérséklésének lehetséges módjaira;

r)

koordinálja az egyes uniós_szervezetek 9. cikk (2) bekezdésében említett kiberbiztonsági válságkezelési terveinek elfogadását;

s)

az (EU) 2022/2555 irányelv 22. cikkében említett, a kritikus ellátási láncokra vonatkozó összehangolt uniós szintű biztonsági kockázatértékelések eredményeit figyelembe véve a 8. cikk (2) bekezdése első albekezdésének m) pontjában említett, az ellátási lánc biztonságára vonatkozó ajánlásokat fogad el annak érdekében, hogy támogassa az uniós_szervezeteket a hatékony és arányos kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedések elfogadásában.

17. cikk

A CERT-EU és a tagállami partnerek közötti együttműködés

(1)   A CERT-EU indokolatlan késedelem nélkül együttműködik és információcserét folytat a tagállami partnerekkel, különösen az (EU) 2022/2555 irányelv 10. cikke alapján kijelölt vagy létrehozott CSIRT-ekkel, vagy adott esetben az említett irányelv 8. cikke szerint kijelölt vagy létrehozott illetékes hatóságokkal és egyedüli kapcsolattartó pontokkal a biztonsági_események, a kiberfenyegetések, a sérülékenységek, a majdnem_bekövetkezett_(near_miss)_események, a lehetséges ellenintézkedések és a bevált gyakorlatok, valamint az uniós_szervezetek IKT-környezetei védelmének javítása szempontjából releváns valamennyi kérdés tekintetében, többek között az (EU) 2022/2555 irányelv 15. cikke alapján létrehozott CSIRT-hálózaton keresztül. A CERT-EU támogatja a Bizottságot a nagyszabású kiberbiztonsági események és válsághelyzetek összehangolt kezeléséről szóló (EU) 2022/2555 irányelv 16. cikke alapján létrehozott EU-CyCLONe-ban.

(2)   Amennyiben a CERT-EU valamely tagállam területén bekövetkező jelentős biztonsági_eseményről szerez tudomást, az (1) bekezdéssel összhangban haladéktalanul értesíti az érintett partnert az adott tagállamban.

(3)   A CERT-EU – feltéve, hogy a személyes adatok az alkalmazandó uniós adatvédelmi joggal összhangban védelemben részesülnek – indokolatlan késedelem nélkül, az érintett uniós szervezet beleegyezése nélkül megosztja a releváns biztonságiesemény-specifikus információkat a hasonló kiberfenyegetések vagy biztonsági_események felderítésének megkönnyítése vagy a biztonsági_esemény elemzéséhez való hozzájárulás érdekében a tagállami partnerekkel. A CERT-EU az olyan biztonságiesemény-specifikus információkat, amelyek feltárják a biztonsági_esemény célpontját csak az alábbiak egyikének fennállása esetén oszthatja meg:

a)

az érintett uniós szervezet beleegyezését adja;

b)

az érintett uniós szervezet nem adja beleegyezését az a) pontban előírtak szerint, de az érintett uniós szervezet kilétének közzététele növelné annak valószínűségét, hogy a máshol bekövetkező biztonsági_eseményeket elkerülnék vagy mérsékelnék;

c)

az érintett uniós szervezet már nyilvánosságra hozta, hogy érintett volt.

A biztonsági_eseményre vonatkozó azon információk cseréjére vonatkozó határozatokat, amelyek az első albekezdés b) pontja alapján feltárják a biztonsági_esemény célpontjának kilétét, a CERT-EU vezetőjének jóvá kell hagynia. Az ilyen határozat kibocsátása előtt a CERT-EU írásban felveszi a kapcsolatot az érintett uniós szervezettel, egyértelműen kifejtve, hogy kilétének nyilvánosságra hozatala hogyan segítené elő máshol a biztonsági_események elkerülését vagy mérséklését. A CERT-EU vezetőjének magyarázatot kell adnia, és kifejezetten fel kell kérnie az uniós szervezetet, hogy meghatározott határidőn belül nyilatkozzon arról, hogy beleegyezik-e ebbe. A CERT-EU vezetője arról is tájékoztatja az uniós szervezetet, hogy az adott magyarázat fényében fenntartja magának a jogot arra, hogy még beleegyezés hiányában is közzétegye az információkat. Az érintett uniós szervezetet az információk közzététele előtt tájékoztatni kell.

18. cikk

A CERT-EU együttműködése más partnerekkel

(1)   A CERT-EU együttműködhet az uniós kiberbiztonsági követelmények hatálya alá tartozó, a 17. cikkben említettektől eltérő uniós partnerekkel, többek között ágazatspecifikus partnerekkel az eszközök és módszerek – például a technikák, taktikák, eljárások és a legjobb gyakorlatok –, valamint a kiberfenyegetések és - sérülékenységek terén. Az ilyen partnerekkel való mindennemű együttműködéshez a CERT-EU-nak – eseti alapon – előzetes jóváhagyást kell kérnie az IICB-től. Amennyiben a CERT-EU ilyen partnerekkel alakít ki együttműködést, erről tájékoztatnia kell a partner székhelye szerinti tagállamban működő valamennyi, a 17. cikk (1) bekezdésében említett érintett tagállami partnert. Adott esetben az ilyen együttműködést és annak feltételeit – többek között a kiberbiztonság, az adatvédelem és az információkezelés tekintetében – egyedi titoktartási megállapodásokban, például szerződésekben vagy igazgatási megállapodásokban kell meghatározni. A titoktartási megállapodásokhoz nem kell kikérni az IICB előzetes jóváhagyását, de az IICB elnökét ezekről tájékoztatni kell. Abban az esetben, ha az uniós_szervezetek vagy egy másik fél érdekében sürgős és azonnali kiberbiztonsági információcserére van szükség, a CERT-EU ezt megteheti egy olyan szervezettel, amelynek különleges kompetenciája, kapacitása és szakértelme indokoltan szükséges ahhoz, hogy segítséget nyújtson egy ilyen sürgős és azonnali szükséglet kielégítéséhez, még akkor is, ha a CERT-EU nem kötött titoktartási megállapodást az adott szervezettel. Ilyen esetekben a CERT-EU haladéktalanul tájékoztatja az IICB elnökét, és rendszeres jelentések vagy ülések útján jelentést tesz az IICB-nek.

(2)   A CERT-EU együttműködhet más partnerekkel, például kereskedelmi szervezetekkel, köztük ágazatspecifikus ipari szervezetekkel, nemzetközi szervezetekkel, nem uniós nemzeti szervezetekkel vagy egyéni szakértőkkel annak érdekében, hogy információkat gyűjtsön az általános és konkrét kiberfenyegetésekről, a majdnem_bekövetkezett_(near_miss)_eseményekről, a sérülékenységekről és a lehetséges ellenintézkedésekről. Az ilyen partnerekkel való szélesebb körű együttműködéshez a CERT-EU-nak eseti alapon előzetes jóváhagyást kell kérnie az IICB-től.

(3)   A CERT-EU – a biztonsági_esemény által érintett uniós szervezet beleegyezésével, és feltéve, hogy az érintett partnerrel titoktartási megállapodás vagy szerződés van érvényben – az (1) és a (2) bekezdésben említett partnerek rendelkezésére bocsáthatja az adott biztonsági_eseményre vonatkozó információkat, kizárólag az elemzéséhez való hozzájárulás céljából.

V. FEJEZET

EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS JELENTÉSTÉTELI KÖTELEZETTSÉGEK


whereas
keyboard_arrow_down