Cyber Resilience Act 2023/2841 HU

(1) Indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb 2025. szeptember 8-ig az egyes uniós_szervezeteknek – a legmagasabb_vezetői_szintjük felügyelete mellett – meg kell hozniuk a keretrendszer keretében azonosított kiberbiztonsági kockázatok kezeléséhez, valamint a biztonsági_események megelőzéséhez vagy hatásuk minimálisra csökkentéséhez szükséges megfelelő és arányos technikai, működési és szervezeti intézkedéseket. Figyelembe véve a legkorszerűbb és adott esetben a vonatkozó európai és nemzetközi szabványokat, ezeknek az intézkedéseknek biztosítaniuk kell a hálózati_és_információs_rendszerek biztonságának a felmerülő kiberbiztonsági kockázatokkal arányos szintjét az IKT-környezet egészében. Az említett intézkedések arányosságának értékelésekor kellően figyelembe kell venni az uniós szervezet kiberbiztonsági kockázatoknak való kitettségének mértékét, a szervezet méretét, a biztonsági_események bekövetkeztének valószínűségét és azok súlyosságát, beleértve társadalmi, gazdasági és intézményközi hatásukat is.

(2) Az uniós_szervezeteknek a kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedések végrehajtása során legalább a következő területekkel foglalkozniuk kell:

a)	kiberbiztonsági szakpolitika, beleértve a 6. cikkben és az e cikk (3) bekezdésében említett célok és prioritások eléréséhez szükséges intézkedéseket;

b)	kiberbiztonsági kockázatelemzési és az informatikai rendszerek biztonságára vonatkozó szakpolitikák;

c)	a felhőszolgáltatások használatára vonatkozó szakpolitikai célok;

d)	adott esetben kiberbiztonsági audit, amely magában foglalhatja a kiberbiztonsági kockázat, a sérülékenység és a kiberfenyegetések értékelését, valamint egy megbízható magánszolgáltató által rendszeresen végzett behatolási tesztelést;

e)	a d) pontban említett kiberbiztonsági auditokból eredő ajánlások végrehajtása kiberbiztonsági frissítések és a szakpolitikák frissítése révén;

f)	a kiberbiztonság megszervezése, beleértve a szerepek és feladatkörök meghatározását is;

g)	eszközkezelés, beleértve az IKT-eszközök leltárát és az IKT-hálózatok feltérképezését;

h)	az emberi erőforrások biztonsága és a hozzáférés ellenőrzése;

i)	üzembiztonság;

j)	kommunikációs biztonság;

k)	a rendszerek beszerzése, fejlesztése és karbantartása, beleértve a sérülékenységkezelésre és -feltárásra vonatkozó politikákat;

l)	ahol lehetséges, a forráskód átláthatóságára vonatkozó politikák;

m)	az ellátási lánc biztonsága, beleértve az egyes uniós_szervezetek és közvetlen beszállítóik vagy szolgáltatóik közötti kapcsolatok biztonsági vonatkozásait is;

n)	biztonsági_események kezelése és együttműködés a CERT-EU-val, például a biztonsági nyomonkövetés és a naplózás fenntartása;

o)	az üzletmenet-folytonosság kezelése, például tartalékrendszerek kezelése, valamint katasztrófa utáni helyreállítás és válságkezelés; valamint

p)	a kiberbiztonsággal kapcsolatos oktatási, készségfejlesztő, tudatosságnövelő, gyakorlati és képzési programok előmozdítása és kidolgozása.

Az első albekezdés m) pontjának alkalmazásában az uniós_szervezeteknek figyelembe kell venniük az egyes közvetlen beszállítókra és szolgáltatókra jellemző sérülékenységeket, valamint a beszállítóik és szolgáltatóik termékeinek és kiberbiztonsági gyakorlatainak – többek között biztonságos fejlesztési eljárásaiknak – az általános minőségét.

(3) Az uniós_szervezeteknek meg kell hozniuk legalább a következő konkrét kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedéseket:

a)	a távmunka lehetővé tételét és fenntartását szolgáló műszaki intézkedések;

b)	konkrét lépések a zéró bizalom alapelvei felé történő elmozdulás érdekében;

c)	a többtényezős hitelesítés mint norma használata a hálózati_és_információs_rendszerekben;

d)	kriptográfia és titkosítás, különösen végponttól végpontig terjedő titkosítás, valamint biztonságos digitális aláírás használata;

e)	adott esetben biztonságos hang-, video- és szöveges kommunikáció, valamint biztonságos vészhelyzeti kommunikációs rendszerek használata az uniós szervezeten belül;

f)	a rosszindulatú szoftverek és kémszoftverek felderítésére és eltávolítására irányuló proaktív intézkedések;

g)	a szoftverellátási lánc biztonságának megteremtése a biztonságos szoftverfejlesztésre és -értékelésre vonatkozó kritériumok révén;

h)	az uniós szervezet legmagasabb_vezetői_szintje és az e rendelet hatékony végrehajtásának biztosításával megbízott személyzete tagjai számára a számukra előírt feladatoknak és a tőlük elvárt képességeknek megfelelő kiberbiztonsági képzési tantervek kidolgozása és elfogadása;

i)	a személyzet tagjainak rendszeres kiberbiztonsági képzése;

j)	adott esetben részvétel az uniós_szervezetek összekapcsoltságával összefüggő kockázatok elemzésében;

a közbeszerzési szabályok javítása a kiberbiztonság egységesen magas szintjének elősegítése érdekében a következők révén:

i.	az informatikai szolgáltatók biztonsági_eseményekkel, sérülékenységekkel és kiberfenyegetésekkel kapcsolatos információinak a CERT-EU-val való megosztását korlátozó szerződéses akadályok felszámolása;

ii.	a biztonsági_események, sérülékenységek és kiberfenyegetések bejelentésére, valamint a biztonsági_eseményekre való reagálási és nyomon követési mechanizmusok bevezetésére vonatkozó szerződéses kötelezettségek.

10. cikk

Intézményközi Kiberbiztonsági Testület

(1) Létrejön az Intézményközi Kiberbiztonsági Testület (a továbbiakban: az IICB).

(2) Az IICB felelős az alábbiakért:

a)	e rendelet uniós_szervezetek általi végrehajtásának nyomon követése és támogatása;

b)	az általános prioritások és célkitűzések CERT-EU általi végrehajtásának felügyelete és stratégiai irányítás biztosítása a CERT-EU számára.

(3) Az IICB tagjai a következők:

az alábbiak mindegyike által kinevezett egy-egy képviselő:

i.	az Európai Parlament;

ii.	az Európai Tanács;

iii.	az Európai Unió Tanácsa;

iv.	a Bizottság;

v.	az Európai Unió Bírósága;

vi.	az Európai Központi Bank;

vii.	a Számvevőszék;

viii.

az Európai Külügyi Szolgálat;

ix.	az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság;

x.	a Régiók Európai Bizottsága;

xi.	az Európai Beruházási Bank;

xii.	az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpont;

xiii.

az ENISA;

xiv.	az európai adatvédelmi biztos;

xv.	az Európai Unió Űrprogramügynöksége;

b)	három képviselő, akiket az uniós ügynökségek hálózata (a továbbiakban: az EUAN) jelöl ki IKT-tanácsadó bizottságának javaslata alapján az a) pontban említettektől eltérő, saját IKT-környezetüket működtető uniós szervek, hivatalok és ügynökségek érdekeinek képviseletére.

Az IICB-ben képviselt uniós_szervezetek törekednek arra, hogy a kijelölt képviselők körében megvalósuljon a nemek közötti egyensúly.

(4) Az IICB tagjainak munkáját póttag segítheti. Az elnök meghívhatja a (3) bekezdésben említett uniós_szervezetek vagy más uniós_szervezetek egyéb képviselőit, hogy szavazati jog nélkül részt vegyenek az IICB ülésein.

(5) A CERT-EU vezetője, valamint az (EU) 2022/2555 irányelv 14., 15. és 16. cikke alapján létrehozott együttműködési csoport, a CSIRT-ek hálózata és az EU-CyCLONe elnökei vagy az őket helyettesítő póttagok megfigyelőként részt vehetnek az IICB ülésein. Kivételes esetekben és az IICB – belső eljárási szabályzatával összhangban – másként határozhat.

(6) Az IICB elfogadja saját belső eljárási szabályzatát.

(7) Az IICB – belső eljárási szabályzatával összhangban – a tagjai közül hároméves időtartamra elnököt jelöl ki. Az elnököt helyettesítő póttag ugyanezen időtartamra az IICB teljes jogú tagjává válik.

(8) Az IICB az elnök kezdeményezésére, illetve a CERT-EU-nak vagy bármely tagjának kérésére évente legalább háromszor ülésezik.

(9) Az IICB minden tagja egy szavazattal rendelkezik. Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, az IICB határozatait egyszerű többséggel hozza meg. Az IICB elnöke csak szavazategyenlőség esetén szavazhat, amelynek során az elnök döntő szavazatot adhat le.

(10) Az IICB a belső eljárási szabályzatával összhangban kezdeményezett egyszerűsített írásbeli eljárás keretében járhat el. Ezen eljárás szerint a vonatkozó határozatot az elnök által meghatározott határidőn belül elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha valamely tag kifogást emel ellene.

(11) Az IICB titkárságát a Bizottság biztosítja, és az az IICB elnökének tartozik felelősséggel.

(12) Az EUAN által kijelölt képviselők továbbítják az IICB határozatait az EUAN tagjainak. Az EUAN bármely tagja jogosult az említett képviselők vagy az IICB elnöke elé terjeszteni minden olyan ügyet, amelyet megítélése szerint az IICB tudomására kell hozni.

(13) Az IICB létrehozhat egy végrehajtó bizottságot, amely segíti munkáját, és bizonyos feladatait és hatásköreit átruházhatja rá. Az IICB megállapítja a végrehajtó bizottság eljárási szabályzatát, beleértve annak feladatait és hatásköreit, valamint tagjainak hivatali idejét.

(14) Az IICB 2025. január 8-ig, majd azt követően évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben részletezi az e rendelet végrehajtása terén elért eredményeket, és különösen a CERT-EU és az egyes tagállamokban található tagállami partnerei közötti együttműködés mértékét. A jelentés hozzájárul az uniós kiberbiztonsági helyzetről az (EU) 2022/2555 irányelv 18. cikke alapján elfogadott, kétévente kiadandó jelentéshez.

11. cikk

Az IICB feladatai

Feladatainak ellátása során az IICB különösen:

a)	iránymutatást nyújt a CERT-EU vezetője számára;

b)	hatékonyan nyomon követi és felügyeli e rendelet végrehajtását, valamint támogatja az uniós_szervezeteket kiberbiztonságuk megerősítésében, beleértve adott esetben eseti jelentések kérését az uniós_szervezetektől és a CERT-EU-tól;

c)	stratégiai megbeszélést követően többéves stratégiát fogad el az uniós_szervezetek kiberbiztonsági szintjének növelésére, és azt rendszeresen, de legalább ötévente értékeli és szükség esetén módosítja;

meghatározza az uniós_szervezetek által végzett önkéntes szakértői értékelések módszertanát és szervezeti vonatkozásait a közös tapasztalatokból való tanulás, a kölcsönös bizalom megerősítése, az egységesen magas szintű kiberbiztonság elérése, valamint az uniós_szervezetek kiberbiztonsági képességeinek javítása érdekében, biztosítva, hogy az ilyen szakértői értékeléseket a felülvizsgálat tárgyát képező uniós szervezettől eltérő uniós szervezet által kijelölt kiberbiztonsági szakértők végezzék, és hogy a módszertan az (EU) 2022/2555 irányelv 19. cikkén alapuljon, és adott esetben igazodjon az uniós_szervezetekhez;

e)	a CERT-EU vezetőjének javaslata alapján jóváhagyja a CERT-EU éves munkaprogramját és nyomon követi annak végrehajtását;

f)	a CERT-EU vezetőjének javaslata alapján jóváhagyja a CERT-EU szolgáltatási katalógusát és annak frissítéseit;

g)	a CERT-EU vezetőjének javaslata alapján jóváhagyja a CERT-EU tevékenységeinek bevételeire és kiadásaira vonatkozó éves pénzügyi tervet, beleértve a személyzetre vonatkozót is;

h)	a CERT-EU vezetőjének javaslata alapján jóváhagyja a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokra vonatkozó szabályokat;

i)	megvizsgálja és jóváhagyja a CERT-EU vezetője által készített, a CERT-EU tevékenységeiről és pénzeszközeinek kezeléséről szóló éves jelentést;

j)	jóváhagyja és nyomon követi a CERT-EU vezetőjének javaslata alapján a CERT-EU-ra vonatkozóan meghatározott fő teljesítménymutatókat (KPI-k);

k)	jóváhagyja a CERT-EU és más szervezetek közötti, a 18. cikk szerinti együttműködési megállapodásokat, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat vagy szerződéseket;

l)	a CERT-EU javaslata alapján a 14. cikkel összhangban iránymutatásokat és ajánlásokat fogad el, és utasítja a CERT-EU-t, hogy adjon ki, vonjon vissza vagy módosítson valamely, iránymutatásokra vagy ajánlásokra irányuló javaslatot, illetve cselekvési felhívást;

m)	az IICB munkájának támogatásához technikai tanácsadó csoportokat hoz létre konkrét feladatokkal, jóváhagyja azok megbízatását, és kinevezi azok elnökeit;

n)	fogadja és értékeli az uniós_szervezetek által e rendelet alapján benyújtott dokumentumokat és jelentéseket, például a kiberbiztonsági érettségi értékeléseket;

o)	az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos bevált gyakorlatok és információk cseréje céljából az ENISA támogatásával elősegíti az uniós_szervezetek helyi kiberbiztonsági tisztviselőiből álló informális csoport létrehozását;

figyelembe véve a CERT-EU által az azonosított kiberbiztonsági kockázatokra és levont tanulságokra vonatkozóan szolgáltatott információkat, nyomon követi az uniós_szervezetek IKT-környezete közötti összekapcsolhatósági megállapodások megfelelőségét, és tanácsot ad a lehetséges fejlesztésekre vonatkozóan;

kiberbiztonsági válságkezelési tervet hoz létre az uniós_szervezeteket érintő súlyos biztonsági_események koordinált kezelésének operatív szintű támogatása, valamint a releváns információk rendszeres cseréjéhez való hozzájárulás céljából, különös tekintettel a súlyos biztonsági_események hatásaira és súlyosságára, valamint hatásai mérséklésének lehetséges módjaira;

r)	koordinálja az egyes uniós_szervezetek 9. cikk (2) bekezdésében említett kiberbiztonsági válságkezelési terveinek elfogadását;

az (EU) 2022/2555 irányelv 22. cikkében említett, a kritikus ellátási láncokra vonatkozó összehangolt uniós szintű biztonsági kockázatértékelések eredményeit figyelembe véve a 8. cikk (2) bekezdése első albekezdésének m) pontjában említett, az ellátási lánc biztonságára vonatkozó ajánlásokat fogad el annak érdekében, hogy támogassa az uniós_szervezeteket a hatékony és arányos kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedések elfogadásában.

17. cikk

A CERT-EU és a tagállami partnerek közötti együttműködés

(1) A CERT-EU indokolatlan késedelem nélkül együttműködik és információcserét folytat a tagállami partnerekkel, különösen az (EU) 2022/2555 irányelv 10. cikke alapján kijelölt vagy létrehozott CSIRT-ekkel, vagy adott esetben az említett irányelv 8. cikke szerint kijelölt vagy létrehozott illetékes hatóságokkal és egyedüli kapcsolattartó pontokkal a biztonsági_események, a kiberfenyegetések, a sérülékenységek, a majdnem_bekövetkezett_(near_miss)_események, a lehetséges ellenintézkedések és a bevált gyakorlatok, valamint az uniós_szervezetek IKT-környezetei védelmének javítása szempontjából releváns valamennyi kérdés tekintetében, többek között az (EU) 2022/2555 irányelv 15. cikke alapján létrehozott CSIRT-hálózaton keresztül. A CERT-EU támogatja a Bizottságot a nagyszabású kiberbiztonsági események és válsághelyzetek összehangolt kezeléséről szóló (EU) 2022/2555 irányelv 16. cikke alapján létrehozott EU-CyCLONe-ban.

(2) Amennyiben a CERT-EU valamely tagállam területén bekövetkező jelentős biztonsági_eseményről szerez tudomást, az (1) bekezdéssel összhangban haladéktalanul értesíti az érintett partnert az adott tagállamban.

(3) A CERT-EU – feltéve, hogy a személyes adatok az alkalmazandó uniós adatvédelmi joggal összhangban védelemben részesülnek – indokolatlan késedelem nélkül, az érintett uniós szervezet beleegyezése nélkül megosztja a releváns biztonságiesemény-specifikus információkat a hasonló kiberfenyegetések vagy biztonsági_események felderítésének megkönnyítése vagy a biztonsági_esemény elemzéséhez való hozzájárulás érdekében a tagállami partnerekkel. A CERT-EU az olyan biztonságiesemény-specifikus információkat, amelyek feltárják a biztonsági_esemény célpontját csak az alábbiak egyikének fennállása esetén oszthatja meg:

a)	az érintett uniós szervezet beleegyezését adja;

b)	az érintett uniós szervezet nem adja beleegyezését az a) pontban előírtak szerint, de az érintett uniós szervezet kilétének közzététele növelné annak valószínűségét, hogy a máshol bekövetkező biztonsági_eseményeket elkerülnék vagy mérsékelnék;

c)	az érintett uniós szervezet már nyilvánosságra hozta, hogy érintett volt.

A biztonsági_eseményre vonatkozó azon információk cseréjére vonatkozó határozatokat, amelyek az első albekezdés b) pontja alapján feltárják a biztonsági_esemény célpontjának kilétét, a CERT-EU vezetőjének jóvá kell hagynia. Az ilyen határozat kibocsátása előtt a CERT-EU írásban felveszi a kapcsolatot az érintett uniós szervezettel, egyértelműen kifejtve, hogy kilétének nyilvánosságra hozatala hogyan segítené elő máshol a biztonsági_események elkerülését vagy mérséklését. A CERT-EU vezetőjének magyarázatot kell adnia, és kifejezetten fel kell kérnie az uniós szervezetet, hogy meghatározott határidőn belül nyilatkozzon arról, hogy beleegyezik-e ebbe. A CERT-EU vezetője arról is tájékoztatja az uniós szervezetet, hogy az adott magyarázat fényében fenntartja magának a jogot arra, hogy még beleegyezés hiányában is közzétegye az információkat. Az érintett uniós szervezetet az információk közzététele előtt tájékoztatni kell.

21. cikk

Jelentéstételi kötelezettségek

(1) Egy biztonsági_esemény akkor tekintendő jelentősnek, ha:

a)	súlyos működési zavart eredményezett, illetve eredményezhet az uniós szervezet működésében, vagy pénzügyi veszteséggel járt, illetve járhat az érintett uniós szervezet számára;

b)	a biztonsági_esemény jelentős vagyoni vagy nem vagyoni kár okozásával más természetes vagy jogi személyeket érintett vagy érinthet.

(2) Az uniós_szervezeteknek be kell nyújtaniuk a CERT-EU-nak a következőket:

indokolatlan késedelem nélkül, de minden esetben a jelentős biztonsági_eseményről való tudomásszerzéstől számított 24 órán belül egy első figyelmeztetést, amelyben adott esetben fel kell tüntetni, hogy a jelentős biztonsági_eseményt gyaníthatóan jogellenes vagy rosszindulatú cselekmény okozta-e és hogy lehet-e több szervezetre kiterjedő vagy határokon átnyúló hatása;

indokolatlan késedelem nélkül, de minden esetben a jelentős biztonsági_eseményről való tudomásszerzéstől számított 72 órán belül a biztonsági_eseményről szóló értesítést, amely adott esetben aktualizálja az a) pontban említett információkat, és tartalmazza a jelentős biztonsági_esemény, illetve annak súlyossága és hatása kezdeti értékelését, valamint – amennyiben rendelkezésre állnak – a fertőzöttségi mutatókat;

c)	a CERT-EU kérésére a releváns állapotfrissítésekről szóló időközi jelentést.

zárójelentést, legkésőbb a b) pont szerinti, a biztonsági_eseményről való értesítés benyújtását követő egy hónapon belül, amely tartalmazza a következőket:

i.	a biztonsági_esemény részletes leírása, beleértve annak súlyosságát és hatását;

ii.	a biztonsági_eseményt valószínűsíthetően előidéző fenyegetés vagy kiváltó ok típusa;

iii.	az alkalmazott és folyamatban lévő mérséklő intézkedések;

iv.	adott esetben a biztonsági_esemény határokon átnyúló vagy intézmények közötti hatása;

e)	a d) pontban említett zárójelentés benyújtásának időpontjában folyamatban lévő biztonsági_esemény esetén az említett időpontban eredményjelentés, a biztonsági_esemény kezelését követő egy hónapon belül pedig zárójelentés.

(3) Az uniós szervezet indokolatlan késedelem nélkül, de minden esetben a jelentős biztonsági_eseményről való tudomásszerzéstől számított 24 órán belül tájékoztatja a 17. cikk (1) bekezdésében említett, a székhelye szerinti tagállamban működő érintett tagállami partnereket a jelentős biztonsági_esemény bekövetkezéséről.

(4) Az uniós_szervezeteknek be kell jelenteniük többek között minden olyan információt, amely lehetővé teszi a CERT-EU számára, hogy a jelentős biztonsági_eseményt követően azonosítsa a szervezetek közötti, a fogadó tagállamra gyakorolt vagy határokon átnyúló hatást. A 12. cikk sérelme nélkül, pusztán az értesítés következtében az uniós szervezetet többletfelelősség nem terhelheti.

(5) Adott esetben az uniós_szervezetek indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják az érintett hálózati_és_információs_rendszerek vagy az IKT-környezet más elemei azon felhasználóit, akiket jelentős biztonsági_esemény vagy jelentős kiberfenyegetés érinthet, és adott esetben tájékoztatják őket a biztonsági_eseményre vagy fenyegetésre válaszul általuk hozható mérséklő intézkedésekről, egyéb intézkedésekről vagy korrekciós intézkedésekről is. Adott esetben az uniós_szervezetek tájékoztatják a felhasználókat magáról a jelentős kiberfenyegetésről.

(6) Amennyiben egy jelentős biztonsági_esemény vagy jelentős kiberfenyegetés egy hálózati_és_információs_rendszert, vagy egy uniós szervezet IKT-környezetének valamely olyan elemét érinti, amely köztudottan kapcsolódik egy másik uniós szervezet IKT-környezetéhez, a CERT-EU megfelelő kiberbiztonsági riasztást ad ki.

(7) Az uniós_szervezetek a CERT-EU kérésére indokolatlan késedelem nélkül átadják a CERT-EU részére a biztonsági_eseményekben érintett elektronikus eszközök használatával létrehozott digitális információkat. A CERT-EU további részletekkel szolgálhat a helyzetismerethez és a biztonsági_eseményre való reagáláshoz szükséges információtípusokról.

(8) A CERT-EU háromhavonta összefoglaló jelentést nyújt be az IICB-nek, az ENISA-nak, az EU INTCEN-nek és a CSIRT-hálózatnak, amely anonimizált és összesített adatokat tartalmaz a 20. cikk szerinti jelentős biztonsági_eseményekről, biztonsági_eseményekről, kiberfenyegetésekről, majdnem_bekövetkezett_(near_miss)_eseményekről és sérülékenységekről, valamint az e cikk (2) bekezdése szerint bejelentett jelentős biztonsági_eseményekről. Az összefoglaló jelentés hozzájárul az uniós kiberbiztonsági helyzetről az (EU) 2022/2555 irányelv 18. cikke alapján elfogadott, kétévente kiadandó jelentéshez.

(9) Az IICB-nek 2024. július 8-ig iránymutatásokat vagy ajánlásokat kell ki bocsátania, amelyekben tovább pontosítja az e cikk szerinti jelentéstétel szabályait, formátumát és tartalmát. Az ilyen iránymutatások vagy ajánlások kidolgozása során az IICB figyelembe veszi az (EU) 2022/2555 irányelv 23. cikkének (11) bekezdése alapján elfogadott, az információk típusát, formátumát és az értesítésekre vonatkozó eljárást meghatározó végrehajtási jogi aktusokat. A CERT-EU megosztja a megfelelő technikai részleteket annak érdekében, hogy lehetővé tegye az uniós_szervezetek általi proaktív felderítést, biztonsági_eseményekre való reagálást vagy a mérséklő intézkedések meghozatalát.

(10) Az e cikkben meghatározott jelentéstételi kötelezettségek nem terjednek ki a következőkre:

a)	EU-minősített adatok;

b)	olyan információk, amelyek további terjesztését egy látható jelöléssel kizárták, kivéve, ha kifejezetten engedélyezték azok CERT-EU-val való megosztását.

22. cikk

A biztonsági_eseményekre való reagálás koordinálása és az azokkal kapcsolatos együttműködés

(1) Kiberbiztonsági információcsere- és eseményreagálási koordinációs központként eljárva a CERT-EU elősegíti a biztonsági_eseményekre, kiberfenyegetésekre, sérülékenységekre és majdnem_bekövetkezett_(near_miss)_eseményekre vonatkozó információcserét az alábbiak között:

a)	az uniós_szervezetek;

b)	a 17. és a 18. cikkben említett partnerek.

(2) A CERT-EU-nak – adott esetben az ENISA-val szorosan együttműködve – elő kell segítenie az uniós_szervezetek közötti koordinációt a biztonsági_eseményekre való reagálás terén, beleértve a következőket:

a)	hozzájárulás az egységes külső kommunikációhoz;

b)	kölcsönös támogatás, például az uniós_szervezetek számára releváns információk megosztása vagy adott esetben közvetlen helyszíni segítségnyújtás;

c)	az operatív erőforrások optimális felhasználása;

d)	koordináció más uniós szintű válságreagálási mechanizmusokkal.

(3) A CERT-EU az ENISA-val szorosan együttműködve támogatja az uniós_szervezeteket a biztonsági_eseményekkel, kiberfenyegetésekkel, sérülékenységekkel és majdnem_bekövetkezett_(near_miss)_eseményekkel kapcsolatos helyzetismeret kialakításában, valamint a kiberbiztonság területén bekövetkezett fontos fejlemények megosztásában.

(4) Az IICB-nek 2025. január 8-ig, a CERT-EU ajánlása alapján iránymutatásokat vagy ajánlásokat kell elfogadnia a jelentős biztonsági_eseményekre való reagálás koordinálásáról és az azokkal kapcsolatos együttműködésről. Amennyiben egy biztonsági_esemény büntetőjogi jellege gyanítható, a CERT-EU tanácsot ad arra vonatkozóan, hogy miként kell indokolatlan késedelem nélkül bejelenteni a biztonsági_eseményt a bűnüldöző hatóságoknak.

(5) Valamely tagállam egyedi kérésére és az érintett uniós_szervezetek jóváhagyásával a CERT-EU az (EU) 2022/2555 irányelv 15. cikke (3) bekezdésének g) pontjával összhangban felkérheti a 23. cikk (4) bekezdésében említett jegyzékben szereplő szakértőket, hogy járuljanak hozzá az adott tagállamban hatást gyakorló súlyos biztonsági_eseményre vagy egy nagyszabású kiberbiztonsági eseményre való reagáláshoz. Az IICB a CERT EU javaslatára egyedi szabályokat hagy jóvá az uniós_szervezetek technikai szakértőihez való hozzáférésre és azok igénybevételére vonatkozóan.

23. cikk

A súlyos biztonsági_események kezelése

(1) Az uniós_szervezeteket érintő súlyos biztonsági_események koordinált operatív szintű kezelésének támogatása, továbbá a releváns információknak az uniós_szervezetek közötti és a tagállamokkal való rendszeres cseréjéhez való hozzájárulás érdekében az IICB a 11. cikk q) pontja értelmében a 22. cikk (2) bekezdésében részletezett tevékenységek alapján, a CERT-EU-val és az ENISA-val szoros együttműködésben kiberbiztonsági válságkezelési tervet hoz létre. A kiberbiztonsági válságkezelési tervnek legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)	az uniós_szervezetek közötti, a súlyos biztonsági_események operatív szintű kezelésére vonatkozó koordinációra és információáramlásra vonatkozó szabályok;

b)	közös eljárási standardok;

c)	a súlyos biztonsági_események súlyossági fokaira és a válságot kiváltó tényezőkre vonatkozó egységes taxonómia;

d)	rendszeres gyakorlatok;

e)	az igénybe veendő biztonságos kommunikációs csatornák.

(2) Az e cikk (1) bekezdése alapján létrehozott kiberbiztonsági válságkezelési tervre figyelemmel és az (EU) 2022/2555 irányelv 16. cikke (2) bekezdése első albekezdésének sérelme nélkül a Bizottságnak az IICB-ben részt vevő képviselője a kapcsolattartó pont a súlyos biztonsági_eseményekkel kapcsolatos releváns információknak az EU-CyCLONe-val való megosztása tekintetében.

(3) A CERT-EU koordinálja az uniós_szervezetek között a súlyos biztonsági_események kezelését. Nyilvántartást vezet arról a rendelkezésre álló technikai szakértelemről, amelyre ilyen súlyos biztonsági_események esetén az eseményekre való reagáláshoz szükség lehet, és segíti az IICB-t az uniós_szervezetek 9. cikk (2) bekezdésében említett súlyos biztonsági_eseményekre vonatkozó kiberbiztonsági válságkezelési terveinek koordinálásában.

(4) Az uniós_szervezetek hozzájárulnak a technikai szakértelem nyilvántartásához azáltal, hogy a szervezetükön belül rendelkezésre álló szakértőkről évente frissített jegyzéket állítanak össze, amely részletezi sajátos technikai készségeiket.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

whereas

keyboard_tab Cyber Resilience Act 2023/2841 HU

Cyber Resilience Act 2023/2841 HU