Cyber Resilience Act 2023/2841 HU

(1) Indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb 2025. szeptember 8-ig az egyes uniós_szervezeteknek – a legmagasabb_vezetői_szintjük felügyelete mellett – meg kell hozniuk a keretrendszer keretében azonosított kiberbiztonsági kockázatok kezeléséhez, valamint a biztonsági_események megelőzéséhez vagy hatásuk minimálisra csökkentéséhez szükséges megfelelő és arányos technikai, működési és szervezeti intézkedéseket. Figyelembe véve a legkorszerűbb és adott esetben a vonatkozó európai és nemzetközi szabványokat, ezeknek az intézkedéseknek biztosítaniuk kell a hálózati_és_információs_rendszerek biztonságának a felmerülő kiberbiztonsági kockázatokkal arányos szintjét az IKT-környezet egészében. Az említett intézkedések arányosságának értékelésekor kellően figyelembe kell venni az uniós szervezet kiberbiztonsági kockázatoknak való kitettségének mértékét, a szervezet méretét, a biztonsági_események bekövetkeztének valószínűségét és azok súlyosságát, beleértve társadalmi, gazdasági és intézményközi hatásukat is.

(2) Az uniós_szervezeteknek a kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedések végrehajtása során legalább a következő területekkel foglalkozniuk kell:

a)	kiberbiztonsági szakpolitika, beleértve a 6. cikkben és az e cikk (3) bekezdésében említett célok és prioritások eléréséhez szükséges intézkedéseket;

b)	kiberbiztonsági kockázatelemzési és az informatikai rendszerek biztonságára vonatkozó szakpolitikák;

c)	a felhőszolgáltatások használatára vonatkozó szakpolitikai célok;

d)	adott esetben kiberbiztonsági audit, amely magában foglalhatja a kiberbiztonsági kockázat, a sérülékenység és a kiberfenyegetések értékelését, valamint egy megbízható magánszolgáltató által rendszeresen végzett behatolási tesztelést;

e)	a d) pontban említett kiberbiztonsági auditokból eredő ajánlások végrehajtása kiberbiztonsági frissítések és a szakpolitikák frissítése révén;

f)	a kiberbiztonság megszervezése, beleértve a szerepek és feladatkörök meghatározását is;

g)	eszközkezelés, beleértve az IKT-eszközök leltárát és az IKT-hálózatok feltérképezését;

h)	az emberi erőforrások biztonsága és a hozzáférés ellenőrzése;

i)	üzembiztonság;

j)	kommunikációs biztonság;

k)	a rendszerek beszerzése, fejlesztése és karbantartása, beleértve a sérülékenységkezelésre és -feltárásra vonatkozó politikákat;

l)	ahol lehetséges, a forráskód átláthatóságára vonatkozó politikák;

m)	az ellátási lánc biztonsága, beleértve az egyes uniós_szervezetek és közvetlen beszállítóik vagy szolgáltatóik közötti kapcsolatok biztonsági vonatkozásait is;

n)	biztonsági_események kezelése és együttműködés a CERT-EU-val, például a biztonsági nyomonkövetés és a naplózás fenntartása;

o)	az üzletmenet-folytonosság kezelése, például tartalékrendszerek kezelése, valamint katasztrófa utáni helyreállítás és válságkezelés; valamint

p)	a kiberbiztonsággal kapcsolatos oktatási, készségfejlesztő, tudatosságnövelő, gyakorlati és képzési programok előmozdítása és kidolgozása.

Az első albekezdés m) pontjának alkalmazásában az uniós_szervezeteknek figyelembe kell venniük az egyes közvetlen beszállítókra és szolgáltatókra jellemző sérülékenységeket, valamint a beszállítóik és szolgáltatóik termékeinek és kiberbiztonsági gyakorlatainak – többek között biztonságos fejlesztési eljárásaiknak – az általános minőségét.

(3) Az uniós_szervezeteknek meg kell hozniuk legalább a következő konkrét kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedéseket:

a)	a távmunka lehetővé tételét és fenntartását szolgáló műszaki intézkedések;

b)	konkrét lépések a zéró bizalom alapelvei felé történő elmozdulás érdekében;

c)	a többtényezős hitelesítés mint norma használata a hálózati_és_információs_rendszerekben;

d)	kriptográfia és titkosítás, különösen végponttól végpontig terjedő titkosítás, valamint biztonságos digitális aláírás használata;

e)	adott esetben biztonságos hang-, video- és szöveges kommunikáció, valamint biztonságos vészhelyzeti kommunikációs rendszerek használata az uniós szervezeten belül;

f)	a rosszindulatú szoftverek és kémszoftverek felderítésére és eltávolítására irányuló proaktív intézkedések;

g)	a szoftverellátási lánc biztonságának megteremtése a biztonságos szoftverfejlesztésre és -értékelésre vonatkozó kritériumok révén;

h)	az uniós szervezet legmagasabb_vezetői_szintje és az e rendelet hatékony végrehajtásának biztosításával megbízott személyzete tagjai számára a számukra előírt feladatoknak és a tőlük elvárt képességeknek megfelelő kiberbiztonsági képzési tantervek kidolgozása és elfogadása;

i)	a személyzet tagjainak rendszeres kiberbiztonsági képzése;

j)	adott esetben részvétel az uniós_szervezetek összekapcsoltságával összefüggő kockázatok elemzésében;

a közbeszerzési szabályok javítása a kiberbiztonság egységesen magas szintjének elősegítése érdekében a következők révén:

i.	az informatikai szolgáltatók biztonsági_eseményekkel, sérülékenységekkel és kiberfenyegetésekkel kapcsolatos információinak a CERT-EU-val való megosztását korlátozó szerződéses akadályok felszámolása;

ii.	a biztonsági_események, sérülékenységek és kiberfenyegetések bejelentésére, valamint a biztonsági_eseményekre való reagálási és nyomon követési mechanizmusok bevezetésére vonatkozó szerződéses kötelezettségek.

10. cikk

Intézményközi Kiberbiztonsági Testület

(1) Létrejön az Intézményközi Kiberbiztonsági Testület (a továbbiakban: az IICB).

(2) Az IICB felelős az alábbiakért:

a)	e rendelet uniós_szervezetek általi végrehajtásának nyomon követése és támogatása;

b)	az általános prioritások és célkitűzések CERT-EU általi végrehajtásának felügyelete és stratégiai irányítás biztosítása a CERT-EU számára.

(3) Az IICB tagjai a következők:

az alábbiak mindegyike által kinevezett egy-egy képviselő:

i.	az Európai Parlament;

ii.	az Európai Tanács;

iii.	az Európai Unió Tanácsa;

iv.	a Bizottság;

v.	az Európai Unió Bírósága;

vi.	az Európai Központi Bank;

vii.	a Számvevőszék;

viii.

az Európai Külügyi Szolgálat;

ix.	az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság;

x.	a Régiók Európai Bizottsága;

xi.	az Európai Beruházási Bank;

xii.	az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpont;

xiii.

az ENISA;

xiv.	az európai adatvédelmi biztos;

xv.	az Európai Unió Űrprogramügynöksége;

b)	három képviselő, akiket az uniós ügynökségek hálózata (a továbbiakban: az EUAN) jelöl ki IKT-tanácsadó bizottságának javaslata alapján az a) pontban említettektől eltérő, saját IKT-környezetüket működtető uniós szervek, hivatalok és ügynökségek érdekeinek képviseletére.

Az IICB-ben képviselt uniós_szervezetek törekednek arra, hogy a kijelölt képviselők körében megvalósuljon a nemek közötti egyensúly.

(4) Az IICB tagjainak munkáját póttag segítheti. Az elnök meghívhatja a (3) bekezdésben említett uniós_szervezetek vagy más uniós_szervezetek egyéb képviselőit, hogy szavazati jog nélkül részt vegyenek az IICB ülésein.

(5) A CERT-EU vezetője, valamint az (EU) 2022/2555 irányelv 14., 15. és 16. cikke alapján létrehozott együttműködési csoport, a CSIRT-ek hálózata és az EU-CyCLONe elnökei vagy az őket helyettesítő póttagok megfigyelőként részt vehetnek az IICB ülésein. Kivételes esetekben és az IICB – belső eljárási szabályzatával összhangban – másként határozhat.

(6) Az IICB elfogadja saját belső eljárási szabályzatát.

(7) Az IICB – belső eljárási szabályzatával összhangban – a tagjai közül hároméves időtartamra elnököt jelöl ki. Az elnököt helyettesítő póttag ugyanezen időtartamra az IICB teljes jogú tagjává válik.

(8) Az IICB az elnök kezdeményezésére, illetve a CERT-EU-nak vagy bármely tagjának kérésére évente legalább háromszor ülésezik.

(9) Az IICB minden tagja egy szavazattal rendelkezik. Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, az IICB határozatait egyszerű többséggel hozza meg. Az IICB elnöke csak szavazategyenlőség esetén szavazhat, amelynek során az elnök döntő szavazatot adhat le.

(10) Az IICB a belső eljárási szabályzatával összhangban kezdeményezett egyszerűsített írásbeli eljárás keretében járhat el. Ezen eljárás szerint a vonatkozó határozatot az elnök által meghatározott határidőn belül elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha valamely tag kifogást emel ellene.

(11) Az IICB titkárságát a Bizottság biztosítja, és az az IICB elnökének tartozik felelősséggel.

(12) Az EUAN által kijelölt képviselők továbbítják az IICB határozatait az EUAN tagjainak. Az EUAN bármely tagja jogosult az említett képviselők vagy az IICB elnöke elé terjeszteni minden olyan ügyet, amelyet megítélése szerint az IICB tudomására kell hozni.

(13) Az IICB létrehozhat egy végrehajtó bizottságot, amely segíti munkáját, és bizonyos feladatait és hatásköreit átruházhatja rá. Az IICB megállapítja a végrehajtó bizottság eljárási szabályzatát, beleértve annak feladatait és hatásköreit, valamint tagjainak hivatali idejét.

(14) Az IICB 2025. január 8-ig, majd azt követően évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben részletezi az e rendelet végrehajtása terén elért eredményeket, és különösen a CERT-EU és az egyes tagállamokban található tagállami partnerei közötti együttműködés mértékét. A jelentés hozzájárul az uniós kiberbiztonsági helyzetről az (EU) 2022/2555 irányelv 18. cikke alapján elfogadott, kétévente kiadandó jelentéshez.

14. cikk

Iránymutatások, ajánlások és cselekvési felhívások

(1) A CERT-EU e rendelet végrehajtását a következők kibocsátásával támogatja:

a)	cselekvési felhívások, amelyek ismertetik azokat a sürgős biztonsági intézkedéseket, amelyeket az uniós_szervezeteknek meghatározott időn belül meg kell hozniuk;

b)	javaslatok az IICB számára az uniós_szervezetek összességének vagy egy részhalmazának szóló iránymutatásokra vonatkozóan;

c)	javaslatok az IICB számára az egyes uniós_szervezeteknek címzett ajánlásokra vonatkozóan.

Az első albekezdés a) pontja tekintetében az érintett uniós szervezet a cselekvési felhívás kézhezvételét követően indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a CERT-EU-t arról, hogy hogyan alkalmazta a sürgős biztonsági intézkedéseket.

(2) Az iránymutatások és ajánlások a következőket foglalhatják magukban:

az uniós_szervezetek kiberbiztonsági érettségének értékelésére szolgáló közös módszertanok és modell, beleértve a megfelelő léptékeket vagy fő teljesítménymutatókat is, amelyek referenciaként szolgálnak az uniós_szervezetek folyamatos kiberbiztonsági fejlődésének támogatásához, és megkönnyítik a kiberbiztonsági területek és intézkedések rangsorolását, figyelembe véve a szervezetek kiberbiztonsági helyzetét;

b)	a kiberbiztonsági kockázatkezelésre és a kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedésekre vonatkozó szabályok vagy javítások;

c)	a kiberbiztonsági érettségi értékelésekre és kiberbiztonsági tervekre vonatkozó szabályok;

d)	adott esetben a közös technológia, az architektúra, a nyílt forráskód és a kapcsolódó legjobb gyakorlatok alkalmazása az interoperabilitás és az egységes szabványok megvalósítása céljából, beleértve az ellátási lánc biztonságára vonatkozó koordinált megközelítést;

e)	adott esetben olyan információk, amelyek megkönnyítik a releváns kiberbiztonsági szolgáltatások és termékek harmadik fél beszállítóktól történő beszerzésére szolgáló közös közbeszerzési eszközök használatát;

f)	a 20. cikk szerinti információmegosztási megállapodások.

20. cikk

Kiberbiztonsági információmegosztási megállapodások

(1) Az uniós_szervezetek önkéntes alapon értesíthetik a CERT-EU-t az őket érintő biztonsági_eseményekről, kiberfenyegetésekről, majdnem_bekövetkezett_(near_miss)_eseményekről és sérülékenységekről, és azokról információkat szolgáltathatnak számára. A CERT-EU biztosítja, hogy az uniós_szervezetekkel való információmegosztás megkönnyítése érdekében hatékony, magas szintű nyomon követhetőséget, titkosságot és megbízhatóságot biztosító kommunikációs eszközök álljanak rendelkezésre. Az értesítések feldolgozásakor a CERT-EU előnyben részesítheti a kötelező értesítések feldolgozását az önkéntes értesítésekkel szemben. A 12. cikk sérelme nélkül, az önkéntes értesítés nem eredményezhet olyan további kötelezettségeket az adatszolgáltató uniós szervezet számára, amelyek nem terhelték volna, ha nem nyújtotta volna be az értesítést.

(2) Annak érdekében, hogy teljesítse a 13. cikkben ráruházott küldetését és feladatait, a CERT-EU felkérheti az uniós_szervezeteket, hogy információkat szolgáltassanak számára IKT rendszereik nyilvántartásaiból, ideértve a kiberfenyegetésekre, a majdnem_bekövetkezett_(near_miss)_eseményekre, a sérülékenységekre, a fertőzöttségi mutatókra (IoC), a kiberbiztonsági figyelmeztetésekre és a biztonsági_események észlelésére szolgáló kiberbiztonsági eszközök konfigurációjára vonatkozó ajánlásokra vonatkozó információkat is. A megkeresett uniós szervezet indokolatlan késedelem nélkül továbbítja a kért információt és annak minden későbbi frissítését is.

(3) A CERT-EU akkor cserélhet az uniós_szervezetekkel olyan biztonságiesemény-specifikus információkat, amelyek felfedik a biztonsági eseménnyel érintett uniós szervezet kilétét, ha az érintett uniós szervezet abba beleegyezik. Amennyiben egy uniós szervezet megtagadja a beleegyezését, a CERT-EU rendelkezésére kell bocsátania a döntését alátámasztó indokokat.

(4) Az uniós_szervezeteknek kérésre meg kell osztaniuk az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal a kiberbiztonsági tervek teljesítésére vonatkozó információkat.

(5) Az IICB vagy adott esetben a CERT-EU kérésre iránymutatásokat, ajánlásokat és cselekvési felhívásokat oszt meg az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal.

(6) Az e cikkben meghatározott megosztási kötelezettségek nem terjednek ki a következőkre:

a)	EU-minősített adatok;

b)	olyan információk, amelyek további terjesztését egy látható jelöléssel kizárták, kivéve, ha kifejezetten engedélyezték azok CERT-EU-val való megosztását.

21. cikk

Jelentéstételi kötelezettségek

(1) Egy biztonsági_esemény akkor tekintendő jelentősnek, ha:

a)	súlyos működési zavart eredményezett, illetve eredményezhet az uniós szervezet működésében, vagy pénzügyi veszteséggel járt, illetve járhat az érintett uniós szervezet számára;

b)	a biztonsági_esemény jelentős vagyoni vagy nem vagyoni kár okozásával más természetes vagy jogi személyeket érintett vagy érinthet.

(2) Az uniós_szervezeteknek be kell nyújtaniuk a CERT-EU-nak a következőket:

indokolatlan késedelem nélkül, de minden esetben a jelentős biztonsági_eseményről való tudomásszerzéstől számított 24 órán belül egy első figyelmeztetést, amelyben adott esetben fel kell tüntetni, hogy a jelentős biztonsági_eseményt gyaníthatóan jogellenes vagy rosszindulatú cselekmény okozta-e és hogy lehet-e több szervezetre kiterjedő vagy határokon átnyúló hatása;

indokolatlan késedelem nélkül, de minden esetben a jelentős biztonsági_eseményről való tudomásszerzéstől számított 72 órán belül a biztonsági_eseményről szóló értesítést, amely adott esetben aktualizálja az a) pontban említett információkat, és tartalmazza a jelentős biztonsági_esemény, illetve annak súlyossága és hatása kezdeti értékelését, valamint – amennyiben rendelkezésre állnak – a fertőzöttségi mutatókat;

c)	a CERT-EU kérésére a releváns állapotfrissítésekről szóló időközi jelentést.

zárójelentést, legkésőbb a b) pont szerinti, a biztonsági_eseményről való értesítés benyújtását követő egy hónapon belül, amely tartalmazza a következőket:

i.	a biztonsági_esemény részletes leírása, beleértve annak súlyosságát és hatását;

ii.	a biztonsági_eseményt valószínűsíthetően előidéző fenyegetés vagy kiváltó ok típusa;

iii.	az alkalmazott és folyamatban lévő mérséklő intézkedések;

iv.	adott esetben a biztonsági_esemény határokon átnyúló vagy intézmények közötti hatása;

e)	a d) pontban említett zárójelentés benyújtásának időpontjában folyamatban lévő biztonsági_esemény esetén az említett időpontban eredményjelentés, a biztonsági_esemény kezelését követő egy hónapon belül pedig zárójelentés.

(3) Az uniós szervezet indokolatlan késedelem nélkül, de minden esetben a jelentős biztonsági_eseményről való tudomásszerzéstől számított 24 órán belül tájékoztatja a 17. cikk (1) bekezdésében említett, a székhelye szerinti tagállamban működő érintett tagállami partnereket a jelentős biztonsági_esemény bekövetkezéséről.

(4) Az uniós_szervezeteknek be kell jelenteniük többek között minden olyan információt, amely lehetővé teszi a CERT-EU számára, hogy a jelentős biztonsági_eseményt követően azonosítsa a szervezetek közötti, a fogadó tagállamra gyakorolt vagy határokon átnyúló hatást. A 12. cikk sérelme nélkül, pusztán az értesítés következtében az uniós szervezetet többletfelelősség nem terhelheti.

(5) Adott esetben az uniós_szervezetek indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják az érintett hálózati_és_információs_rendszerek vagy az IKT-környezet más elemei azon felhasználóit, akiket jelentős biztonsági_esemény vagy jelentős kiberfenyegetés érinthet, és adott esetben tájékoztatják őket a biztonsági_eseményre vagy fenyegetésre válaszul általuk hozható mérséklő intézkedésekről, egyéb intézkedésekről vagy korrekciós intézkedésekről is. Adott esetben az uniós_szervezetek tájékoztatják a felhasználókat magáról a jelentős kiberfenyegetésről.

(6) Amennyiben egy jelentős biztonsági_esemény vagy jelentős kiberfenyegetés egy hálózati_és_információs_rendszert, vagy egy uniós szervezet IKT-környezetének valamely olyan elemét érinti, amely köztudottan kapcsolódik egy másik uniós szervezet IKT-környezetéhez, a CERT-EU megfelelő kiberbiztonsági riasztást ad ki.

(7) Az uniós_szervezetek a CERT-EU kérésére indokolatlan késedelem nélkül átadják a CERT-EU részére a biztonsági_eseményekben érintett elektronikus eszközök használatával létrehozott digitális információkat. A CERT-EU további részletekkel szolgálhat a helyzetismerethez és a biztonsági_eseményre való reagáláshoz szükséges információtípusokról.

(8) A CERT-EU háromhavonta összefoglaló jelentést nyújt be az IICB-nek, az ENISA-nak, az EU INTCEN-nek és a CSIRT-hálózatnak, amely anonimizált és összesített adatokat tartalmaz a 20. cikk szerinti jelentős biztonsági_eseményekről, biztonsági_eseményekről, kiberfenyegetésekről, majdnem_bekövetkezett_(near_miss)_eseményekről és sérülékenységekről, valamint az e cikk (2) bekezdése szerint bejelentett jelentős biztonsági_eseményekről. Az összefoglaló jelentés hozzájárul az uniós kiberbiztonsági helyzetről az (EU) 2022/2555 irányelv 18. cikke alapján elfogadott, kétévente kiadandó jelentéshez.

(9) Az IICB-nek 2024. július 8-ig iránymutatásokat vagy ajánlásokat kell ki bocsátania, amelyekben tovább pontosítja az e cikk szerinti jelentéstétel szabályait, formátumát és tartalmát. Az ilyen iránymutatások vagy ajánlások kidolgozása során az IICB figyelembe veszi az (EU) 2022/2555 irányelv 23. cikkének (11) bekezdése alapján elfogadott, az információk típusát, formátumát és az értesítésekre vonatkozó eljárást meghatározó végrehajtási jogi aktusokat. A CERT-EU megosztja a megfelelő technikai részleteket annak érdekében, hogy lehetővé tegye az uniós_szervezetek általi proaktív felderítést, biztonsági_eseményekre való reagálást vagy a mérséklő intézkedések meghozatalát.

(10) Az e cikkben meghatározott jelentéstételi kötelezettségek nem terjednek ki a következőkre:

a)	EU-minősített adatok;

b)	olyan információk, amelyek további terjesztését egy látható jelöléssel kizárták, kivéve, ha kifejezetten engedélyezték azok CERT-EU-val való megosztását.

22. cikk

A biztonsági_eseményekre való reagálás koordinálása és az azokkal kapcsolatos együttműködés

(1) Kiberbiztonsági információcsere- és eseményreagálási koordinációs központként eljárva a CERT-EU elősegíti a biztonsági_eseményekre, kiberfenyegetésekre, sérülékenységekre és majdnem_bekövetkezett_(near_miss)_eseményekre vonatkozó információcserét az alábbiak között:

a)	az uniós_szervezetek;

b)	a 17. és a 18. cikkben említett partnerek.

(2) A CERT-EU-nak – adott esetben az ENISA-val szorosan együttműködve – elő kell segítenie az uniós_szervezetek közötti koordinációt a biztonsági_eseményekre való reagálás terén, beleértve a következőket:

a)	hozzájárulás az egységes külső kommunikációhoz;

b)	kölcsönös támogatás, például az uniós_szervezetek számára releváns információk megosztása vagy adott esetben közvetlen helyszíni segítségnyújtás;

c)	az operatív erőforrások optimális felhasználása;

d)	koordináció más uniós szintű válságreagálási mechanizmusokkal.

(3) A CERT-EU az ENISA-val szorosan együttműködve támogatja az uniós_szervezeteket a biztonsági_eseményekkel, kiberfenyegetésekkel, sérülékenységekkel és majdnem_bekövetkezett_(near_miss)_eseményekkel kapcsolatos helyzetismeret kialakításában, valamint a kiberbiztonság területén bekövetkezett fontos fejlemények megosztásában.

(4) Az IICB-nek 2025. január 8-ig, a CERT-EU ajánlása alapján iránymutatásokat vagy ajánlásokat kell elfogadnia a jelentős biztonsági_eseményekre való reagálás koordinálásáról és az azokkal kapcsolatos együttműködésről. Amennyiben egy biztonsági_esemény büntetőjogi jellege gyanítható, a CERT-EU tanácsot ad arra vonatkozóan, hogy miként kell indokolatlan késedelem nélkül bejelenteni a biztonsági_eseményt a bűnüldöző hatóságoknak.

(5) Valamely tagállam egyedi kérésére és az érintett uniós_szervezetek jóváhagyásával a CERT-EU az (EU) 2022/2555 irányelv 15. cikke (3) bekezdésének g) pontjával összhangban felkérheti a 23. cikk (4) bekezdésében említett jegyzékben szereplő szakértőket, hogy járuljanak hozzá az adott tagállamban hatást gyakorló súlyos biztonsági_eseményre vagy egy nagyszabású kiberbiztonsági eseményre való reagáláshoz. Az IICB a CERT EU javaslatára egyedi szabályokat hagy jóvá az uniós_szervezetek technikai szakértőihez való hozzáférésre és azok igénybevételére vonatkozóan.

whereas

keyboard_tab Cyber Resilience Act 2023/2841 HU

Cyber Resilience Act 2023/2841 HU