keyboard_tab Cyber Resilience Act 2023/2841 HU

(1)   2024. szeptember 8-ig a 10. cikk alapján létrehozott intézményközi Kiberbiztonsági Testület az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökséggel (ENISA) folytatott konzultációt és a CERT-EU iránymutatásának kézhezvételét követően iránymutatásokat ad ki az uniós_szervezeteknek a kezdeti kiberbiztonsági felülvizsgálat elvégzése és a 6. cikk szerinti belső kiberbiztonsági kockázatkezelési, -irányítási és -ellenőrzési keretrendszer létrehozása, a 7. cikk szerinti kiberbiztonsági érettségi értékelések elvégzése, a 8. cikk szerinti kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedések meghozatala, valamint a 9. cikk szerinti kiberbiztonsági terv elfogadása céljából.

(2)   A 6–9. cikk végrehajtása során az uniós_szervezeteknek figyelembe kell venniük az e cikk (1) bekezdésében említett iránymutatásokat, valamint a 11. és a 14. cikk alapján elfogadott vonatkozó iránymutatásokat és ajánlásokat.

(1)   2025. április 8-ig minden uniós szervezet a kezdeti kiberbiztonsági felülvizsgálat, például audit elvégzését követően belső kiberbiztonsági kockázatkezelési, -irányítási és -ellenőrzési keretrendszert (a továbbiakban: a keretrendszer) hoz létre. A keretrendszer létrehozását az uniós szervezet legmagasabb_vezetői_szintje felügyeli és annak felelősségi körébe tartozik.

(2)   A keretrendszernek ki kell terjednie az érintett uniós szervezet teljes nem minősített IKT-környezetére, beleértve a helyszíni IKT-környezetet, a helyszíni működő technológiai hálózatot (OT-rendszer), a felhőalapú számítástechnikai környezetben működő vagy harmadik felek által üzemeltetett, kiszervezett eszközöket és szolgáltatásokat, a mobil eszközöket, a vállalati hálózatokat, az internethez nem kapcsolódó üzleti hálózatokat és az e környezetekhez (a továbbiakban: az IKT-környezet) kapcsolódó eszközöket. A keretrendszernek minden veszélyre kiterjedő megközelítésen kell alapulnia.

(3)   A keretrendszernek magas szintű kiberbiztonságot kell biztosítania. A keretrendszer meghatározza a hálózati_és_információs_rendszerek biztonságára vonatkozó belső kiberbiztonsági politikákat, beleértve a célkitűzéseket és prioritásokat, valamint az uniós szervezet e rendelet hatékony végrehajtásának biztosításával megbízott személyzetének szerepét és felelősségi körét. A keretrendszernek tartalmaznia kell a végrehajtás hatékonyságának mérésére szolgáló mechanizmusokat is.

(4)   A keretrendszert a változó kiberbiztonsági kockázatok fényében rendszeresen, de legalább négyévente felül kell vizsgálni. Adott esetben és a 10. cikk alapján létrehozott intézményközi Kiberbiztonsági Testület kérését követően az uniós szervezet keretrendszerét frissíteni lehet a CERT-EU-nak az e rendelet rendelkezéseinek végrehajtása során azonosított biztonsági_eseményekre vagy esetleges hiányosságokra vonatkozó iránymutatása alapján.

(5)   Az egyes uniós_szervezetek legmagasabb_vezetői_szintje felel e rendelet végrehajtásáért, és felügyeli, hogy szervezete megfeleljen a keretrendszerrel kapcsolatos kötelezettségeknek.

(6)   Adott esetben és az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos felelősségének sérelme nélkül, az egyes uniós_szervezetek legmagasabb_vezetői_szintje az e rendelet szerinti konkrét kötelezettségeket átruházhatja a személyzeti szabályzat 29. cikkének (2) bekezdése értelmében vett rangidős tisztviselőkre vagy az érintett uniós szervezeten belüli egyéb azonos szintű tisztviselőkre. Az ilyen átruházástól függetlenül a legmagasabb_vezetői_szint felelősségre vonható e rendeletnek az érintett uniós szervezet általi megsértéséért.

(7)   Minden uniós szervezetnek hatékony mechanizmusokkal kell rendelkeznie annak biztosítására, hogy az IKT-költségvetés megfelelő százalékát a kiberbiztonságra fordítsák. Az említett százalékos arány meghatározásakor kellően figyelembe kell venni a keretrendszert.

(8)   Minden uniós szervezet helyi kiberbiztonsági tisztviselőt vagy azzal egyenértékű funkciót nevez ki, aki a kiberbiztonság valamennyi vonatkozása tekintetében egyedüli kapcsolattartó pontjaként jár el. A helyi kiberbiztonsági tisztviselő elősegíti e rendelet végrehajtását, és rendszeresen beszámol közvetlenül a legmagasabb_vezetői_szintnek a végrehajtás állásáról. Annak sérelme nélkül, hogy a helyi kiberbiztonsági tisztviselő az egyes uniós_szervezeteken belül az egyedüli kapcsolattartó pont, az uniós_szervezetek a köztük és a CERT-EU között létrejött, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás alapján átruházhatják a CERT-EU-ra a helyi kiberbiztonsági tisztviselő e rendelet végrehajtásával kapcsolatos bizonyos feladatait, vagy ezeket a feladatokat több uniós szervezet megoszthatja. Amennyiben ezeket a feladatokat a CERT-EU-ra ruházzák, a 10. cikk alapján létrehozott intézményközi Kiberbiztonsági Testületnek kell döntenie arról, hogy e szolgáltatás nyújtása részét képezi-e a CERT-EU alapszolgáltatásainak, figyelembe véve az érintett uniós szervezet emberi és pénzügyi erőforrásait. Az egyes uniós_szervezeteknek indokolatlan késedelem nélkül értesíteniük kell a CERT-EU-t a kinevezett helyi kiberbiztonsági tisztviselőkről és a személyükben történő minden későbbi változásról.

A CERT-EU-nak létre kell hoznia és naprakészen kell tartania a kinevezett helyi kiberbiztonsági tisztviselők jegyzékét.

(9)   Az egyes uniós_szervezeteknek a személyzeti szabályzat 29. cikkének (2) bekezdése értelmében vett rangidős tisztviselői vagy egyéb azonos szintű tisztviselői, valamint a személyzetnek az e rendeletben meghatározott kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedések végrehajtásával és kötelezettségek betartásával megbízott tagjai rendszeresen külön képzéseken vesznek részt azon ismeretek és készségek elsajátítása érdekében, amelyek a kiberbiztonsági kockázatok és irányítási gyakorlatok, valamint az azok által az uniós szervezet működésére gyakorolt hatások megismeréséhez és értékeléséhez szükségesek.

(1)   2025. július 8-ig és azt követően legalább kétévente minden uniós szervezet kiberbiztonsági érettségi értékelést végez, amelynek ki kell terjednie IKT-környezetének valamennyi elemére.

(2)   A kiberbiztonsági érettségi értékeléseket adott esetben szakosodott harmadik fél segítségével kell elvégezni.

(3)   A hasonló struktúrákkal rendelkező uniós_szervezetek együttműködhetnek saját szervezeteik kiberbiztonsági érettségi értékelésének elvégzésében.

(4)   A 10. cikk alapján létrehozott intézményközi Kiberbiztonsági Testület kérésére és az érintett uniós szervezet kifejezett beleegyezésével a kiberbiztonsági érettségi értékelés eredményei megvitathatók az említett Testületen belül vagy a helyi kiberbiztonsági tisztviselők nem hivatalos csoportjában a tapasztalatokból való tanulás, valamint a bevált gyakorlatok megosztása céljából.

(1)   Indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb 2025. szeptember 8-ig az egyes uniós_szervezeteknek – a legmagasabb_vezetői_szintjük felügyelete mellett – meg kell hozniuk a keretrendszer keretében azonosított kiberbiztonsági kockázatok kezeléséhez, valamint a biztonsági_események megelőzéséhez vagy hatásuk minimálisra csökkentéséhez szükséges megfelelő és arányos technikai, működési és szervezeti intézkedéseket. Figyelembe véve a legkorszerűbb és adott esetben a vonatkozó európai és nemzetközi szabványokat, ezeknek az intézkedéseknek biztosítaniuk kell a hálózati_és_információs_rendszerek biztonságának a felmerülő kiberbiztonsági kockázatokkal arányos szintjét az IKT-környezet egészében. Az említett intézkedések arányosságának értékelésekor kellően figyelembe kell venni az uniós szervezet kiberbiztonsági kockázatoknak való kitettségének mértékét, a szervezet méretét, a biztonsági_események bekövetkeztének valószínűségét és azok súlyosságát, beleértve társadalmi, gazdasági és intézményközi hatásukat is.

(2)   Az uniós_szervezeteknek a kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedések végrehajtása során legalább a következő területekkel foglalkozniuk kell:

a)	kiberbiztonsági szakpolitika, beleértve a 6. cikkben és az e cikk (3) bekezdésében említett célok és prioritások eléréséhez szükséges intézkedéseket;

b)	kiberbiztonsági kockázatelemzési és az informatikai rendszerek biztonságára vonatkozó szakpolitikák;

c)	a felhőszolgáltatások használatára vonatkozó szakpolitikai célok;

d)	adott esetben kiberbiztonsági audit, amely magában foglalhatja a kiberbiztonsági kockázat, a sérülékenység és a kiberfenyegetések értékelését, valamint egy megbízható magánszolgáltató által rendszeresen végzett behatolási tesztelést;

e)	a d) pontban említett kiberbiztonsági auditokból eredő ajánlások végrehajtása kiberbiztonsági frissítések és a szakpolitikák frissítése révén;

f)	a kiberbiztonság megszervezése, beleértve a szerepek és feladatkörök meghatározását is;

g)	eszközkezelés, beleértve az IKT-eszközök leltárát és az IKT-hálózatok feltérképezését;

h)	az emberi erőforrások biztonsága és a hozzáférés ellenőrzése;

i)	üzembiztonság;

j)	kommunikációs biztonság;

k)	a rendszerek beszerzése, fejlesztése és karbantartása, beleértve a sérülékenységkezelésre és -feltárásra vonatkozó politikákat;

l)	ahol lehetséges, a forráskód átláthatóságára vonatkozó politikák;

m)	az ellátási lánc biztonsága, beleértve az egyes uniós_szervezetek és közvetlen beszállítóik vagy szolgáltatóik közötti kapcsolatok biztonsági vonatkozásait is;

n)	biztonsági_események kezelése és együttműködés a CERT-EU-val, például a biztonsági nyomonkövetés és a naplózás fenntartása;

o)	az üzletmenet-folytonosság kezelése, például tartalékrendszerek kezelése, valamint katasztrófa utáni helyreállítás és válságkezelés; valamint

p)	a kiberbiztonsággal kapcsolatos oktatási, készségfejlesztő, tudatosságnövelő, gyakorlati és képzési programok előmozdítása és kidolgozása.

Az első albekezdés m) pontjának alkalmazásában az uniós_szervezeteknek figyelembe kell venniük az egyes közvetlen beszállítókra és szolgáltatókra jellemző sérülékenységeket, valamint a beszállítóik és szolgáltatóik termékeinek és kiberbiztonsági gyakorlatainak – többek között biztonságos fejlesztési eljárásaiknak – az általános minőségét.

(3)   Az uniós_szervezeteknek meg kell hozniuk legalább a következő konkrét kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedéseket:

a)	a távmunka lehetővé tételét és fenntartását szolgáló műszaki intézkedések;

b)	konkrét lépések a zéró bizalom alapelvei felé történő elmozdulás érdekében;

c)	a többtényezős hitelesítés mint norma használata a hálózati_és_információs_rendszerekben;

d)	kriptográfia és titkosítás, különösen végponttól végpontig terjedő titkosítás, valamint biztonságos digitális aláírás használata;

e)	adott esetben biztonságos hang-, video- és szöveges kommunikáció, valamint biztonságos vészhelyzeti kommunikációs rendszerek használata az uniós szervezeten belül;

f)	a rosszindulatú szoftverek és kémszoftverek felderítésére és eltávolítására irányuló proaktív intézkedések;

g)	a szoftverellátási lánc biztonságának megteremtése a biztonságos szoftverfejlesztésre és -értékelésre vonatkozó kritériumok révén;

h)	az uniós szervezet legmagasabb_vezetői_szintje és az e rendelet hatékony végrehajtásának biztosításával megbízott személyzete tagjai számára a számukra előírt feladatoknak és a tőlük elvárt képességeknek megfelelő kiberbiztonsági képzési tantervek kidolgozása és elfogadása;

i)	a személyzet tagjainak rendszeres kiberbiztonsági képzése;

j)	adott esetben részvétel az uniós_szervezetek összekapcsoltságával összefüggő kockázatok elemzésében;

k)

a közbeszerzési szabályok javítása a kiberbiztonság egységesen magas szintjének elősegítése érdekében a következők révén: i. az informatikai szolgáltatók biztonsági_eseményekkel, sérülékenységekkel és kiberfenyegetésekkel kapcsolatos információinak a CERT-EU-val való megosztását korlátozó szerződéses akadályok felszámolása; ii. a biztonsági_események, sérülékenységek és kiberfenyegetések bejelentésére, valamint a biztonsági_eseményekre való reagálási és nyomon követési mechanizmusok bevezetésére vonatkozó szerződéses kötelezettségek.

(1)   A 7. cikk szerint elvégzett kiberbiztonsági érettségi értékelésből levont következtetések nyomán, valamint figyelembe véve a keretrendszerben azonosított eszközöket és kiberbiztonsági kockázatokat, továbbá a 8. cikk alapján hozott kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedéseket, az egyes uniós_szervezetek legfelsőbb vezetői szintjének indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb 2026. január 8-ig jóvá kell hagynia a kiberbiztonsági tervet. A kiberbiztonsági tervnek az uniós szervezet általános kiberbiztonságának növelésére kell irányulnia, és ezáltal hozzá kell járulnia az uniós_szervezeteken belüli egységesen magas szintű kiberbiztonság javításához. A kiberbiztonsági tervnek tartalmaznia kell legalább a 8. cikk alapján hozott kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedéseket. A kiberbiztonsági tervet kétévente, vagy szükség esetén gyakrabban, a 7. cikk szerint elvégzett kiberbiztonsági érettségi értékeléseket vagy a keretrendszer bármely jelentős felülvizsgálatát követően felül kell vizsgálni.

(2)   A kiberbiztonsági tervnek tartalmaznia kell az uniós szervezetnek a súlyos biztonsági_eseményekre vonatkozó kiberbiztonsági válságkezelési tervét.

(3)   Az uniós szervezet benyújtja elkészített kiberbiztonsági tervét a 10. cikk alapján létrehozott intézményközi Kiberbiztonsági Testületnek.

(1)   Létrejön az intézményközi Kiberbiztonsági Testület (a továbbiakban: az IICB).

(2)   Az IICB felelős az alábbiakért:

a)	e rendelet uniós_szervezetek általi végrehajtásának nyomon követése és támogatása;

b)	az általános prioritások és célkitűzések CERT-EU általi végrehajtásának felügyelete és stratégiai irányítás biztosítása a CERT-EU számára.

(3)   Az IICB tagjai a következők:

a)

az alábbiak mindegyike által kinevezett egy-egy képviselő: i. az Európai Parlament; ii. az Európai Tanács; iii. az Európai Unió Tanácsa; iv. a Bizottság; v. az Európai Unió Bírósága; vi. az Európai Központi Bank; vii. a Számvevőszék; viii. az Európai Külügyi Szolgálat; ix. az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság; x. a Régiók Európai Bizottsága; xi. az Európai Beruházási Bank; xii. az Európai Kiberbiztonsági Ipari, Technológiai és Kutatási Kompetenciaközpont; xiii. az ENISA; xiv. az európai adatvédelmi biztos; xv. az Európai Unió Űrprogramügynöksége;

b)	három képviselő, akiket az uniós ügynökségek hálózata (a továbbiakban: az EUAN) jelöl ki IKT-tanácsadó bizottságának javaslata alapján az a) pontban említettektől eltérő, saját IKT-környezetüket működtető uniós szervek, hivatalok és ügynökségek érdekeinek képviseletére.

Az IICB-ben képviselt uniós_szervezetek törekednek arra, hogy a kijelölt képviselők körében megvalósuljon a nemek közötti egyensúly.

(4)   Az IICB tagjainak munkáját póttag segítheti. Az elnök meghívhatja a (3) bekezdésben említett uniós_szervezetek vagy más uniós_szervezetek egyéb képviselőit, hogy szavazati jog nélkül részt vegyenek az IICB ülésein.

(5)   A CERT-EU vezetője, valamint az (EU) 2022/2555 irányelv 14., 15. és 16. cikke alapján létrehozott együttműködési csoport, a CSIRT-ek hálózata és az EU-CyCLONe elnökei vagy az őket helyettesítő póttagok megfigyelőként részt vehetnek az IICB ülésein. Kivételes esetekben és az IICB – belső eljárási szabályzatával összhangban – másként határozhat.

(6)   Az IICB elfogadja saját belső eljárási szabályzatát.

(7)   Az IICB – belső eljárási szabályzatával összhangban – a tagjai közül hároméves időtartamra elnököt jelöl ki. Az elnököt helyettesítő póttag ugyanezen időtartamra az IICB teljes jogú tagjává válik.

(8)   Az IICB az elnök kezdeményezésére, illetve a CERT-EU-nak vagy bármely tagjának kérésére évente legalább háromszor ülésezik.

(9)   Az IICB minden tagja egy szavazattal rendelkezik. Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, az IICB határozatait egyszerű többséggel hozza meg. Az IICB elnöke csak szavazategyenlőség esetén szavazhat, amelynek során az elnök döntő szavazatot adhat le.

(10)   Az IICB a belső eljárási szabályzatával összhangban kezdeményezett egyszerűsített írásbeli eljárás keretében járhat el. Ezen eljárás szerint a vonatkozó határozatot az elnök által meghatározott határidőn belül elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha valamely tag kifogást emel ellene.

(11)   Az IICB titkárságát a Bizottság biztosítja, és az az IICB elnökének tartozik felelősséggel.

(12)   Az EUAN által kijelölt képviselők továbbítják az IICB határozatait az EUAN tagjainak. Az EUAN bármely tagja jogosult az említett képviselők vagy az IICB elnöke elé terjeszteni minden olyan ügyet, amelyet megítélése szerint az IICB tudomására kell hozni.

(13)   Az IICB létrehozhat egy végrehajtó bizottságot, amely segíti munkáját, és bizonyos feladatait és hatásköreit átruházhatja rá. Az IICB megállapítja a végrehajtó bizottság eljárási szabályzatát, beleértve annak feladatait és hatásköreit, valamint tagjainak hivatali idejét.

(14)   Az IICB 2025. január 8-ig, majd azt követően évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben részletezi az e rendelet végrehajtása terén elért eredményeket, és különösen a CERT-EU és az egyes tagállamokban található tagállami partnerei közötti együttműködés mértékét. A jelentés hozzájárul az uniós kiberbiztonsági helyzetről az (EU) 2022/2555 irányelv 18. cikke alapján elfogadott, kétévente kiadandó jelentéshez.

(1)   A CERT-EU küldetése, hogy hozzájáruljon az uniós_szervezetek nem minősített IKT-környezetének biztonságához azáltal, hogy kiberbiztonsági tanácsadást nyújt számukra, segíti a biztonsági_események megelőzését, észlelését, kezelését, mérséklését, az azokra való reagálást és az azokat követő helyreállítást, valamint azáltal, hogy a kiberbiztonsági információcsere és a biztonsági_eseményekre való reagálás koordinációs központjaként működik.

(2)   A CERT-EU információkat gyűjt a nem minősített IKT-infrastruktúrát érintő kiberfenyegetésekről, sérülékenységekről és biztonsági_eseményekről, ezeket az információkat kezeli és elemzi, valamint megosztja az uniós_szervezetekkel. intézményközi szinten és az uniós_szervezetek szintjén koordinálja a biztonsági_eseményekre való reagálást, ideértve konkrét operatív segítségnyújtás biztosítását vagy koordinálását is.

(3)   A CERT-EU a következő feladatokat látja el az uniós_szervezetek támogatása érdekében:

a)	támogatja őket e rendelet végrehajtásában, és a 14. cikk (1) bekezdésében felsorolt intézkedések vagy az IICB által kért eseti jelentések révén hozzájárul e rendelet végrehajtásának koordinálásához;

b)	az uniós_szervezetek számára szabványos CSIRT-szolgáltatásokat kínál a szolgáltatási katalógusában ismertetett kiberbiztonsági szolgáltatáscsomag eszközei által (a továbbiakban: alapszolgáltatások);

c)	hálózatot tart fenn a hasonló szervezetekkel és partnerekkel a 17. és 18. cikkben vázolt szolgáltatások támogatása érdekében;

d)	felhívja az IICB figyelmét az e rendelet végrehajtásával, valamint az iránymutatások, ajánlások és cselekvési felhívások végrehajtásával kapcsolatos bármely problémára;

e)	a (2) bekezdésben említett információk alapján az ENISA-val szorosan együttműködve hozzájárul az Unió kiberbiztonsági helyzetismeretéhez;

f)	koordinálja a súlyos biztonsági_események kezelését;

g)	az (EU) 2022/2555 irányelv 12. cikkének (1) bekezdése szerint a sérülékenységek összehangolt közzététele céljából kijelölt koordinátorral egyenértékűként eljár az uniós_szervezetek részéről;

h)	valamely uniós szervezet kérésére proaktív, behatolásmentes átvilágítást végez az adott uniós szervezet nyilvánosan hozzáférhető hálózati_és_információs_rendszerein.

Az első albekezdés e) pontjában említett információkat adott esetben, megfelelő titoktartási feltételek mellett kell megosztani az IICB-vel, a CSIRT-ek hálózatával és az Európai Unió Helyzetelemző Központjával (EU INTCEN).

(4)   A CERT-EU a 17. vagy adott esetben a 18. cikkel összhangban együttműködhet az Unión és tagállamain belüli releváns kiberbiztonsági közösségekkel, többek között a következő területeken:

a)	felkészültség, biztonsági_események koordinálása, információcsere és válságreagálás technikai szinten az uniós_szervezetekkel kapcsolatos ügyekben;

b)	operatív együttműködés a CSIRT-ek hálózatával, többek között a kölcsönös segítségnyújtással kapcsolatban;

c)	kiberfenyegetettségi információk, beleértve a helyzetismeretet;

d)	a CERT-EU technikai kiberbiztonsági szakértelmét igénylő bármely téma.

(5)   Hatáskörén belül a CERT-EU az (EU) 2019/881 rendelettel összhangban strukturált együttműködést folytat az ENISA-val a kapacitásépítés, az operatív együttműködés és a kiberfenyegetések hosszú távú stratégiai elemzése terén. A CERT-EU együttműködhet és információt cserélhet az Europol Kiberbűnözés Elleni Európai Központjával.

(6)   A CERT-EU a szolgáltatáskatalógusában nem szereplő következő szolgáltatásokat (a továbbiakban: díjköteles szolgáltatások) nyújthatja:

a)

a (3) bekezdésben említettektől eltérő, az uniós_szervezetek IKT-környezetének kiberbiztonságát támogató szolgáltatások, a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások alapján és a rendelkezésre álló erőforrások függvényében, különösen a hálózatok széles spektrumú nyomon követése, beleértve a súlyos kiberfenyegetések a hét minden napján, napi 24 órában történő közvetlen nyomon követését is;

b)	olyan szolgáltatások, amelyek írásbeli megállapodások alapján és az IICB előzetes jóváhagyásával támogatják az uniós_szervezetek kiberbiztonsági műveleteit vagy projektjeit, kivéve azokat, amelyek IKT-környezetük védelmét szolgálják;

c)	kérésre az érintett uniós szervezet hálózati_és_információs_rendszereinek proaktív átvilágítása a potenciálisan jelentős hatással bíró sérülékenységek felderítése érdekében;

d)

írásbeli megállapodások alapján és az IICB előzetes jóváhagyásával az uniós_szervezetektől eltérő olyan szervezetek számára nyújtott, IKT-környezetük biztonságát támogató szolgáltatások, amelyek szorosan együttműködnek az uniós_szervezetekkel, például az uniós jog által rájuk ruházott feladatok vagy felelősségi körök teljesítése révén.

Az első albekezdés d) pontja tekintetében a CERT-EU kivételes esetben, az IICB előzetes jóváhagyásával az uniós_szervezeteken kívüli egyéb szervezetekkel is köthet szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat.

(7)   A CERT-EU – adott esetben az ENISA-val szoros együttműködésben – kiberbiztonsági gyakorlatokat szervez, és részt vehet azokban, vagy ajánlhatja a meglévő gyakorlatokban való részvételt az uniós_szervezetek kiberbiztonsági szintjének tesztelése céljából.

(8)   A CERT-EU segítséget nyújthat az uniós_szervezeteknek az EU-minősített adatokat kezelő hálózati_és_információs_rendszerekben előforduló biztonsági_események tekintetében, amennyiben az érintett uniós_szervezetek erre saját eljárásaikkal összhangban kifejezetten felkérik. A CERT-EU által e bekezdés alapján nyújtott segítség nem érinti a minősített adatok védelmére vonatkozó alkalmazandó szabályokat.

(9)   A CERT-EU tájékoztatja az uniós_szervezeteket a biztonsági_események kezelésére szolgáló eljárásairól és folyamatairól.

(10)   A CERT-EU a megfelelő együttműködési mechanizmusokon és jelentési útvonalakon keresztül magas szintű titoktartás és megbízhatóság mellett szolgáltat releváns és anonimizált információkat a súlyos biztonsági_eseményekről és azok kezelésének módjáról. Ezeket az információkat bele kell foglalni a 10. cikk (14) bekezdésében említett jelentésbe.

(11)   A CERT-EU az európai adatvédelmi biztossal együttműködve támogatja az érintett uniós_szervezeteket a személyes adatok megsértéséhez vezető biztonsági_események kezelésében, az európai adatvédelmi biztosnak az (EU) 2018/1725 rendelet szerinti felügyeleti hatóságként fennálló hatáskörének és feladatainak sérelme nélkül.

(12)   Ha az uniós_szervezetek szakpolitikai részlegei azt kifejezetten kérik, a CERT-EU technikai tanácsot adhat vagy technikai véleményt nyilváníthat releváns szakpolitikai kérdésekben.

(1)   A CERT-EU-t integrálni kell a Bizottság valamely főigazgatóságának igazgatási struktúrájába annak érdekében, hogy igénybe vehesse a Bizottság igazgatási, pénzgazdálkodási és számviteli támogatási struktúráit, megőrizve ugyanakkor önálló intézményközi szolgáltatói státuszát valamennyi uniós szervezet számára. A Bizottság tájékoztatja az IICB-t a CERT-EU adminisztratív helyszínéről és annak bármely változásáról. A Bizottság a megfelelő intézkedések meghozatala érdekében rendszeresen, de minden esetben az EUMSZ 312. cikke szerinti többéves pénzügyi keret létrehozása előtt felülvizsgálja a CERT-EU-val kapcsolatos igazgatási megállapodásokat. A felülvizsgálatnak ki kell terjednie a CERT-EU uniós hivatalként történő létrehozásának lehetőségére is.

(2)   Az adminisztratív és pénzügyi eljárások tekintetében a CERT-EU vezetője a Bizottság felügyelete és az IICB ellenőrzése alatt jár el.

(3)   A CERT-EU feladatait és tevékenységeit, beleértve a CERT-EU által a 13. cikk (3), (4), (5) és (7) bekezdése, valamint a 14. cikk (1) bekezdése alapján az uniós_szervezeteknek nyújtott, a többéves pénzügyi keret európai közigazgatásra vonatkozó fejezetéből finanszírozott szolgáltatásokat a Bizottság költségvetésének külön költségvetési sorából kell finanszírozni. A CERT-EU számára elkülönített álláshelyeket a Bizottság létszámtervéhez fűzött lábjegyzetben kell részletezni.

(4)   Az e cikk (3) bekezdésében említettektől eltérő uniós_szervezetek éves pénzügyi hozzájárulást nyújtanak a CERT-EU-nak a CERT-EU által az említett bekezdés értelmében nyújtott szolgáltatások fedezésére. A hozzájárulások az IICB által adott iránymutatásokon alapulnak, amelyekről az egyes uniós_szervezetek és a CERT-EU szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokban állapodnak meg. A hozzájárulások méltányos és arányos részt képviselnek a nyújtott szolgáltatások teljes költségéből. Az összegeket az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 21. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti belső címzett bevételként az e cikk (3) bekezdésében említett külön költségvetési sorba kell beszedni.

(5)   A 13. cikk (6) bekezdésében meghatározott szolgáltatások költségeit a CERT-EU szolgáltatásait igénybe vevő uniós_szervezetektől kell beszedni. A bevételeket a költségeket támogató költségvetési sorokhoz kell rendelni.