keyboard_tab Cyber Resilience Act 2023/2841 HU

(1)   Indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb 2025. szeptember 8-ig az egyes uniós_szervezeteknek – a legmagasabb_vezetői_szintjük felügyelete mellett – meg kell hozniuk a keretrendszer keretében azonosított kiberbiztonsági kockázatok kezeléséhez, valamint a biztonsági_események megelőzéséhez vagy hatásuk minimálisra csökkentéséhez szükséges megfelelő és arányos technikai, működési és szervezeti intézkedéseket. Figyelembe véve a legkorszerűbb és adott esetben a vonatkozó európai és nemzetközi szabványokat, ezeknek az intézkedéseknek biztosítaniuk kell a hálózati_és_információs_rendszerek biztonságának a felmerülő kiberbiztonsági kockázatokkal arányos szintjét az IKT-környezet egészében. Az említett intézkedések arányosságának értékelésekor kellően figyelembe kell venni az uniós szervezet kiberbiztonsági kockázatoknak való kitettségének mértékét, a szervezet méretét, a biztonsági_események bekövetkeztének valószínűségét és azok súlyosságát, beleértve társadalmi, gazdasági és intézményközi hatásukat is.

(2)   Az uniós_szervezeteknek a kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedések végrehajtása során legalább a következő területekkel foglalkozniuk kell:

a)	kiberbiztonsági szakpolitika, beleértve a 6. cikkben és az e cikk (3) bekezdésében említett célok és prioritások eléréséhez szükséges intézkedéseket;

b)	kiberbiztonsági kockázatelemzési és az informatikai rendszerek biztonságára vonatkozó szakpolitikák;

c)	a felhőszolgáltatások használatára vonatkozó szakpolitikai célok;

d)	adott esetben kiberbiztonsági audit, amely magában foglalhatja a kiberbiztonsági kockázat, a sérülékenység és a kiberfenyegetések értékelését, valamint egy megbízható magánszolgáltató által rendszeresen végzett behatolási tesztelést;

e)	a d) pontban említett kiberbiztonsági auditokból eredő ajánlások végrehajtása kiberbiztonsági frissítések és a szakpolitikák frissítése révén;

f)	a kiberbiztonság megszervezése, beleértve a szerepek és feladatkörök meghatározását is;

g)	eszközkezelés, beleértve az IKT-eszközök leltárát és az IKT-hálózatok feltérképezését;

h)	az emberi erőforrások biztonsága és a hozzáférés ellenőrzése;

i)	üzembiztonság;

j)	kommunikációs biztonság;

k)	a rendszerek beszerzése, fejlesztése és karbantartása, beleértve a sérülékenységkezelésre és -feltárásra vonatkozó politikákat;

l)	ahol lehetséges, a forráskód átláthatóságára vonatkozó politikák;

m)	az ellátási lánc biztonsága, beleértve az egyes uniós_szervezetek és közvetlen beszállítóik vagy szolgáltatóik közötti kapcsolatok biztonsági vonatkozásait is;

n)	biztonsági_események kezelése és együttműködés a CERT-EU-val, például a biztonsági nyomonkövetés és a naplózás fenntartása;

o)	az üzletmenet-folytonosság kezelése, például tartalékrendszerek kezelése, valamint katasztrófa utáni helyreállítás és válságkezelés; valamint

p)	a kiberbiztonsággal kapcsolatos oktatási, készségfejlesztő, tudatosságnövelő, gyakorlati és képzési programok előmozdítása és kidolgozása.

Az első albekezdés m) pontjának alkalmazásában az uniós_szervezeteknek figyelembe kell venniük az egyes közvetlen beszállítókra és szolgáltatókra jellemző sérülékenységeket, valamint a beszállítóik és szolgáltatóik termékeinek és kiberbiztonsági gyakorlatainak – többek között biztonságos fejlesztési eljárásaiknak – az általános minőségét.

(3)   Az uniós_szervezeteknek meg kell hozniuk legalább a következő konkrét kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedéseket:

a)	a távmunka lehetővé tételét és fenntartását szolgáló műszaki intézkedések;

b)	konkrét lépések a zéró bizalom alapelvei felé történő elmozdulás érdekében;

c)	a többtényezős hitelesítés mint norma használata a hálózati_és_információs_rendszerekben;

d)	kriptográfia és titkosítás, különösen végponttól végpontig terjedő titkosítás, valamint biztonságos digitális aláírás használata;

e)	adott esetben biztonságos hang-, video- és szöveges kommunikáció, valamint biztonságos vészhelyzeti kommunikációs rendszerek használata az uniós szervezeten belül;

f)	a rosszindulatú szoftverek és kémszoftverek felderítésére és eltávolítására irányuló proaktív intézkedések;

g)	a szoftverellátási lánc biztonságának megteremtése a biztonságos szoftverfejlesztésre és -értékelésre vonatkozó kritériumok révén;

h)	az uniós szervezet legmagasabb_vezetői_szintje és az e rendelet hatékony végrehajtásának biztosításával megbízott személyzete tagjai számára a számukra előírt feladatoknak és a tőlük elvárt képességeknek megfelelő kiberbiztonsági képzési tantervek kidolgozása és elfogadása;

i)	a személyzet tagjainak rendszeres kiberbiztonsági képzése;

j)	adott esetben részvétel az uniós_szervezetek összekapcsoltságával összefüggő kockázatok elemzésében;

k)

a közbeszerzési szabályok javítása a kiberbiztonság egységesen magas szintjének elősegítése érdekében a következők révén: i. az informatikai szolgáltatók biztonsági_eseményekkel, sérülékenységekkel és kiberfenyegetésekkel kapcsolatos információinak a CERT-EU-val való megosztását korlátozó szerződéses akadályok felszámolása; ii. a biztonsági_események, sérülékenységek és kiberfenyegetések bejelentésére, valamint a biztonsági_eseményekre való reagálási és nyomon követési mechanizmusok bevezetésére vonatkozó szerződéses kötelezettségek.

(1)   A 7. cikk szerint elvégzett kiberbiztonsági érettségi értékelésből levont következtetések nyomán, valamint figyelembe véve a keretrendszerben azonosított eszközöket és kiberbiztonsági kockázatokat, továbbá a 8. cikk alapján hozott kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedéseket, az egyes uniós_szervezetek legfelsőbb vezetői szintjének indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb 2026. január 8-ig jóvá kell hagynia a kiberbiztonsági tervet. A kiberbiztonsági tervnek az uniós szervezet általános kiberbiztonságának növelésére kell irányulnia, és ezáltal hozzá kell járulnia az uniós_szervezeteken belüli egységesen magas szintű kiberbiztonság javításához. A kiberbiztonsági tervnek tartalmaznia kell legalább a 8. cikk alapján hozott kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedéseket. A kiberbiztonsági tervet kétévente, vagy szükség esetén gyakrabban, a 7. cikk szerint elvégzett kiberbiztonsági érettségi értékeléseket vagy a keretrendszer bármely jelentős felülvizsgálatát követően felül kell vizsgálni.

(2)   A kiberbiztonsági tervnek tartalmaznia kell az uniós szervezetnek a súlyos biztonsági_eseményekre vonatkozó kiberbiztonsági válságkezelési tervét.

(3)   Az uniós szervezet benyújtja elkészített kiberbiztonsági tervét a 10. cikk alapján létrehozott Intézményközi Kiberbiztonsági Testületnek.

(1)   Az IICB a 10. cikk (2) bekezdése és a 11. cikk alapján hatékonyan nyomon követi e rendelet, valamint az elfogadott iránymutatások, ajánlások és cselekvési felhívások uniós_szervezetek általi végrehajtását. Az IICB az e célból szükséges információkat vagy dokumentumokat kérhet az uniós_szervezetektől. Az e cikk szerinti megfelelési intézkedések elfogadása céljából, ha az érintett uniós szervezet közvetlenül képviselteti magát az IICB-ben, az említett uniós szervezet nem rendelkezik szavazati joggal.

(2)   Amennyiben az IICB megállapítja, hogy egy uniós szervezet nem alkalmazta hatékonyan ezt a rendeletet vagy az annak alapján kiadott iránymutatásokat, ajánlásokat vagy cselekvési felhívásokat, az érintett uniós szervezet belső eljárásainak sérelme nélkül, és miután lehetőséget biztosított az érintett uniós szervezet számára észrevételei megtételére:

a)	indokolással ellátott véleményt küldhet az e rendelet végrehajtásában észlelt hiányosságok által érintett uniós szervezetnek;

b)

a CERT-EU-val folytatott konzultációt követően iránymutatásokat nyújthat az érintett uniós szervezet számára annak biztosítása érdekében, hogy annak keretrendszere, kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedései, kiberbiztonsági terve és jelentéstétele meghatározott időn belül megfeleljen e rendeletnek;

c)	figyelmeztetést adhat ki a feltárt hiányosságok meghatározott határidőn belüli kezelésére, így többek között ajánlásokat adhat ki az érintett uniós szervezet által e rendelet alapján elfogadott intézkedések módosítására vonatkozóan;

d)	indokolással ellátott értesítést adhat ki az érintett uniós szervezetnek abban az esetben, ha a c) pont szerint kiadott figyelmeztetésben feltárt hiányosságokat a meghatározott határidőn belül nem orvosolják megfelelően;

e)	kiadhatja az alábbiakat: i. audit elvégzésére vonatkozó ajánlást; vagy ii. arra irányuló kérelmet, hogy az auditot harmadik fél ellenőrzési szolgálata végezze el;

f)	adott esetben a hatáskörén belül tájékoztathatja a Számvevőszéket a feltételezett meg nem felelésről;

g)	ajánlást adhat ki arra vonatkozóan, hogy valamennyi tagállam és uniós szervezet ideiglenesen függessze fel az adott uniós szervezet felé irányuló adatáramlást.

Az első albekezdés c) pontjának alkalmazásában a figyelmeztetés célközönségét megfelelően korlátozni kell, amennyiben ez a kiberbiztonsági kockázat miatt szükséges.

Az első albekezdés alapján kiadott valamennyi figyelmeztetést és ajánlást az érintett uniós szervezet legmagasabb_vezetői_szintjének kell címezni.

(3)   Amennyiben az IICB a (2) bekezdés első albekezdésének a)–g) pontja szerinti intézkedéseket fogadott el, az érintett uniós szervezetnek részletesen be kell számolnia az IICB által feltárt állítólagos hiányosságok kezelése érdekében hozott intézkedésekről és lépésekről. Az uniós szervezetnek ezeket az információkat az IICB-vel egyeztetett észszerű határidőn belül kell benyújtania.

(4)   Amennyiben az IICB úgy ítéli meg, hogy egy uniós szervezet közvetlenül az Unió valamely tisztviselőjének vagy egyéb alkalmazottjának – beleértve a legmagasabb_vezetői_szintet is – intézkedéseiből vagy mulasztásaiból eredően tartósan megsérti e rendeletet, az IICB felkéri az érintett uniós szervezetet a megfelelő intézkedések megtételére, többek között arra, hogy a személyzeti szabályzatban megállapított szabályokkal és eljárásokkal, valamint az egyéb alkalmazandó szabályokkal és eljárásokkal összhangban fontolja meg fegyelmi intézkedés meghozatalát. E célból az IICB átadja a szükséges információkat az érintett uniós szervezetnek.

(5)   Amennyiben az uniós_szervezetek bejelentik, hogy nem tudják betartani a 6. cikk (1) bekezdésében és a 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidőket, az IICB kellően indokolt esetekben, figyelembe véve az uniós szervezet méretét, engedélyezheti e határidők meghosszabbítását.

(1)   A CERT-EU e rendelet végrehajtását a következők kibocsátásával támogatja:

a)	cselekvési felhívások, amelyek ismertetik azokat a sürgős biztonsági intézkedéseket, amelyeket az uniós_szervezeteknek meghatározott időn belül meg kell hozniuk;

b)	javaslatok az IICB számára az uniós_szervezetek összességének vagy egy részhalmazának szóló iránymutatásokra vonatkozóan;

c)	javaslatok az IICB számára az egyes uniós_szervezeteknek címzett ajánlásokra vonatkozóan.

Az első albekezdés a) pontja tekintetében az érintett uniós szervezet a cselekvési felhívás kézhezvételét követően indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a CERT-EU-t arról, hogy hogyan alkalmazta a sürgős biztonsági intézkedéseket.

(2)   Az iránymutatások és ajánlások a következőket foglalhatják magukban:

a)

az uniós_szervezetek kiberbiztonsági érettségének értékelésére szolgáló közös módszertanok és modell, beleértve a megfelelő léptékeket vagy fő teljesítménymutatókat is, amelyek referenciaként szolgálnak az uniós_szervezetek folyamatos kiberbiztonsági fejlődésének támogatásához, és megkönnyítik a kiberbiztonsági területek és intézkedések rangsorolását, figyelembe véve a szervezetek kiberbiztonsági helyzetét;

b)	a kiberbiztonsági kockázatkezelésre és a kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedésekre vonatkozó szabályok vagy javítások;

c)	a kiberbiztonsági érettségi értékelésekre és kiberbiztonsági tervekre vonatkozó szabályok;

d)	adott esetben a közös technológia, az architektúra, a nyílt forráskód és a kapcsolódó legjobb gyakorlatok alkalmazása az interoperabilitás és az egységes szabványok megvalósítása céljából, beleértve az ellátási lánc biztonságára vonatkozó koordinált megközelítést;

e)	adott esetben olyan információk, amelyek megkönnyítik a releváns kiberbiztonsági szolgáltatások és termékek harmadik fél beszállítóktól történő beszerzésére szolgáló közös közbeszerzési eszközök használatát;

f)	a 20. cikk szerinti információmegosztási megállapodások.