search

keyboard_tab Cyber Resilience Act 2023/2841 HU

 BG CS DA DE EL EN ES ET FI FR GA HR HU IT LV LT MT NL PL PT RO SK SL SV print pdf

2023/2841 HU Art. 8 . Output generated live by software developed by IusOnDemand srl


expand index :


whereas :


definitions:


cloud tag: and the number of total unique words without stopwords is: 301

 

8. cikk

Kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedések

(1)   Indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb 2025. szeptember 8-ig az egyes uniós_szervezeteknek – a legmagasabb_vezetői_szintjük felügyelete mellett – meg kell hozniuk a keretrendszer keretében azonosított kiberbiztonsági kockázatok kezeléséhez, valamint a biztonsági_események megelőzéséhez vagy hatásuk minimálisra csökkentéséhez szükséges megfelelő és arányos technikai, működési és szervezeti intézkedéseket. Figyelembe véve a legkorszerűbb és adott esetben a vonatkozó európai és nemzetközi szabványokat, ezeknek az intézkedéseknek biztosítaniuk kell a hálózati_és_információs_rendszerek biztonságának a felmerülő kiberbiztonsági kockázatokkal arányos szintjét az IKT-környezet egészében. Az említett intézkedések arányosságának értékelésekor kellően figyelembe kell venni az uniós szervezet kiberbiztonsági kockázatoknak való kitettségének mértékét, a szervezet méretét, a biztonsági_események bekövetkeztének valószínűségét és azok súlyosságát, beleértve társadalmi, gazdasági és intézményközi hatásukat is.

(2)   Az uniós_szervezeteknek a kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedések végrehajtása során legalább a következő területekkel foglalkozniuk kell:

a)

kiberbiztonsági szakpolitika, beleértve a 6. cikkben és az e cikk (3) bekezdésében említett célok és prioritások eléréséhez szükséges intézkedéseket;

b)

kiberbiztonsági kockázatelemzési és az informatikai rendszerek biztonságára vonatkozó szakpolitikák;

c)

a felhőszolgáltatások használatára vonatkozó szakpolitikai célok;

d)

adott esetben kiberbiztonsági audit, amely magában foglalhatja a kiberbiztonsági kockázat, a sérülékenység és a kiberfenyegetések értékelését, valamint egy megbízható magánszolgáltató által rendszeresen végzett behatolási tesztelést;

e)

a d) pontban említett kiberbiztonsági auditokból eredő ajánlások végrehajtása kiberbiztonsági frissítések és a szakpolitikák frissítése révén;

f)

a kiberbiztonság megszervezése, beleértve a szerepek és feladatkörök meghatározását is;

g)

eszközkezelés, beleértve az IKT-eszközök leltárát és az IKT-hálózatok feltérképezését;

h)

az emberi erőforrások biztonsága és a hozzáférés ellenőrzése;

i)

üzembiztonság;

j)

kommunikációs biztonság;

k)

a rendszerek beszerzése, fejlesztése és karbantartása, beleértve a sérülékenységkezelésre és -feltárásra vonatkozó politikákat;

l)

ahol lehetséges, a forráskód átláthatóságára vonatkozó politikák;

m)

az ellátási lánc biztonsága, beleértve az egyes uniós_szervezetek és közvetlen beszállítóik vagy szolgáltatóik közötti kapcsolatok biztonsági vonatkozásait is;

n)

biztonsági_események kezelése és együttműködés a CERT-EU-val, például a biztonsági nyomonkövetés és a naplózás fenntartása;

o)

az üzletmenet-folytonosság kezelése, például tartalékrendszerek kezelése, valamint katasztrófa utáni helyreállítás és válságkezelés; valamint

p)

a kiberbiztonsággal kapcsolatos oktatási, készségfejlesztő, tudatosságnövelő, gyakorlati és képzési programok előmozdítása és kidolgozása.

Az első albekezdés m) pontjának alkalmazásában az uniós_szervezeteknek figyelembe kell venniük az egyes közvetlen beszállítókra és szolgáltatókra jellemző sérülékenységeket, valamint a beszállítóik és szolgáltatóik termékeinek és kiberbiztonsági gyakorlatainak – többek között biztonságos fejlesztési eljárásaiknak – az általános minőségét.

(3)   Az uniós_szervezeteknek meg kell hozniuk legalább a következő konkrét kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedéseket:

a)

a távmunka lehetővé tételét és fenntartását szolgáló műszaki intézkedések;

b)

konkrét lépések a zéró bizalom alapelvei felé történő elmozdulás érdekében;

c)

a többtényezős hitelesítés mint norma használata a hálózati_és_információs_rendszerekben;

d)

kriptográfia és titkosítás, különösen végponttól végpontig terjedő titkosítás, valamint biztonságos digitális aláírás használata;

e)

adott esetben biztonságos hang-, video- és szöveges kommunikáció, valamint biztonságos vészhelyzeti kommunikációs rendszerek használata az uniós szervezeten belül;

f)

a rosszindulatú szoftverek és kémszoftverek felderítésére és eltávolítására irányuló proaktív intézkedések;

g)

a szoftverellátási lánc biztonságának megteremtése a biztonságos szoftverfejlesztésre és -értékelésre vonatkozó kritériumok révén;

h)

az uniós szervezet legmagasabb_vezetői_szintje és az e rendelet hatékony végrehajtásának biztosításával megbízott személyzete tagjai számára a számukra előírt feladatoknak és a tőlük elvárt képességeknek megfelelő kiberbiztonsági képzési tantervek kidolgozása és elfogadása;

i)

a személyzet tagjainak rendszeres kiberbiztonsági képzése;

j)

adott esetben részvétel az uniós_szervezetek összekapcsoltságával összefüggő kockázatok elemzésében;

k)

a közbeszerzési szabályok javítása a kiberbiztonság egységesen magas szintjének elősegítése érdekében a következők révén:

i.

az informatikai szolgáltatók biztonsági_eseményekkel, sérülékenységekkel és kiberfenyegetésekkel kapcsolatos információinak a CERT-EU-val való megosztását korlátozó szerződéses akadályok felszámolása;

ii.

a biztonsági_események, sérülékenységek és kiberfenyegetések bejelentésére, valamint a biztonsági_eseményekre való reagálási és nyomon követési mechanizmusok bevezetésére vonatkozó szerződéses kötelezettségek.

whereas
keyboard_arrow_down