Cyber Resilience Act 2023/2841 HU

1.	„ uniós_szervezetek”: az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) vagy az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés által vagy ezek szerint létrehozott uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek;

2.	„ hálózati_és_információs_rendszer”: az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 1. pontjában meghatározott hálózati_és_információs_rendszer;

3.	„ hálózati_és_információs_rendszerek biztonsága”: az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 2. pontjában meghatározott hálózati_és_információs_rendszerek biztonsága;

4.	„ kiberbiztonság”: az (EU) 2019/881 rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott kiberbiztonság;

„ legmagasabb_vezetői_szint”: az uniós szervezet működéséért felelős vezető személy, vezető testület vagy koordináló és felügyeleti testület a legmagasabb igazgatási szinten, aki vagy amely az említett uniós szervezet magas szintű irányítására vonatkozó szabályoknak megfelelően felhatalmazással rendelkezik döntések meghozatalára vagy engedélyezésére, az egyéb vezetői szintek saját felelősségi körükbe tartozó megfelelési és kiberbiztonsági kockázatkezelési formális kötelezettségeinek sérelme nélkül;

6.	„ majdnem_bekövetkezett_(near_miss)_esemény”: az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 5. pontjában meghatározott majdnem_bekövetkezett_(near_miss)_esemény;

7.	„ biztonsági_esemény”: az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 6. pontjában meghatározott esemény;

8.	„súlyos biztonsági_esemény”: olyan biztonsági_esemény, amely olyan szintű zavart okoz, amely meghaladja az adott uniós szervezet és a CERT-EU reagálási képességeit, vagy amely legalább két uniós szervezetre jelentős hatást gyakorol;

9.	„nagyszabású kiberbiztonsági esemény”: az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 7. pontjában meghatározott nagyszabású kiberbiztonsági esemény;

10.	„ biztonsági_esemény kezelése”: az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 8. pontjában meghatározott eseménykezelés;

11.	„ kiberfenyegetés”: az (EU) 2019/881 rendelet 2. cikkének 8. pontjában meghatározott kiberfenyegetés;

12.	„jelentős kiberfenyegetés”: az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 11. pontjában meghatározott jelentős kiberfenyegetés;

13.	„ sérülékenység”: az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 15. pontjában meghatározott sérülékenység;

14.	„ kiberbiztonsági kockázat”: az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 9. pontjában meghatározott kockázat;

15.	„ felhőszolgáltatás”: az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 30. pontjában meghatározott felhőszolgáltatás;

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„ uniós_szervezetek”: az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) vagy az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés által vagy ezek szerint létrehozott uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek;

2.	„ hálózati_és_információs_rendszer”: az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 1. pontjában meghatározott hálózati_és_információs_rendszer;

3.	„ hálózati_és_információs_rendszerek biztonsága”: az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 2. pontjában meghatározott hálózati_és_információs_rendszerek biztonsága;

4.	„ kiberbiztonság”: az (EU) 2019/881 rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott kiberbiztonság;

6.	„ majdnem_bekövetkezett_(near_miss)_esemény”: az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 5. pontjában meghatározott majdnem_bekövetkezett_(near_miss)_esemény;

7.	„ biztonsági_esemény”: az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 6. pontjában meghatározott esemény;

8.	„súlyos biztonsági_esemény”: olyan biztonsági_esemény, amely olyan szintű zavart okoz, amely meghaladja az adott uniós szervezet és a CERT-EU reagálási képességeit, vagy amely legalább két uniós szervezetre jelentős hatást gyakorol;

9.	„nagyszabású kiberbiztonsági esemény”: az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 7. pontjában meghatározott nagyszabású kiberbiztonsági esemény;

10.	„ biztonsági_esemény kezelése”: az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 8. pontjában meghatározott eseménykezelés;

11.	„ kiberfenyegetés”: az (EU) 2019/881 rendelet 2. cikkének 8. pontjában meghatározott kiberfenyegetés;

12.	„jelentős kiberfenyegetés”: az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 11. pontjában meghatározott jelentős kiberfenyegetés;

13.	„ sérülékenység”: az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 15. pontjában meghatározott sérülékenység;

14.	„ kiberbiztonsági kockázat”: az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 9. pontjában meghatározott kockázat;

15.	„ felhőszolgáltatás”: az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 30. pontjában meghatározott felhőszolgáltatás;

4. cikk

A személyes adatok kezelése

(1) A személyes adatok e rendelet szerinti, a CERT-EU, a 10. cikk alapján létrehozott Intézményközi Kiberbiztonsági Testület és az uniós_szervezetek általi kezelését az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban kell végezni.

(2) Amennyiben az e rendelet szerinti feladatokat látnak el vagy kötelezettségeket teljesítenek, a CERT-EU, a 10. cikk alapján létrehozott Intézményközi Kiberbiztonsági Testület és az uniós_szervezetek csak az említett feladatok ellátásához vagy kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékben és kizárólag abból a célból kezelhetnek és cserélhetnek személyes adatokat.

(3) A személyes adatok különleges kategóriáinak az (EU) 2018/1725 rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében említett kezelését az említett rendelet 10. cikke (2) bekezdésének g) pontja értelmében jelentős közérdek miatt szükségesnek kell tekinteni. Ezeket az adatokat csak a 6. és a 8. cikkben említett kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedések végrehajtásához, a CERT-EU által a 13. cikk alapján nyújtott szolgáltatásokhoz, a biztonsági_eseményekre vonatkozó információknak a 17. cikk (3) bekezdése és a 18. cikk (3) bekezdése szerinti megosztásához, a 20. cikk szerinti információmegosztáshoz, a 21. cikk szerinti jelentéstételi kötelezettségekhez, a biztonsági_eseményekre való reagálás 22. cikk szerinti koordinálásához és az ezzel kapcsolatos együttműködéshez, valamint a súlyos biztonsági_események e rendelet 23. cikke szerinti kezeléséhez szükséges mértékben lehet kezelni. Az uniós_szervezeteknek és a CERT-EU-nak, amikor adatkezelőként járnak el, technikai intézkedéseket kell alkalmazniuk a személyes adatok különleges kategóriái más célból történő kezelésének megelőzése érdekében, és megfelelő és konkrét intézkedésekről kell rendelkezniük az érintettek alapvető jogainak és érdekeinek védelme érdekében.

II. FEJEZET

A KIBERBIZTONSÁG EGYSÉGESEN MAGAS SZINTJÉRE IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEK

9. cikk

Kiberbiztonsági tervek

(1) A 7. cikk szerint elvégzett kiberbiztonsági érettségi értékelésből levont következtetések nyomán, valamint figyelembe véve a keretrendszerben azonosított eszközöket és kiberbiztonsági kockázatokat, továbbá a 8. cikk alapján hozott kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedéseket, az egyes uniós_szervezetek legfelsőbb vezetői szintjének indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb 2026. január 8-ig jóvá kell hagynia a kiberbiztonsági tervet. A kiberbiztonsági tervnek az uniós szervezet általános kiberbiztonságának növelésére kell irányulnia, és ezáltal hozzá kell járulnia az uniós_szervezeteken belüli egységesen magas szintű kiberbiztonság javításához. A kiberbiztonsági tervnek tartalmaznia kell legalább a 8. cikk alapján hozott kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedéseket. A kiberbiztonsági tervet kétévente, vagy szükség esetén gyakrabban, a 7. cikk szerint elvégzett kiberbiztonsági érettségi értékeléseket vagy a keretrendszer bármely jelentős felülvizsgálatát követően felül kell vizsgálni.

(2) A kiberbiztonsági tervnek tartalmaznia kell az uniós szervezetnek a súlyos biztonsági_eseményekre vonatkozó kiberbiztonsági válságkezelési tervét.

(3) Az uniós szervezet benyújtja elkészített kiberbiztonsági tervét a 10. cikk alapján létrehozott Intézményközi Kiberbiztonsági Testületnek.

III. FEJEZET

INTÉZMÉNYKÖZI KIBERBIZTONSÁGI TESTÜLET

11. cikk

Az IICB feladatai

Feladatainak ellátása során az IICB különösen:

a)	iránymutatást nyújt a CERT-EU vezetője számára;

b)	hatékonyan nyomon követi és felügyeli e rendelet végrehajtását, valamint támogatja az uniós_szervezeteket kiberbiztonságuk megerősítésében, beleértve adott esetben eseti jelentések kérését az uniós_szervezetektől és a CERT-EU-tól;

c)	stratégiai megbeszélést követően többéves stratégiát fogad el az uniós_szervezetek kiberbiztonsági szintjének növelésére, és azt rendszeresen, de legalább ötévente értékeli és szükség esetén módosítja;

meghatározza az uniós_szervezetek által végzett önkéntes szakértői értékelések módszertanát és szervezeti vonatkozásait a közös tapasztalatokból való tanulás, a kölcsönös bizalom megerősítése, az egységesen magas szintű kiberbiztonság elérése, valamint az uniós_szervezetek kiberbiztonsági képességeinek javítása érdekében, biztosítva, hogy az ilyen szakértői értékeléseket a felülvizsgálat tárgyát képező uniós szervezettől eltérő uniós szervezet által kijelölt kiberbiztonsági szakértők végezzék, és hogy a módszertan az (EU) 2022/2555 irányelv 19. cikkén alapuljon, és adott esetben igazodjon az uniós_szervezetekhez;

e)	a CERT-EU vezetőjének javaslata alapján jóváhagyja a CERT-EU éves munkaprogramját és nyomon követi annak végrehajtását;

f)	a CERT-EU vezetőjének javaslata alapján jóváhagyja a CERT-EU szolgáltatási katalógusát és annak frissítéseit;

g)	a CERT-EU vezetőjének javaslata alapján jóváhagyja a CERT-EU tevékenységeinek bevételeire és kiadásaira vonatkozó éves pénzügyi tervet, beleértve a személyzetre vonatkozót is;

h)	a CERT-EU vezetőjének javaslata alapján jóváhagyja a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokra vonatkozó szabályokat;

i)	megvizsgálja és jóváhagyja a CERT-EU vezetője által készített, a CERT-EU tevékenységeiről és pénzeszközeinek kezeléséről szóló éves jelentést;

j)	jóváhagyja és nyomon követi a CERT-EU vezetőjének javaslata alapján a CERT-EU-ra vonatkozóan meghatározott fő teljesítménymutatókat (KPI-k);

k)	jóváhagyja a CERT-EU és más szervezetek közötti, a 18. cikk szerinti együttműködési megállapodásokat, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat vagy szerződéseket;

l)	a CERT-EU javaslata alapján a 14. cikkel összhangban iránymutatásokat és ajánlásokat fogad el, és utasítja a CERT-EU-t, hogy adjon ki, vonjon vissza vagy módosítson valamely, iránymutatásokra vagy ajánlásokra irányuló javaslatot, illetve cselekvési felhívást;

m)	az IICB munkájának támogatásához technikai tanácsadó csoportokat hoz létre konkrét feladatokkal, jóváhagyja azok megbízatását, és kinevezi azok elnökeit;

n)	fogadja és értékeli az uniós_szervezetek által e rendelet alapján benyújtott dokumentumokat és jelentéseket, például a kiberbiztonsági érettségi értékeléseket;

o)	az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos bevált gyakorlatok és információk cseréje céljából az ENISA támogatásával elősegíti az uniós_szervezetek helyi kiberbiztonsági tisztviselőiből álló informális csoport létrehozását;

figyelembe véve a CERT-EU által az azonosított kiberbiztonsági kockázatokra és levont tanulságokra vonatkozóan szolgáltatott információkat, nyomon követi az uniós_szervezetek IKT-környezete közötti összekapcsolhatósági megállapodások megfelelőségét, és tanácsot ad a lehetséges fejlesztésekre vonatkozóan;

kiberbiztonsági válságkezelési tervet hoz létre az uniós_szervezeteket érintő súlyos biztonsági_események koordinált kezelésének operatív szintű támogatása, valamint a releváns információk rendszeres cseréjéhez való hozzájárulás céljából, különös tekintettel a súlyos biztonsági_események hatásaira és súlyosságára, valamint hatásai mérséklésének lehetséges módjaira;

r)	koordinálja az egyes uniós_szervezetek 9. cikk (2) bekezdésében említett kiberbiztonsági válságkezelési terveinek elfogadását;

az (EU) 2022/2555 irányelv 22. cikkében említett, a kritikus ellátási láncokra vonatkozó összehangolt uniós szintű biztonsági kockázatértékelések eredményeit figyelembe véve a 8. cikk (2) bekezdése első albekezdésének m) pontjában említett, az ellátási lánc biztonságára vonatkozó ajánlásokat fogad el annak érdekében, hogy támogassa az uniós_szervezeteket a hatékony és arányos kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedések elfogadásában.

13. cikk

A CERT-EU küldetése és feladatai

(1) A CERT-EU küldetése, hogy hozzájáruljon az uniós_szervezetek nem minősített IKT-környezetének biztonságához azáltal, hogy kiberbiztonsági tanácsadást nyújt számukra, segíti a biztonsági_események megelőzését, észlelését, kezelését, mérséklését, az azokra való reagálást és az azokat követő helyreállítást, valamint azáltal, hogy a kiberbiztonsági információcsere és a biztonsági_eseményekre való reagálás koordinációs központjaként működik.

(2) A CERT-EU információkat gyűjt a nem minősített IKT-infrastruktúrát érintő kiberfenyegetésekről, sérülékenységekről és biztonsági_eseményekről, ezeket az információkat kezeli és elemzi, valamint megosztja az uniós_szervezetekkel. Intézményközi szinten és az uniós_szervezetek szintjén koordinálja a biztonsági_eseményekre való reagálást, ideértve konkrét operatív segítségnyújtás biztosítását vagy koordinálását is.

(3) A CERT-EU a következő feladatokat látja el az uniós_szervezetek támogatása érdekében:

a)	támogatja őket e rendelet végrehajtásában, és a 14. cikk (1) bekezdésében felsorolt intézkedések vagy az IICB által kért eseti jelentések révén hozzájárul e rendelet végrehajtásának koordinálásához;

b)	az uniós_szervezetek számára szabványos CSIRT-szolgáltatásokat kínál a szolgáltatási katalógusában ismertetett kiberbiztonsági szolgáltatáscsomag eszközei által (a továbbiakban: alapszolgáltatások);

c)	hálózatot tart fenn a hasonló szervezetekkel és partnerekkel a 17. és 18. cikkben vázolt szolgáltatások támogatása érdekében;

d)	felhívja az IICB figyelmét az e rendelet végrehajtásával, valamint az iránymutatások, ajánlások és cselekvési felhívások végrehajtásával kapcsolatos bármely problémára;

e)	a (2) bekezdésben említett információk alapján az ENISA-val szorosan együttműködve hozzájárul az Unió kiberbiztonsági helyzetismeretéhez;

f)	koordinálja a súlyos biztonsági_események kezelését;

g)	az (EU) 2022/2555 irányelv 12. cikkének (1) bekezdése szerint a sérülékenységek összehangolt közzététele céljából kijelölt koordinátorral egyenértékűként eljár az uniós_szervezetek részéről;

h)	valamely uniós szervezet kérésére proaktív, behatolásmentes átvilágítást végez az adott uniós szervezet nyilvánosan hozzáférhető hálózati_és_információs_rendszerein.

Az első albekezdés e) pontjában említett információkat adott esetben, megfelelő titoktartási feltételek mellett kell megosztani az IICB-vel, a CSIRT-ek hálózatával és az Európai Unió Helyzetelemző Központjával (EU INTCEN).

(4) A CERT-EU a 17. vagy adott esetben a 18. cikkel összhangban együttműködhet az Unión és tagállamain belüli releváns kiberbiztonsági közösségekkel, többek között a következő területeken:

a)	felkészültség, biztonsági_események koordinálása, információcsere és válságreagálás technikai szinten az uniós_szervezetekkel kapcsolatos ügyekben;

b)	operatív együttműködés a CSIRT-ek hálózatával, többek között a kölcsönös segítségnyújtással kapcsolatban;

c)	kiberfenyegetettségi információk, beleértve a helyzetismeretet;

d)	a CERT-EU technikai kiberbiztonsági szakértelmét igénylő bármely téma.

(5) Hatáskörén belül a CERT-EU az (EU) 2019/881 rendelettel összhangban strukturált együttműködést folytat az ENISA-val a kapacitásépítés, az operatív együttműködés és a kiberfenyegetések hosszú távú stratégiai elemzése terén. A CERT-EU együttműködhet és információt cserélhet az Europol Kiberbűnözés Elleni Európai Központjával.

(6) A CERT-EU a szolgáltatáskatalógusában nem szereplő következő szolgáltatásokat (a továbbiakban: díjköteles szolgáltatások) nyújthatja:

a (3) bekezdésben említettektől eltérő, az uniós_szervezetek IKT-környezetének kiberbiztonságát támogató szolgáltatások, a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások alapján és a rendelkezésre álló erőforrások függvényében, különösen a hálózatok széles spektrumú nyomon követése, beleértve a súlyos kiberfenyegetések a hét minden napján, napi 24 órában történő közvetlen nyomon követését is;

b)	olyan szolgáltatások, amelyek írásbeli megállapodások alapján és az IICB előzetes jóváhagyásával támogatják az uniós_szervezetek kiberbiztonsági műveleteit vagy projektjeit, kivéve azokat, amelyek IKT-környezetük védelmét szolgálják;

c)	kérésre az érintett uniós szervezet hálózati_és_információs_rendszereinek proaktív átvilágítása a potenciálisan jelentős hatással bíró sérülékenységek felderítése érdekében;

írásbeli megállapodások alapján és az IICB előzetes jóváhagyásával az uniós_szervezetektől eltérő olyan szervezetek számára nyújtott, IKT-környezetük biztonságát támogató szolgáltatások, amelyek szorosan együttműködnek az uniós_szervezetekkel, például az uniós jog által rájuk ruházott feladatok vagy felelősségi körök teljesítése révén.

Az első albekezdés d) pontja tekintetében a CERT-EU kivételes esetben, az IICB előzetes jóváhagyásával az uniós_szervezeteken kívüli egyéb szervezetekkel is köthet szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásokat.

(7) A CERT-EU – adott esetben az ENISA-val szoros együttműködésben – kiberbiztonsági gyakorlatokat szervez, és részt vehet azokban, vagy ajánlhatja a meglévő gyakorlatokban való részvételt az uniós_szervezetek kiberbiztonsági szintjének tesztelése céljából.

(8) A CERT-EU segítséget nyújthat az uniós_szervezeteknek az EU-minősített adatokat kezelő hálózati_és_információs_rendszerekben előforduló biztonsági_események tekintetében, amennyiben az érintett uniós_szervezetek erre saját eljárásaikkal összhangban kifejezetten felkérik. A CERT-EU által e bekezdés alapján nyújtott segítség nem érinti a minősített adatok védelmére vonatkozó alkalmazandó szabályokat.

(9) A CERT-EU tájékoztatja az uniós_szervezeteket a biztonsági_események kezelésére szolgáló eljárásairól és folyamatairól.

(10) A CERT-EU a megfelelő együttműködési mechanizmusokon és jelentési útvonalakon keresztül magas szintű titoktartás és megbízhatóság mellett szolgáltat releváns és anonimizált információkat a súlyos biztonsági_eseményekről és azok kezelésének módjáról. Ezeket az információkat bele kell foglalni a 10. cikk (14) bekezdésében említett jelentésbe.

(11) A CERT-EU az európai adatvédelmi biztossal együttműködve támogatja az érintett uniós_szervezeteket a személyes adatok megsértéséhez vezető biztonsági_események kezelésében, az európai adatvédelmi biztosnak az (EU) 2018/1725 rendelet szerinti felügyeleti hatóságként fennálló hatáskörének és feladatainak sérelme nélkül.

(12) Ha az uniós_szervezetek szakpolitikai részlegei azt kifejezetten kérik, a CERT-EU technikai tanácsot adhat vagy technikai véleményt nyilváníthat releváns szakpolitikai kérdésekben.

22. cikk

A biztonsági_eseményekre való reagálás koordinálása és az azokkal kapcsolatos együttműködés

(1) Kiberbiztonsági információcsere- és eseményreagálási koordinációs központként eljárva a CERT-EU elősegíti a biztonsági_eseményekre, kiberfenyegetésekre, sérülékenységekre és majdnem_bekövetkezett_(near_miss)_eseményekre vonatkozó információcserét az alábbiak között:

a)	az uniós_szervezetek;

b)	a 17. és a 18. cikkben említett partnerek.

(2) A CERT-EU-nak – adott esetben az ENISA-val szorosan együttműködve – elő kell segítenie az uniós_szervezetek közötti koordinációt a biztonsági_eseményekre való reagálás terén, beleértve a következőket:

a)	hozzájárulás az egységes külső kommunikációhoz;

b)	kölcsönös támogatás, például az uniós_szervezetek számára releváns információk megosztása vagy adott esetben közvetlen helyszíni segítségnyújtás;

c)	az operatív erőforrások optimális felhasználása;

d)	koordináció más uniós szintű válságreagálási mechanizmusokkal.

(3) A CERT-EU az ENISA-val szorosan együttműködve támogatja az uniós_szervezeteket a biztonsági_eseményekkel, kiberfenyegetésekkel, sérülékenységekkel és majdnem_bekövetkezett_(near_miss)_eseményekkel kapcsolatos helyzetismeret kialakításában, valamint a kiberbiztonság területén bekövetkezett fontos fejlemények megosztásában.

(4) Az IICB-nek 2025. január 8-ig, a CERT-EU ajánlása alapján iránymutatásokat vagy ajánlásokat kell elfogadnia a jelentős biztonsági_eseményekre való reagálás koordinálásáról és az azokkal kapcsolatos együttműködésről. Amennyiben egy biztonsági_esemény büntetőjogi jellege gyanítható, a CERT-EU tanácsot ad arra vonatkozóan, hogy miként kell indokolatlan késedelem nélkül bejelenteni a biztonsági_eseményt a bűnüldöző hatóságoknak.

(5) Valamely tagállam egyedi kérésére és az érintett uniós_szervezetek jóváhagyásával a CERT-EU az (EU) 2022/2555 irányelv 15. cikke (3) bekezdésének g) pontjával összhangban felkérheti a 23. cikk (4) bekezdésében említett jegyzékben szereplő szakértőket, hogy járuljanak hozzá az adott tagállamban hatást gyakorló súlyos biztonsági_eseményre vagy egy nagyszabású kiberbiztonsági eseményre való reagáláshoz. Az IICB a CERT EU javaslatára egyedi szabályokat hagy jóvá az uniós_szervezetek technikai szakértőihez való hozzáférésre és azok igénybevételére vonatkozóan.

23. cikk

A súlyos biztonsági_események kezelése

(1) Az uniós_szervezeteket érintő súlyos biztonsági_események koordinált operatív szintű kezelésének támogatása, továbbá a releváns információknak az uniós_szervezetek közötti és a tagállamokkal való rendszeres cseréjéhez való hozzájárulás érdekében az IICB a 11. cikk q) pontja értelmében a 22. cikk (2) bekezdésében részletezett tevékenységek alapján, a CERT-EU-val és az ENISA-val szoros együttműködésben kiberbiztonsági válságkezelési tervet hoz létre. A kiberbiztonsági válságkezelési tervnek legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)	az uniós_szervezetek közötti, a súlyos biztonsági_események operatív szintű kezelésére vonatkozó koordinációra és információáramlásra vonatkozó szabályok;

b)	közös eljárási standardok;

c)	a súlyos biztonsági_események súlyossági fokaira és a válságot kiváltó tényezőkre vonatkozó egységes taxonómia;

d)	rendszeres gyakorlatok;

e)	az igénybe veendő biztonságos kommunikációs csatornák.

(2) Az e cikk (1) bekezdése alapján létrehozott kiberbiztonsági válságkezelési tervre figyelemmel és az (EU) 2022/2555 irányelv 16. cikke (2) bekezdése első albekezdésének sérelme nélkül a Bizottságnak az IICB-ben részt vevő képviselője a kapcsolattartó pont a súlyos biztonsági_eseményekkel kapcsolatos releváns információknak az EU-CyCLONe-val való megosztása tekintetében.

(3) A CERT-EU koordinálja az uniós_szervezetek között a súlyos biztonsági_események kezelését. Nyilvántartást vezet arról a rendelkezésre álló technikai szakértelemről, amelyre ilyen súlyos biztonsági_események esetén az eseményekre való reagáláshoz szükség lehet, és segíti az IICB-t az uniós_szervezetek 9. cikk (2) bekezdésében említett súlyos biztonsági_eseményekre vonatkozó kiberbiztonsági válságkezelési terveinek koordinálásában.

(4) Az uniós_szervezetek hozzájárulnak a technikai szakértelem nyilvántartásához azáltal, hogy a szervezetükön belül rendelkezésre álló szakértőkről évente frissített jegyzéket állítanak össze, amely részletezi sajátos technikai készségeiket.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

whereas

keyboard_tab Cyber Resilience Act 2023/2841 HU

Cyber Resilience Act 2023/2841 HU