Cyber Resilience Act 2023/2841 HU

1.	„ uniós_szervezetek”: az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) vagy az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés által vagy ezek szerint létrehozott uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek;

2.	„ hálózati_és_információs_rendszer”: az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 1. pontjában meghatározott hálózati_és_információs_rendszer;

3.	„ hálózati_és_információs_rendszerek biztonsága”: az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 2. pontjában meghatározott hálózati_és_információs_rendszerek biztonsága;

4.	„ kiberbiztonság”: az (EU) 2019/881 rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott kiberbiztonság;

„ legmagasabb_vezetői_szint”: az uniós szervezet működéséért felelős vezető személy, vezető testület vagy koordináló és felügyeleti testület a legmagasabb igazgatási szinten, aki vagy amely az említett uniós szervezet magas szintű irányítására vonatkozó szabályoknak megfelelően felhatalmazással rendelkezik döntések meghozatalára vagy engedélyezésére, az egyéb vezetői szintek saját felelősségi körükbe tartozó megfelelési és kiberbiztonsági kockázatkezelési formális kötelezettségeinek sérelme nélkül;

6.	„ majdnem_bekövetkezett_(near_miss)_esemény”: az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 5. pontjában meghatározott majdnem_bekövetkezett_(near_miss)_esemény;

7.	„ biztonsági_esemény”: az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 6. pontjában meghatározott esemény;

8.	„súlyos biztonsági_esemény”: olyan biztonsági_esemény, amely olyan szintű zavart okoz, amely meghaladja az adott uniós szervezet és a CERT-EU reagálási képességeit, vagy amely legalább két uniós szervezetre jelentős hatást gyakorol;

9.	„nagyszabású kiberbiztonsági esemény”: az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 7. pontjában meghatározott nagyszabású kiberbiztonsági esemény;

10.	„ biztonsági_esemény kezelése”: az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 8. pontjában meghatározott eseménykezelés;

11.	„ kiberfenyegetés”: az (EU) 2019/881 rendelet 2. cikkének 8. pontjában meghatározott kiberfenyegetés;

12.	„jelentős kiberfenyegetés”: az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 11. pontjában meghatározott jelentős kiberfenyegetés;

13.	„ sérülékenység”: az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 15. pontjában meghatározott sérülékenység;

14.	„ kiberbiztonsági kockázat”: az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 9. pontjában meghatározott kockázat;

15.	„ felhőszolgáltatás”: az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 30. pontjában meghatározott felhőszolgáltatás;

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„ uniós_szervezetek”: az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) vagy az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés által vagy ezek szerint létrehozott uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek;

2.	„ hálózati_és_információs_rendszer”: az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 1. pontjában meghatározott hálózati_és_információs_rendszer;

3.	„ hálózati_és_információs_rendszerek biztonsága”: az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 2. pontjában meghatározott hálózati_és_információs_rendszerek biztonsága;

4.	„ kiberbiztonság”: az (EU) 2019/881 rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott kiberbiztonság;

6.	„ majdnem_bekövetkezett_(near_miss)_esemény”: az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 5. pontjában meghatározott majdnem_bekövetkezett_(near_miss)_esemény;

7.	„ biztonsági_esemény”: az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 6. pontjában meghatározott esemény;

8.	„súlyos biztonsági_esemény”: olyan biztonsági_esemény, amely olyan szintű zavart okoz, amely meghaladja az adott uniós szervezet és a CERT-EU reagálási képességeit, vagy amely legalább két uniós szervezetre jelentős hatást gyakorol;

9.	„nagyszabású kiberbiztonsági esemény”: az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 7. pontjában meghatározott nagyszabású kiberbiztonsági esemény;

10.	„ biztonsági_esemény kezelése”: az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 8. pontjában meghatározott eseménykezelés;

11.	„ kiberfenyegetés”: az (EU) 2019/881 rendelet 2. cikkének 8. pontjában meghatározott kiberfenyegetés;

12.	„jelentős kiberfenyegetés”: az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 11. pontjában meghatározott jelentős kiberfenyegetés;

13.	„ sérülékenység”: az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 15. pontjában meghatározott sérülékenység;

14.	„ kiberbiztonsági kockázat”: az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 9. pontjában meghatározott kockázat;

15.	„ felhőszolgáltatás”: az (EU) 2022/2555 irányelv 6. cikkének 30. pontjában meghatározott felhőszolgáltatás;

8. cikk

Kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedések

(1) Indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb 2025. szeptember 8-ig az egyes uniós_szervezeteknek – a legmagasabb_vezetői_szintjük felügyelete mellett – meg kell hozniuk a keretrendszer keretében azonosított kiberbiztonsági kockázatok kezeléséhez, valamint a biztonsági_események megelőzéséhez vagy hatásuk minimálisra csökkentéséhez szükséges megfelelő és arányos technikai, működési és szervezeti intézkedéseket. Figyelembe véve a legkorszerűbb és adott esetben a vonatkozó európai és nemzetközi szabványokat, ezeknek az intézkedéseknek biztosítaniuk kell a hálózati_és_információs_rendszerek biztonságának a felmerülő kiberbiztonsági kockázatokkal arányos szintjét az IKT-környezet egészében. Az említett intézkedések arányosságának értékelésekor kellően figyelembe kell venni az uniós szervezet kiberbiztonsági kockázatoknak való kitettségének mértékét, a szervezet méretét, a biztonsági_események bekövetkeztének valószínűségét és azok súlyosságát, beleértve társadalmi, gazdasági és intézményközi hatásukat is.

(2) Az uniós_szervezeteknek a kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedések végrehajtása során legalább a következő területekkel foglalkozniuk kell:

a)	kiberbiztonsági szakpolitika, beleértve a 6. cikkben és az e cikk (3) bekezdésében említett célok és prioritások eléréséhez szükséges intézkedéseket;

b)	kiberbiztonsági kockázatelemzési és az informatikai rendszerek biztonságára vonatkozó szakpolitikák;

c)	a felhőszolgáltatások használatára vonatkozó szakpolitikai célok;

d)	adott esetben kiberbiztonsági audit, amely magában foglalhatja a kiberbiztonsági kockázat, a sérülékenység és a kiberfenyegetések értékelését, valamint egy megbízható magánszolgáltató által rendszeresen végzett behatolási tesztelést;

e)	a d) pontban említett kiberbiztonsági auditokból eredő ajánlások végrehajtása kiberbiztonsági frissítések és a szakpolitikák frissítése révén;

f)	a kiberbiztonság megszervezése, beleértve a szerepek és feladatkörök meghatározását is;

g)	eszközkezelés, beleértve az IKT-eszközök leltárát és az IKT-hálózatok feltérképezését;

h)	az emberi erőforrások biztonsága és a hozzáférés ellenőrzése;

i)	üzembiztonság;

j)	kommunikációs biztonság;

k)	a rendszerek beszerzése, fejlesztése és karbantartása, beleértve a sérülékenységkezelésre és -feltárásra vonatkozó politikákat;

l)	ahol lehetséges, a forráskód átláthatóságára vonatkozó politikák;

m)	az ellátási lánc biztonsága, beleértve az egyes uniós_szervezetek és közvetlen beszállítóik vagy szolgáltatóik közötti kapcsolatok biztonsági vonatkozásait is;

n)	biztonsági_események kezelése és együttműködés a CERT-EU-val, például a biztonsági nyomonkövetés és a naplózás fenntartása;

o)	az üzletmenet-folytonosság kezelése, például tartalékrendszerek kezelése, valamint katasztrófa utáni helyreállítás és válságkezelés; valamint

p)	a kiberbiztonsággal kapcsolatos oktatási, készségfejlesztő, tudatosságnövelő, gyakorlati és képzési programok előmozdítása és kidolgozása.

Az első albekezdés m) pontjának alkalmazásában az uniós_szervezeteknek figyelembe kell venniük az egyes közvetlen beszállítókra és szolgáltatókra jellemző sérülékenységeket, valamint a beszállítóik és szolgáltatóik termékeinek és kiberbiztonsági gyakorlatainak – többek között biztonságos fejlesztési eljárásaiknak – az általános minőségét.

(3) Az uniós_szervezeteknek meg kell hozniuk legalább a következő konkrét kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedéseket:

a)	a távmunka lehetővé tételét és fenntartását szolgáló műszaki intézkedések;

b)	konkrét lépések a zéró bizalom alapelvei felé történő elmozdulás érdekében;

c)	a többtényezős hitelesítés mint norma használata a hálózati_és_információs_rendszerekben;

d)	kriptográfia és titkosítás, különösen végponttól végpontig terjedő titkosítás, valamint biztonságos digitális aláírás használata;

e)	adott esetben biztonságos hang-, video- és szöveges kommunikáció, valamint biztonságos vészhelyzeti kommunikációs rendszerek használata az uniós szervezeten belül;

f)	a rosszindulatú szoftverek és kémszoftverek felderítésére és eltávolítására irányuló proaktív intézkedések;

g)	a szoftverellátási lánc biztonságának megteremtése a biztonságos szoftverfejlesztésre és -értékelésre vonatkozó kritériumok révén;

h)	az uniós szervezet legmagasabb_vezetői_szintje és az e rendelet hatékony végrehajtásának biztosításával megbízott személyzete tagjai számára a számukra előírt feladatoknak és a tőlük elvárt képességeknek megfelelő kiberbiztonsági képzési tantervek kidolgozása és elfogadása;

i)	a személyzet tagjainak rendszeres kiberbiztonsági képzése;

j)	adott esetben részvétel az uniós_szervezetek összekapcsoltságával összefüggő kockázatok elemzésében;

a közbeszerzési szabályok javítása a kiberbiztonság egységesen magas szintjének elősegítése érdekében a következők révén:

i.	az informatikai szolgáltatók biztonsági_eseményekkel, sérülékenységekkel és kiberfenyegetésekkel kapcsolatos információinak a CERT-EU-val való megosztását korlátozó szerződéses akadályok felszámolása;

ii.	a biztonsági_események, sérülékenységek és kiberfenyegetések bejelentésére, valamint a biztonsági_eseményekre való reagálási és nyomon követési mechanizmusok bevezetésére vonatkozó szerződéses kötelezettségek.

whereas

keyboard_tab Cyber Resilience Act 2023/2841 HU

Cyber Resilience Act 2023/2841 HU