search


keyboard_tab Cyber Resilience Act 2023/2841 HU

BG CS DA DE EL EN ES ET FI FR GA HR HU IT LV LT MT NL PL PT RO SK SL SV print pdf

2023/2841 HU Art. 23 cercato: 'biztonságos' . Output generated live by software developed by IusOnDemand srl


expand index biztonságos:


whereas biztonságos:


definitions:


cloud tag: and the number of total unique words without stopwords is: 404

 

23. cikk

A súlyos biztonsági_események kezelése

(1)   Az uniós_szervezeteket érintő súlyos biztonsági_események koordinált operatív szintű kezelésének támogatása, továbbá a releváns információknak az uniós_szervezetek közötti és a tagállamokkal való rendszeres cseréjéhez való hozzájárulás érdekében az IICB a 11. cikk q) pontja értelmében a 22. cikk (2) bekezdésében részletezett tevékenységek alapján, a CERT-EU-val és az ENISA-val szoros együttműködésben kiberbiztonsági válságkezelési tervet hoz létre. A kiberbiztonsági válságkezelési tervnek legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)

az uniós_szervezetek közötti, a súlyos biztonsági_események operatív szintű kezelésére vonatkozó koordinációra és információáramlásra vonatkozó szabályok;

b)

közös eljárási standardok;

c)

a súlyos biztonsági_események súlyossági fokaira és a válságot kiváltó tényezőkre vonatkozó egységes taxonómia;

d)

rendszeres gyakorlatok;

e)

az igénybe veendő biztonságos kommunikációs csatornák.

(2)   Az e cikk (1) bekezdése alapján létrehozott kiberbiztonsági válságkezelési tervre figyelemmel és az (EU) 2022/2555 irányelv 16. cikke (2) bekezdése első albekezdésének sérelme nélkül a Bizottságnak az IICB-ben részt vevő képviselője a kapcsolattartó pont a súlyos biztonsági_eseményekkel kapcsolatos releváns információknak az EU-CyCLONe-val való megosztása tekintetében.

(3)   A CERT-EU koordinálja az uniós_szervezetek között a súlyos biztonsági_események kezelését. Nyilvántartást vezet arról a rendelkezésre álló technikai szakértelemről, amelyre ilyen súlyos biztonsági_események esetén az eseményekre való reagáláshoz szükség lehet, és segíti az IICB-t az uniós_szervezetek 9. cikk (2) bekezdésében említett súlyos biztonsági_eseményekre vonatkozó kiberbiztonsági válságkezelési terveinek koordinálásában.

(4)   Az uniós_szervezetek hozzájárulnak a technikai szakértelem nyilvántartásához azáltal, hogy a szervezetükön belül rendelkezésre álló szakértőkről évente frissített jegyzéket állítanak össze, amely részletezi sajátos technikai készségeiket.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

8. cikk

Kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedések

(1)   Indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb 2025. szeptember 8-ig az egyes uniós_szervezeteknek – a legmagasabb_vezetői_szintjük felügyelete mellett – meg kell hozniuk a keretrendszer keretében azonosított kiberbiztonsági kockázatok kezeléséhez, valamint a biztonsági_események megelőzéséhez vagy hatásuk minimálisra csökkentéséhez szükséges megfelelő és arányos technikai, működési és szervezeti intézkedéseket. Figyelembe véve a legkorszerűbb és adott esetben a vonatkozó európai és nemzetközi szabványokat, ezeknek az intézkedéseknek biztosítaniuk kell a hálózati_és_információs_rendszerek biztonságának a felmerülő kiberbiztonsági kockázatokkal arányos szintjét az IKT-környezet egészében. Az említett intézkedések arányosságának értékelésekor kellően figyelembe kell venni az uniós szervezet kiberbiztonsági kockázatoknak való kitettségének mértékét, a szervezet méretét, a biztonsági_események bekövetkeztének valószínűségét és azok súlyosságát, beleértve társadalmi, gazdasági és intézményközi hatásukat is.

(2)   Az uniós_szervezeteknek a kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedések végrehajtása során legalább a következő területekkel foglalkozniuk kell:

a)

kiberbiztonsági szakpolitika, beleértve a 6. cikkben és az e cikk (3) bekezdésében említett célok és prioritások eléréséhez szükséges intézkedéseket;

b)

kiberbiztonsági kockázatelemzési és az informatikai rendszerek biztonságára vonatkozó szakpolitikák;

c)

a felhőszolgáltatások használatára vonatkozó szakpolitikai célok;

d)

adott esetben kiberbiztonsági audit, amely magában foglalhatja a kiberbiztonsági kockázat, a sérülékenység és a kiberfenyegetések értékelését, valamint egy megbízható magánszolgáltató által rendszeresen végzett behatolási tesztelést;

e)

a d) pontban említett kiberbiztonsági auditokból eredő ajánlások végrehajtása kiberbiztonsági frissítések és a szakpolitikák frissítése révén;

f)

a kiberbiztonság megszervezése, beleértve a szerepek és feladatkörök meghatározását is;

g)

eszközkezelés, beleértve az IKT-eszközök leltárát és az IKT-hálózatok feltérképezését;

h)

az emberi erőforrások biztonsága és a hozzáférés ellenőrzése;

i)

üzembiztonság;

j)

kommunikációs biztonság;

k)

a rendszerek beszerzése, fejlesztése és karbantartása, beleértve a sérülékenységkezelésre és -feltárásra vonatkozó politikákat;

l)

ahol lehetséges, a forráskód átláthatóságára vonatkozó politikák;

m)

az ellátási lánc biztonsága, beleértve az egyes uniós_szervezetek és közvetlen beszállítóik vagy szolgáltatóik közötti kapcsolatok biztonsági vonatkozásait is;

n)

biztonsági_események kezelése és együttműködés a CERT-EU-val, például a biztonsági nyomonkövetés és a naplózás fenntartása;

o)

az üzletmenet-folytonosság kezelése, például tartalékrendszerek kezelése, valamint katasztrófa utáni helyreállítás és válságkezelés; valamint

p)

a kiberbiztonsággal kapcsolatos oktatási, készségfejlesztő, tudatosságnövelő, gyakorlati és képzési programok előmozdítása és kidolgozása.

Az első albekezdés m) pontjának alkalmazásában az uniós_szervezeteknek figyelembe kell venniük az egyes közvetlen beszállítókra és szolgáltatókra jellemző sérülékenységeket, valamint a beszállítóik és szolgáltatóik termékeinek és kiberbiztonsági gyakorlatainak – többek között biztonságos fejlesztési eljárásaiknak – az általános minőségét.

(3)   Az uniós_szervezeteknek meg kell hozniuk legalább a következő konkrét kiberbiztonsági kockázatkezelési intézkedéseket:

a)

a távmunka lehetővé tételét és fenntartását szolgáló műszaki intézkedések;

b)

konkrét lépések a zéró bizalom alapelvei felé történő elmozdulás érdekében;

c)

a többtényezős hitelesítés mint norma használata a hálózati_és_információs_rendszerekben;

d)

kriptográfia és titkosítás, különösen végponttól végpontig terjedő titkosítás, valamint biztonságos digitális aláírás használata;

e)

adott esetben biztonságos hang-, video- és szöveges kommunikáció, valamint biztonságos vészhelyzeti kommunikációs rendszerek használata az uniós szervezeten belül;

f)

a rosszindulatú szoftverek és kémszoftverek felderítésére és eltávolítására irányuló proaktív intézkedések;

g)

a szoftverellátási lánc biztonságának megteremtése a biztonságos szoftverfejlesztésre és -értékelésre vonatkozó kritériumok révén;

h)

az uniós szervezet legmagasabb_vezetői_szintje és az e rendelet hatékony végrehajtásának biztosításával megbízott személyzete tagjai számára a számukra előírt feladatoknak és a tőlük elvárt képességeknek megfelelő kiberbiztonsági képzési tantervek kidolgozása és elfogadása;

i)

a személyzet tagjainak rendszeres kiberbiztonsági képzése;

j)

adott esetben részvétel az uniós_szervezetek összekapcsoltságával összefüggő kockázatok elemzésében;

k)

a közbeszerzési szabályok javítása a kiberbiztonság egységesen magas szintjének elősegítése érdekében a következők révén:

i.

az informatikai szolgáltatók biztonsági_eseményekkel, sérülékenységekkel és kiberfenyegetésekkel kapcsolatos információinak a CERT-EU-val való megosztását korlátozó szerződéses akadályok felszámolása;

ii.

a biztonsági_események, sérülékenységek és kiberfenyegetések bejelentésére, valamint a biztonsági_eseményekre való reagálási és nyomon követési mechanizmusok bevezetésére vonatkozó szerződéses kötelezettségek.

23. cikk

A súlyos biztonsági_események kezelése

(1)   Az uniós_szervezeteket érintő súlyos biztonsági_események koordinált operatív szintű kezelésének támogatása, továbbá a releváns információknak az uniós_szervezetek közötti és a tagállamokkal való rendszeres cseréjéhez való hozzájárulás érdekében az IICB a 11. cikk q) pontja értelmében a 22. cikk (2) bekezdésében részletezett tevékenységek alapján, a CERT-EU-val és az ENISA-val szoros együttműködésben kiberbiztonsági válságkezelési tervet hoz létre. A kiberbiztonsági válságkezelési tervnek legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)

az uniós_szervezetek közötti, a súlyos biztonsági_események operatív szintű kezelésére vonatkozó koordinációra és információáramlásra vonatkozó szabályok;

b)

közös eljárási standardok;

c)

a súlyos biztonsági_események súlyossági fokaira és a válságot kiváltó tényezőkre vonatkozó egységes taxonómia;

d)

rendszeres gyakorlatok;

e)

az igénybe veendő biztonságos kommunikációs csatornák.

(2)   Az e cikk (1) bekezdése alapján létrehozott kiberbiztonsági válságkezelési tervre figyelemmel és az (EU) 2022/2555 irányelv 16. cikke (2) bekezdése első albekezdésének sérelme nélkül a Bizottságnak az IICB-ben részt vevő képviselője a kapcsolattartó pont a súlyos biztonsági_eseményekkel kapcsolatos releváns információknak az EU-CyCLONe-val való megosztása tekintetében.

(3)   A CERT-EU koordinálja az uniós_szervezetek között a súlyos biztonsági_események kezelését. Nyilvántartást vezet arról a rendelkezésre álló technikai szakértelemről, amelyre ilyen súlyos biztonsági_események esetén az eseményekre való reagáláshoz szükség lehet, és segíti az IICB-t az uniós_szervezetek 9. cikk (2) bekezdésében említett súlyos biztonsági_eseményekre vonatkozó kiberbiztonsági válságkezelési terveinek koordinálásában.

(4)   Az uniós_szervezetek hozzájárulnak a technikai szakértelem nyilvántartásához azáltal, hogy a szervezetükön belül rendelkezésre álló szakértőkről évente frissített jegyzéket állítanak össze, amely részletezi sajátos technikai készségeiket.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


whereas









keyboard_arrow_down